Orbán Viktor levele Ursula von der Leyenhez számos olyan dolgot sérelmez vagy kifogásol, amelynek megoldását éppen a magyar miniszterelnök késlelteti. Az első EP-reakciók szerint a magyar kormányfő a menekültkérdés felé terelné a Brüsszel és Budapest közötti feszültséget, miközben a bevándorlásnak nincs semmilyen szerepe a jogállamisági szabályaival kapcsolatos EU-aggályokban.
Vizsgáljuk meg, milyen konkrétumok lehetnek az orbáni kérés mögött. Jelenleg két olyan jogi vita van a bizottság és Magyarország között, amelyek a magyar határőrizetet, menekültügyi eljárást érintik. Pontosabban ezek közül az egyik múlt héten az Európai Bíróságon lezárult.
- A Stop, Soros-ügyben elmarasztalták Magyarországot két szempontból is: egyrészt megállapították, hogy a 2018-ban bevezetett menekültügyi szabályok ellentétesek az uniós joggal. Szintén az uniós jogszabályt sértőnek ítélték, hogy a civil szervezeteket büntetés fenyegeti, ha bármiféle adminisztratív segítséget nyújtanak a menedékkérőknek ügyeik viteléhez. Ezen a téren a bizottságnak nincs tennivalója, a kötelezettségszegési eljárás az ítélettel véget ért, már nem lehet felfüggeszteni.
- Hozzá kell tenni, hogy ezt a menekültügyi eljárást időközben már másik váltotta fel Magyarországon. Éppen ez lett a másik, kötelezettségszegési eljáráshoz vezető ügy. Magyarország ugyanis azt vezette be, hogy nem is lehet menedékkérelmet beadni a határon – a tranzitzónákat bezárták, bár erre semmi sem kötelezte a magyar kormányt –, hanem a kérelmezőnek el kell mennie egy nagykövetségre, ott először szándéknyilatkozatot kell beadnia, majd ennek értékelése után a tényleges kérelem benyújtására kaphat beutazási engedélyt.
Ezzel és az ezt megelőző szabályozással is azt akarja megakadályozni a magyar kormány, hogy menedékkérelmet lehessen benyújtani a határnál. Ennek biztosítása azonban uniós kötelezettség, irányelv írja elő, amely többek között az ENSZ menekültügyi egyezményén és az EU alapjogi chartáján alapul. Mindhárom jogszabály része a ma is hatályos magyar jognak.
A magyar nyakatekert szabályozás idézte elő azt a lehetetlen helyzetet, hogy az augusztusban Afganisztánból kimenekített, a magyar kontingenst segítő afgánok és családtagjaik sem kaphattak automatikusan menekültstátuszt. Nem feleltek meg ugyanis a követelménynek. Erre akkor lett volna lehetőségük, ha menekülés közben útba ejtenek egy magyar konzulátust, és beadnak egy szándéknyilatkozatot, majd kivárják a sorukat.
Sietős levél
A levélben Orbán Viktor tulajdonképpen elismeri, hogy az általa megvalósítani próbált szabályozás ellentétes az uniós joggal, amikor azt írja, hogy „jelenleg a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba”.
Van egy kézenfekvő megoldás arra, amit Orbán Viktor kér: az Európai Bizottság tavaly szeptemberi, menekültügyi és migrációs paktuma. Ennek lényege éppen a határellenőrzés, amely arra épül, hogy senki sem léphet az EU területére, amíg át nem esett egy előzetes átvizsgáláson. Ha a vizsgálat úgy ítéli meg, hogy nincs esély arra, hogy a kérelmező menekültstátuszt kapjon, idegenrendészeti őrizetben marad, és kiutasítják. Ezt a javaslatot azonban a magyar kormány a kezdetektől blokkolja, mert állítása szerint kötelező kvótát tartalmaz, holott nincs ilyen a jogszabály-javaslatban.
A magyar miniszterelnök nagyon sietett levele nyilvánosságra hozatalával. Szóvivője még azt megelőzően tájékoztatta a levél tartalmáról a sajtót, mielőtt a címzetthez eljutott volna. Így aztán az Európai Bizottság szóvivője hétfő délután egy órakor nyugodtan mondhatta, hogy majd kialakítják álláspontjukat, ha megkapták a levelet.
Nem csak a migrációkezelés a probléma
Megfigyelők szerint érdekes kérdést vet fel, hogy Orbán Viktor az eljárás felfüggesztése mellett érvel. Az Európai Bizottság legfőbb feladata, hogy a szerződések őreként járjon el. Ebbéli minőségében kötelessége megtenni a szükséges lépéseket, ha az uniós jog sérelmét tapasztalja. Ha azt kérik a bizottságtól, hogy tekintsen el a kötelezettség teljesítésétől, az azt jelenti, hogy jogsértő magatartásra igyekeznek rábírni a testületet.
Daniel Freund, német zöldpárti EP-képviselő érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet. Úgy véli, miután az Európai Bizottság elküldte azt az információkérő levelet a magyar kormánynak, amely a jogállamisági eljárás előszobájának tekinthető, egyértelműen bebizonyosodott, hogy Brüsszelnek nem azzal van kizárólag gondja, ahogy Magyarország a migrációt kezeli.
Freund szerint egyszerűen hamis az az állítás, hogy minden kritika táptalaja a bevándorláshoz való magyar hozzáállás. „A bevándorlásnak nincs semmilyen szerepe az EU jogállamisági szabályaival kapcsolatos levelekben” – jelentette ki Freund.
