Joe Biden amerikai elnökhöz fordult segítségért a Szabad Európa bebörtönzött újságírója, azt kérve, hogy az Egyesült Államok lépjen fel határozottabban a Krím félszigeten raboskodó több mint száz politikai fogoly szabadon bocsátása érdekében.
Vlagyiszlav Jeszipenkót, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) szabadúszó tudósítóját március óta tartják őrizetben az Oroszország által annektált Krím félszigeten. Levelét a férfi felesége, Katerina Jeszipenko olvasta fel először nyilvánosan csütörtökön Ukrajna washingtoni nagykövetségén.
„Nincs súlyosabb pokol annál, mint bezárva lenni e négy fal közé napról napra, hónapról hónapra, immár fél éve. Úgy, hogy csak parancsra engednek ki a friss levegőre néhány lélegzetvételre, aztán vissza kell térned a celládba, tehetetlenül” – írta.
Felszólította Bident és az amerikai törvényhozást, hogy küldjenek „világos jelzést” Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miszerint „Amerika Ukrajna mellett áll, és azt követeli, hogy a megszálló hatalom hagyjon fel az emberi jogok megsértésével a Krímen, és engedjen szabadon minden politikai foglyot”.
A levelet Katerina Jeszipenko saját kezűleg vitte az Egyesült Államokba, ahol a kongresszus több tagjával és a külügyminisztérium egyes tisztségviselőivel is találkozik annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a krími helyzetre.
Üzenetében az újságíró hangsúlyozta, az egyetlen dolog, ami reménnyel tölti el őt és a hozzá hasonló helyzetbe lévőket, az „az Egyesült Államok kinyilvánított szándéka a demokratikus világ Oroszország agressziójával szembeni egyesítésére és a Kreml politikai foglyainak kiszabadítására vonatkozóan”.
Ukrán politikai foglyok
Ezt követően részletezte, hogyan „rabolták el” az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei, illetve szemléletesen leírja elektrosokkos kínzását, amelytől „felforrt” az agya, és amelynek során úgy érezte, hogy a szíve ki fog robbanni a mellkasából, amennyiben nem mond le az ügyvédi képviselet jogáról és nem tesz beismerő vallomást.
Jeszipenko korábban a bíróság előtt arról számolt be, hogy két napon keresztül kínozták őrizetbe vételét követően, egészen addig, amíg át nem szállították egy szimferopoli büntetés-végrehajtási központba.
Az újságíró több személyt megnevezett, például Olekszij Besszarabovot és Volodimir Dudkát, két ukrán férfit, akiket 14 év börtönre ítéltek 2019-ben, amiért állítólag szabotázsakciót terveztek a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krímen. Ők is azon több mint száz ember közé tartoznak, akiket „törvénytelenül tartanak fogva, zártak rácsok mögé”. Mint írta, sokakból kikényszerítették a vallomást kínzással, halálos fenyegetésekkel, illetve a családjuk, szeretteik fenyegetésével.
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk az ellenállás érdekében. Visszavonjuk, amit a kínzás hatására mondtunk, felszólalunk a bíróságon, levelet írunk a külvilágnak, hogy tudassuk, nem adjuk fel” – szögezte le.
Okszana Markarova, Ukrajna washingtoni nagykövete kijelentette, hogy Jeszipenkót pusztán azért tartóztatták le, mert végezte a munkáját, és egyike annak a 115 embernek, aki politikai okokból van börtönben az Oroszország által bekebelezett fekete-tengeri félszigeten.
A diplomata sürgős cselekvésre szólított fel, mondván, minden egyes ilyen sors „azonnali választ követel mindannyiunk, nemcsak Ukrajna, hanem a világon mindenki részéről, aki azonos értékeken és elveken osztozik, és azt gondolja, hogy így nem lehet viselkedni a XI. században”.
Újabb támadás a független sajtó ellen
Az orosz-ukrán kettős állampolgárságú Jeszipenkót az FSZB azzal gyanúsítja, hogy információkat gyűjtött az ukrán hírszerzés számára. A lányos apa őrizetbe vételét megelőzően öt éven át dolgozott az ukrán RFE/RL egyik regionális hírportálja, a Krym.Realii külsős munkatársaként.
Július 15-én egy szimferopoli bíróság hivatalosan is vádat emelt ellene robbanóanyagok birtoklása és szállítása miatt. Ártatlannak vallotta magát, de amennyiben bűnösnek találják, akár 18 év szabadságvesztéssel is sújthatják.
Jamie Fly, az RFE/RL elnöke úgy vélekedett, hogy az eset a legutóbbi példája a független média ellen indított orosz kormányzati hadjáratnak, és az eljárást az „igazság megcsúfolásának” nevezte.
Korábban a Bizottság az Újságírók Védelmére (CPJ) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet, valamint az ukrán és az amerikai külügyminisztérium is felszólított Vlagyiszlav Jeszipenko azonnali szabadon bocsátására, amennyiben nincs ellene semmi bizonyíték.
