Mircea Geoană, a NATO főtitkárhelyettese arra szólította fel az orosz tisztviselőket, hogy kezdjenek „szilárd, átlátható és őszinte párbeszédet” a nyugati katonai szövetséggel a köztük fennálló tartós és jelentős feszültségek közepette.
Ezeket a feszültségeket többek között az ukrajnai Krím félsziget annektálása és a kelet-ukrajnai donyecki és luhanszki régiókban folytatódó konfliktus generálta.
Újabban Oroszországot azzal vádolják, hogy segített szövetségesének, Belarusz erős emberének, Aljakszandr Lukasenkának a határválság kirobbantásában az Európai Unió keleti tagállamaival. Ezt a Kreml tagadja.
Kit mi bosszant?
Nyugati országok amiatt is aggodalmukat fejezték ki az elmúlt hetekben, hogy az orosz haderő erősíti állásait Ukrajna határainak közelében. Eközben Moszkvát a NATO-tagállamok flottáinak megszaporodott fekete-tengeri látogatásai bosszantották fel.
A Szabad Európának adott interjújában Geoană azt mondta: annak ellenére, hogy a kapcsolatok a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szinten állnak, a NATO-tisztviselők „keresik és várják a megbeszélések folytatását orosz kollégáikkal” politikai és katonai szinten egyaránt.
„Készen állunk a folytatásra, és sürgetjük, hogy Oroszország térjen vissza a NATO–Oroszország Tanácsba”, amely a két fél közötti párbeszéd fő fóruma – mondta.
Moszkva egyelőre visszautasítja
„Oroszország egyelőre visszautasítja meghívásainkat, de reméljük, hogy felismeri a NATO-val folytatott szilárd, átlátható és őszinte párbeszéd értékét.”
Az Oroszország támogatását élvező szeparatisták továbbra is nagy területeket tartanak ellenőrzésük alatt a Kelet-Ukrajnában hét éve tartó konfliktusban, amely 2014 áprilisa óta több mint 13 200 emberéletet követelt. A háború azután robbant ki, hogy Oroszország 2014 márciusában megszállta és törvénytelenül annektálta a Fekete-tengerbe nyúló Krímet.
Kilencvenezer katona maradt ott
Az orosz csapatok ismétlődő felvonulása a térségben megkongatta a vészharangot Kijevben és a nyugati fővárosokban. A hónap elején Ukrajna közölte, hogy a hadgyakorlatok befejezése ellenére kilencvenezer orosz katona maradt határa közelében, és arra szólította fel Oroszországot, hogy tegye átláthatóvá szándékait.
Geoană azt mondta, nem fog találgatásokba bocsátkozni arról, mi lehet az oka az orosz hadsereg ennyire „szokatlan tevékenységének” Ukrajna körül, de bizonygatta, hogy a NATO „éber” és „nagyon határozott a bármilyen oldalról érkező bármiféle fenyegetés esetén az elrettentésben és a védekezésben”.
Azt mondja, egyszerűen nem igaz
Az elmúlt héten a Kreml megfogadta, hogy megvédi Oroszország határait az őt „feltartóztatni” próbáló országok akcióival szemben, beleértve a Fekete-tenger térségét is. Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szintén azt állította, hogy „fegyveres erőink mozgása a saját területünkön nem ad okot aggodalomra”.
Geoană „egyszerűen nem igaz” megjegyzéssel visszautasította azokat az orosz felvetéseket, amelyek szerint a NATO potenciális fenyegetést jelent Oroszországra nézve. Azt mondta: „Minden, amit a Fekete-tengeren vagy a NATO keleti szárnyán teszünk, pusztán védekező jellegű és tökéletesen átlátható.”
Védekezés és elrettentés
Megjegyezve, hogy a NATO-nak három tagállama van a térségben: Románia, Bulgária és Törökország, valamint két „nagyon fontos partnere”, Ukrajna és Grúzia, a NATO főtitkárhelyettese kijelentette: „Senkit sem lep meg, amikor a levegőben járőrözünk vagy haditengerészetünk jelen van a Fekete-tengeren.”
„Végül is nem a NATO volt az, nem mi szálltuk meg a Krímet és nem mi özönlöttük el Kelet-Ukrajnát. Így minden, amit 2014 után tettünk, pusztán védekezés és elrettentés volt, ahogy annak lennie kellett. De mindig ügyeltünk arra, hogy ne legyünk provokatívak vagy ne adjunk okot a félreértelmezésre.”
A határválság és az oroszok
Moszkva szorosan együttműködik minszki szövetségesével a határválság közepette, miközben harmadik országból származó migránsok ezrei rekedtek Belarusz Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal közös nyugati határain.
Az Európai Unió azzal vádolja Lukasenkát, hogy fegyverként használja őket, azért hozza be a migránsokat légi úton, és szállítja az unió határaihoz – különösen a lengyel határra –, hogy megtorolja azokat a brüsszeli szankciókat, amelyeket a politikai ellenzék, a civil társadalom és a független média leverése miatt fogadtak el ellene a tavalyi vitatott elnökválasztás után.
Geoană szerint „ez a Belarusz által használt hibrid eszközök új arzenáljának része” a NATO és az EU tagállamai ellen.
„Természetesen, ismerve a szoros kapcsolatot és partnerséget Belarusz és az Orosz Föderáció között, azt is tudjuk, hogy valamilyen módon ez nem közömbös vagy ismeretlen Moszkva számára.”
