Egy új szabályozással Covid-pozitív öregeket is visszaenged a kórházakból az idősotthonokba a kormány. A kockázatos kísérlet az oltási kötelezés kiszervezése után a járványügyi felelősség újabb áttolásának tűnik a járvány ismételt felfutása miatti esetleges politikai károk minimalizálása érdekében.
Pár hete lábtöréssel került be egy budapesti kórházba egy fővárosi idősotthon lakója. Egy héttel később pozitív lett a tesztje, valószínűleg ott kapott Covid-fertőzést.
Már gyógyulófélben van, és a kórház most vissza akarja küldeni lakhelyére, az idősotthonba – egyenesen a Covid-osztályról. Negatív PCR-teszt nélkül, egy gyorsteszt eredményével, mert további kórházi kezelést nem igényel.
Az otthonban, ahol csak most tudták meg, hogy a kórházban covidos lett a lakójuk, félnek.
Az idősotthonok gondozottai a Covidtól függetlenül is sokszor szorulnak kórházi ellátásra. A jelenlegi miniszteri/országos tiszti főorvosi protokoll az idősotthonok számára nem ír elő speciális óvintézkedéseket sem az újonnan felvettek, sem a fekvőbeteg-ellátóból visszatérő lakók esetére – holott az otthonok világszerte a koronavírus-járványnak leginkább kitett intézmények.
A Fővárosi Önkormányzat viszont az első járványhullám tapasztalatai nyomán szigorú óvintézkedésekre kötelezte az általa fenntartott tizenegy idősotthont. Akár otthonából jön, akár kórházból érkezik vissza valaki az otthonba, tíz napra izolálni kell, amíg ki nem derül, hogy fertőzött-e. Ezt a negyedik, majd a hatodik napon elvégzett PCR-teszt negatív eredménye esetén le lehet rövidíteni hét napra. A november elején elrendelt kijárási tilalom pedig a kijáró ápoltak által okozott fertőzésveszélyt is minimalizálta.
Egy negatív PCR-teszt nélkül a Covid-osztályról visszavett gondozott időzített bomba lehet egy idősotthonban.
Az otthonok a hosszú felvételi stop után folyamatosan töltik fel a régi létszámra kapacitásukat a sokszor évek óta férőhelyre várók listájáról. Egy kórházból behurcolt vírus most is nagy pusztítást tudna okozni, még ha a beoltottság miatt kisebbet is, mint az első és második hullám idején.
Pozitív tesztje van, de visszamehet
A Covid-fertőzötteket valóban nem kell teljes felépülésükig kórházban kezelni, de az idősotthonok kiemelt védelemre szoruló intézmények.
A fertőzöttség rendes ellenőrzése nélküli visszaküldést egy friss országos tiszti főorvosi rendelkezés alapozza meg. A Magyar Közlöny 52. számában jelent meg Müller Cecília közleménye, amelyet Kásler Miklós miniszter is jóváhagyott, és amely a covidosok kórházból való elbocsátását is szabályozza.
Az október 28-án kiadott új eljárásrend szerint kórházban ápolt, megerősítetten covidos beteget akkor lehet haza, de akár szociális otthonba is visszaküldeni, ha az orvos úgy ítéli meg, hogy nem igényel további kórházi ápolást. Ha a doktor a tünetek jelentkezésétől számított tíz napon belül dönt így, akkor a fogadó helyen tíz napig el kell különíteni az ápoltat.
A kibocsátáshoz kell még egy, a tünetek jelentkezésétől számított tizedik napon elvégzett gyorsteszt eredménye is. Ha az negatív, a beteg gyógyultnak tekinthető. Ez annak fényében meglepő feltétel, hogy a gyorstesztek megbízhatóságát megkérdőjelezi a szakirodalom.
Viszont a tünetek első jelentkezésétől számított 21. napon belül (e szerint a 10–21. nap között) elvégzett gyorsteszt eredménye akár pozitív is lehet, a beteg úgy is visszaküldhető az otthon(á)ba. Ahol el kell különíteni tíz napra.
A tünetek jelentkezése utáni 21. nap utáni hazaküldéskor még gyorstesztet sem kell végezni.
Az akár nagyobb számban érkező, izolálásra szoruló ápoltak főleg a kisebb otthonokban okozhatnak gondot. Ezeknek sokkal kisebb kapacitásuk van izolációs szobákat, ágyakat fenntartani. Azokhoz ugyanis, ha aktív covidos használja, külön nővérállás és eszközpark kell, és maximum egy-két ágyasak lehetnek.
De egy nagyobb kapacitással, több izolációs szobával rendelkező otthonba is indokolatlannak tűnő kockázat tudatosan beengedni egy aktív covidost.
Az országban nincs hiány PCR-tesztekből, minden sarkon kínálnak tesztelési szolgáltatást piaci szereplők.
Véralgebra
A járvány első hulláma idején a fővárosi fenntartású Pesti úti idősotthon 55 ápoltját vitte el a fertőzés. A kormány és sajtója a valószínűleg kórházból bekerülő vírus okozta pusztítást az ellenzéki vezetésű főváros elleni kommunikációs kampány kimaxolására használta föl. Orbán Viktor ezt mondta az ellenzékről: „Járvány idején sincs nagyon más a fejükben, mint hogy hogyan tudnának hatalomra kerülni, de egy idősotthon üzemeltetésével sem tudnak megbirkózni, mondjuk polgármesterként.”
Valójában sok, nem fővárosi idősotthonban is komoly fertőzés és sok haláleset volt. Az első hullámban a 140 idősotthoni elhunyt hetven százaléka, 99 fő volt fővárosi otthon lakója, a második hullámban a 3512 elhunyt öt százaléka, 176 fő. Tehát az ősszel kezdődő hullámban az idősotthoni elhunytak 95 százaléka vidéki otthon lakója volt. De valóban, a Pesti úti első hullámban a gondozottak tíz százaléka meghalt.
Több elemző megjegyezte már, hogy a választások előtt pár hónappal az újból felerősödő járvány komoly fejtörést okozhat a Fidesznek. Az emberek hozzászoktak már a korlátozásmentes élethez, ugyanakkor a járvány újabb pusztítását nem biztos hogy ugyanúgy, lényegében töretlen népszerűséggel vészelné át a kormánypárt, mint a második-harmadik hullámot, amikor hónapokig világelső volt Magyarország a népességarányos Covid-halálozásban.
Ezért a kormány most láthatóan igyekszik nem lépni semmit. Korlátozást lényegében nem vezet be, és mindenfajta segítség, útmutató, feltételrendszer nélkül a munkáltatókra bízta, hogy beoltatják-e a dolgozóikat. Közben viszont megint telnek a kórházi ágyak.
Azzal, hogy a kormány most gyakorlatilag szűretlenül visszaenged akár még fertőző covidosokat is az idősotthonokba, kockázatos politikai játékba fog. Ha megint elkezd ott tarolni a járvány, talán megint az ellenzék alkalmatlanságára tudja fogni. (Az első hullám idején is titkolta, amikor nem fővárosi intézményben történt fertőződés.)
Egyetlen gyorsteszttel visszaküldeni időseket zsúfolt, az izolációt tökéletesen végrehajtani képtelen otthonokba (55 ezren élnek ilyenben) hasonlóan veszélyes kísérlet, mint az volt, amikor a világon egyedülálló módon több százezer idősebb embert oltottak be olyan kínai vakcinával, amelynek még a gyártója sem javasolta ezt.
Nem is árulja el a kormány, milyen vakcinával oltottak vannak a friss fertőzöttek, illetve a halottak között. Az első hullám alatt a Pesti úti lakók tíz százalékát elvivő pusztítás ügyében nem volt ilyen visszafogott.
Elküldtük kérdésünket a kormányzati járványkezelés e-mail-címére is. Arra voltunk kíváncsiak, mi indokolta a Covid-protokoll megváltoztatását egy ennyire sérülékeny csoport esetében, mint az idősotthonokban élők. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
