Megszűnik a szakképzési hozzájárulás, csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke és továbbra is érvényben marad az iparűzési adó megfelezését előíró jogszabály, hogy a munkaadók is áldásukat adják a bruttó kétszázezer forintos minimálbérre. Januártól a teljes munkaidőben dolgozók közül senki sem kereshet havi 133 ezer forintnál kevesebbet.
Megszületett a megállapodás a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között a minimálbér kétszázezer forintra történő emelésében. Szerdán tájékoztatta az MTI-t az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arról, hogy jelentős előrehaladást értek el a jövő évi bérmegállapodás részleteinek kidolgozásában.
A közlemény szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának november 3-i ülésén a felek lényegében rábólintottak a 2022. január elsejétől érvényes bruttó kétszázezer forintos minimálbérre és a 260 ezer forintos garantált bérminimumra.
A cégek nem örülnek
A munkaadók érthetően nem örülnek az emelésnek, hiszen úgy kell egy közel húszszázalékos fizetésemelést kigazdálkodniuk, hogy nem tudnak egyik napról a másikra hatékonyabban termelni, illetve szolgáltatni. Emiatt kértek kedvezményeket a kormánytól, öt-tíz százalékos járulékcsökkentést szerettek volna elérni. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a Szabad Európának azt mondta, hogy négy százalékpontnyi adócsökkentést szeretnének elérni.
„A szociális hozzájárulási adó mértéke 2,5 százalékponttal (15,5 százalékról 13 százalékra) csökken januártól, és megszűnik a szakképzési hozzájárulás is. Az eredeti tervek szerint júliustól törölte volna el a kormány ezt, de a minimálbér-tárgyalások hatására előrehozta januárra” – mondta.
Rolek Ferenc emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került cégeken kívánt segíteni a kormány úgy, hogy megfelezte az önkormányzatoknak fizetett helyi iparűzési adót. Az alku része, hogy ez jövőre is érvényben marad.
Kevesebb adót kell fizetni
„Összességében a munkáltatóknak négy százalékponttal kevesebb adót kell fizetniük a munkavállalói fizetések után, és persze az iparűzési adó felezése is jelentős tehercsökkentés, de utóbbi jellemzően csak a kis és közepes cégeknek segítség. A közel húszszázalékos minimálbér-emelést háromnegyed részben a vállalatoknak saját forrásból kell kigazdálkodniuk” – mondta Rolek Ferenc.
A szakember szerint sok cég nem heverte még ki a koronavírus-járványt, nekik nehéz lesz kigazdálkodniuk a bérköltségek emelését.
A minimálbér emelése leginkább a kis magyar cégeket érinti. Az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknál a dolgozók 63 százaléka kapja a minimálbért, míg a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél már csak 24 százalékos az arányuk.
A külföldi cégek hazai leányvállalatainál van a legkevesebb minimálbéres, mert ezeknek a cégeknek a termelékenysége sokkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy egy munkaóra alatt nagyobb értéket állítanak elő, mint a magyar kis- és közepes vállalatok.
Gondot jelent viszont, hogy a minimálbér emelése magával húzza a többi fizetést is. Nemcsak a kötelezően adható legkisebb bért keresőknek kell megemelni a fizetését, hanem azoknak is, akik a minimálbér felett keresnek; ezért a munkavállalók széles tömegét fogja érinteni a 2022-es minimálbér-emelés.
Emellett számos juttatás a minimálbérhez van kötve, ilyen a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék vagy bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény összege is.
Nemcsak a minimálbéreseket érinti az emelés
A gyed például nem lehet magasabb, mint a minimálbér kétszeresének a hetven százaléka. Ha a minimálbér kétszázezer forint lesz, a gyed összegének plafonja elérné a 280 ezer forintot, tehát több kisgyermekes szülő havonta akár ötvenezer forinttal is többől gazdálkodhatna.
A minimálbér-emelés közvetlenül csaknem négyszázezer dolgozót érint, vagyis minden olyan munkakört, amely nem igényel szakképzettséget. A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum, amelyet a szakképzett munkavállalók kapnak, további 460 ezer fő keresetét befolyásolja.
Kampányeszköz lett a minimálbér
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szakszervezetek keveslik az emelést, mert régiós összehasonlításban még mindig a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb, csak Bulgáriát előzzük meg a huszonhét tagú Európai Unióban. (Igaz, Románia csak havi néhány euróval jár előttünk.)
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke korábban a Szabad Európának azt mondta, hogy 2021-ben csak négy százalékkal emelkedett a minimálbér, és az idei bérmegállapodás azért volt alacsony, hogy a 2022-es minimálbér-emelés még magasabbnak tűnjön. „Ez egyértelműen a tavasszal esedékes választásoknak tudható be” – mondta
Az ITM szerint a szociális partnerek a napokban véglegesítik a megállapodástervezetet. A jövő évi bérmegállapodást november közepéig aláírhatják.
