Bár Nyugat-Európában egyes országokban már felmerült az ötlet, a magyarok döntő többsége határozottan elutasítja a kötelező Covid–19-védőoltás lehetőségét. A Policy Solutions nevű szervezet felmérése szerint ritka egyetértés mutatkozik a kérdésben a politikailag mélységesen megosztott magyar társadalomban: minden politikai csoportban abszolút többségben vannak a kötelező oltás ellenzői.
A Lélekben a járványon túl – a magyar társadalom a koronavírus-járvány negyedik hullámában című most kiadott felmérés szerint az összes megkérdezett 61 százaléka mond nemet a kötelező oltásra, míg 35 százalék fogadná el az intézkedést.
A biztosok ezer embert kérdeztek személyesen úgy, hogy a csoport életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
A kormánypárti táborban kiegyensúlyozottabb a támogatók és az elutasítók aránya: 44 százalék az 52 százalékhoz. Az ellenzéki érzelműeknél viszont markánsabb a különbség: 37 százalék mond igent és 59 százalék mond nemet rá. Azok pedig, akik nem sorolják magukat egyik nagy politikai tömb támogatói közé sem, még határozottabban elutasítók: 80 százalékuk ellenzi a kötelező védőoltást, és csak 18 százalékuk támogatja.
Követelhet-e oltást a munkaadó?
Több országban egyes munkaadók elkezdték a munka feltételéül megkövetelni az oltottságot (vagy az állam rájuk testálta ezt a feladatot). Ebben a kérdésben is elutasítók a magyarok: 58 százalékuk mondja azt a felmérés szerint, hogy a munkaadónak ne lehessen joga megtiltani az oltatlan dolgozó számára a munka felvételét, 38 százalék viszont támogatja az ötletet.
Árnyalja a képet, ha oltottaknak és nem oltottaknak teszik fel ugyanezt a kérdést. Előbbiek szinte fele-fele (47 százalék–48 százalék) arányban mondanak igent vagy nemet. A védőoltást nem felvevőknél viszont csak 15 százalék támogatná az ötletet, és masszív 83 százalék elutasítja.
Ugyancsak szakadék mutatkozik – bár kisebb – az aktív dolgozók és az állásnélküliek között. Érdekes módon az aktív dolgozóknak tetszik kevésbé az ötlet: csak 36 százalék támogatja, míg 60 százalék ellenzi. Az állástalanoknál viszont többen, 42 százalék fogadná el, és csak 53 százalék mondana rá nemet.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarokat kevésbé motiválná a máshol, például Szlovákiában népszerű vakcinalottó – azaz ha a hatóságok jutalmaznák az oltás felvételét. A magyarok körében kétszer nagyobb az ötlet elutasítása, mint támogatása (62 százalék szemben a 30 százalékkal).
Védőintézkedések – lassan belefáradunk
A negyedik Covid–19-hullámhoz közeledve látható, hogy az emberek kezdenek belefáradni a különböző védőintézkedésekbe. Például továbbra is jó ötletnek tartják, hogy az üzletekben legyen kötelező fertőtlenítő, de hat hónap alatt már tíz százalékkal kevesebben vannak, akik továbbra is támogatják az ötletet (a márciusi hetven százalékról az őszre hatvan százalékra csökkent a támogatottsága).
A kötelező maszkviselés újbóli bevezetésének támogatottsága még jobban, 13 százalékkal csökkent. Immár 53 százalék mondja azt – szemben 45 százalékkal –, hogy a tömegközlekedésben ne legyen kötelező a maszk, míg 57 százalék szerint az üzletekben se írják elő a viselését (szemben 41 százalékkal, aki támogatja).
A szerzők megjegyzik, hogy itt látványos a változás, mert a harmadik hullám idején még többségben voltak mindkét esetben a kötelező maszkviselés hívei.
A felmérés készítői azonban inkább egy pozitívumot próbálnak kiemelni: azt, hogy a magyarok közel fele szerint hasznos a kézfertőtlenítés és a maszkviselés – függetlenül a koronavírus-járványtól.
Viszont nem történt kulturális változás: visszaesett azok száma, akik szerint ezeket az intézkedéseket időszakosan kötelezővé kéne tenni más betegségek megfékezésére. A szerzők szerint ez azzal magyarázható, hogy az emberek „belefáradtak a folyamatos készenléti állapotba”, és el akarják felejteni a járványt.
Hogyan élték meg a magyarok a járványt?
A felmérés készítői azt is megpróbálták kideríteni, hogyan hatott a pandémia és a lazítások időszaka a magyarok lelkivilágára. 73 százalék azt mondta: minden nehézség nélkül tért vissza a korlátozások nélküli életbe, viszont több mint egynegyedük, 27 százalék bevallotta, hogy nehézségei voltak.
Az emberek fele megpróbálta belevetni magát az életbe, és pótolni, amit elmulasztott, míg másik felük pont az ellenkezőjét tette.
Az összes magyarországi lakos 40 százalékát ébresztette rá arra a járvány, hogy több időt akar otthon tölteni (Budapesten különösen magas, 62 százalékos az arányuk), 60 százalék viszont továbbra is a pandémia előtti módon akar élni.
Mint a szerzők megállapítják: a többségnek nem okozott lelki sokkot a járvány, de van egy jelentős kisebbség, amelynek igen. 29 százalék „feszeng nagyobb társaságban”, és 28 százalék elismeri, hogy „lelki segítségre lenne szüksége”. A budapestiek 40 százaléka azt mondta, hogy elszokott a nagyobb társaságtól (szemben a kisvárosok 30, a falvak 25 és a megyeszékhelyek 22 százalékával).
„Megedződtünk”: kevésbé jellemző a gazdasági borúlátás
A felmérésből az derül ki, hogy a tavaszi kutatáshoz képest feleannyian számítanak anyagi helyzetük romlására (39 százalékról 20 százalékra csökkent a szám). Viszont javulást csak két százalék tapasztalt. Viszont itt is nyomon érhető a politikai megosztottság: a kormánypártiak úgy látják, kevésbé romlott a helyzetük (csak 15 százalék mondta ezt), mint az ellenzéki érzelműeké (köztük 24 százaléknak ez az élménye).
Ennél nagyobb arányt látunk, ha a budapestiek helyzetét vesszük górcső alá: a fővárosi válaszadók 27 százaléka számolt be anyagi visszaesésről szemben a kisvárosiak 16 százalékával. Állásukat szintén a legtöbben Budapesten vesztették el (11 százalék), míg kevésbé vidéken (8 százalék). Mindezt a szerzők azzal magyarázzák, hogy a recesszió a nagyvárosokban jobban jelen lévő szolgáltató szektort sújtotta.
Aki nem nevel gyereket, az szintén úgy érzi, hogy kevésbé romlott a helyzete (18 százalék) a gyerekesekkel szemben (23 százalék). A gyermeket nevelők közel kétszer nagyobb arányban vesztették el a munkahelyüket (11 százalék), mint a gyerektelenek (öt százalék).
Mire számít, hogyan alakul az anyagi helyzete? – erről is kérdezték a magyarokat a Policy Solutions megbízásából. A válaszokból kiderül, hogy a magyarok döntő többsége legalábbis nem pesszimista – 62 százalék gondolja úgy, hogy nem változik az anyagi helyzete, míg 24 százalék szerint még javulni is fog. A pesszimisták csak kevesen vannak, mindössze hat százalék az arányuk. Érdekes módon a kormánypárti és ellenzéki érzelmű válaszadók hasonló aránya bizakodó (27 és 25 százalék), és Budapesten van a legtöbb optimista (33 százalék).
Mit gondolnak a magyarok az Orbán-kormány válságkezeléséről?
A 2021 szeptemberében végzett felmérés szerint az ország lakói közepesnek ítélték meg a kormány pandémia-teljesítményét – 3,2 pontot adtak neki, ami 0,2 százalékos javulás a tavaszi véleményhez képest. A szerzők megjegyzik: ezt az osztályzatot úgy kapta az Orbán-kabinet hogy „a világviszonylatban is kiugróan magas halálozási adatok sem rontották a válságkezelés megítélését”.
Ha mélyebbre ásunk, a pártpreferenciákat is figyelembe véve, akkor nem meglepő módon a kormánypárti válaszadók többre értékelik a kormány tevékenységét (ők 4,1 ponttal jutalmazták a kabinetet), míg az ellenzékiek messze rosszabb véleménnyel vannak róla (2,4 pont).
Átlagban közepesre vizsgázott a kormány (3 pont) a gazdasági válságkezelésben is, de 0,2 ponttal javult a megítélése tavaszhoz képest. (A kormánypártiak itt is jobb osztályzatot – 4-est – adtak, az ellenzékiek 2,2 pontot.)
A válaszadók többsége (55 százalék) ugyanakkor úgy véli, hogy a kormány nem tett eleget a munkahelyek védelméért és a szociális védelem kérdéseiben. Velük szemben 38 százalék látta úgy, hogy igenis eleget tett. (A pártpreferenciák megint csak éles szakadékot mutatnak: a kormány támogatóinak 70 százaléka volt elégedett, az ellenzéki érzelműeknek pedig csak 12 százaléka.)
Mit gondolnak a magyarok a vakcinákról?
A pandémiával kapcsolatos kérdések között merült fel, hogy hányan oltatták be magukat. A válaszadók negyede azt mondta, hogy nem, míg 72 százaléka, hogy igen (ez három százalékponttal magasabb volt, mint a hivatalos kormányadat).
És hogy miért nem oltakozott, aki nem oltakozott? Ez a csoport leginkább (55 százalék) a vakcinák mellékhatásaitól tart vagy az oltás hatékonyságában kételkedik (30 százalék), egyötödük pedig a vélt vagy valós rövid távú mellékhatások miatt mondott nemet a vakcinára.
16 százalék ugyanakkor azt mondta: azért nem kell neki az oltás, mert nem fél a Covid–19-től. Érdekes adat az is, hogy a már oltottak mindössze egyharmada tervezi a harmadik, emlékeztető oltás felvételét (32 százalék). A duplán oltottak több mint fele (54 százalék) viszont már nem kér belőle, és ezt különösen a fiatalabbak mondják az idősebbekkel szemben.
Harmadik oltásnak – azok, akik akarják – a legtöbben a Pfizer vakcináját (52 százalék) választanák, míg a többi szérumra 5–8 százalék az érdeklődés. Érdekesség, hogy sokan nem akarják ugyanazt a vakcinát, amiből az első két adagot kapták.
Mit gondolnak a magyarok a vírusról és a járványról?
A felmérésben vizsgálták a járvánnyal összefüggő összeesküvés-elméletek népszerűségét is. A jelentés szerzői úgy találták, hogy tavaszhoz képest nőtt a konteóhívők aránya a magyarok között.
A legnépszerűbb elmélet az, hogy „Kína szándékosan szabadította a világra a koronavírust, hogy átvegye a világ vezető hatalmának szerepét” – ezt az állítást minden tizedik megkérdezett teljesen igaznak tartja, 28 százalék pedig hajlik arra, hogy elhiggye. Mindez azt jelenti, hogy fél év alatt három százalékkal nőtt az elméletet elfogadók száma.
A második helyen álló elmélet az, hogy „a koronavírust a gyógyszercégek fejlesztették ki és engedték szabadjára, hogy utána könnyebben eladhassák a gyógyszereiket és az oltásokat”. A válaszok szerint a magyarok 33 százaléka elfogadja ezt az elméletet, de többségük, 57 százalék elutasítja. A támogatók aránya tavasz óta két százalékkal nőtt.
A harmadik legnépszerűbb konteó az, hogy „a koronavírus-vakcina meddőséget okozhat, az oltás titkolt célja a népességkorlátozás”. Ezt a többség (58 százalék) elutasítja, de a magyarok negyede elfogadja. Viszont ennek az elméletnek a támogatói tavasz óta kilenc százalékkal vannak többen, azaz sokan félnek a vakcináknak a termékenységre gyakorolt hatásától.
Annak ellenére, hogy az oltásellenesek világszerte hangos – és néha erőszakos – tüntetéseket tartanak, és sokan nekik tulajdonítják azt a teóriát, miszerint „a védőoltással titokban egy mikrocsipet ültetnek az emberek testébe”, ez a legkevésbé népszerű összeesküvés-elmélet Magyarországon. Csupán az emberek két százaléka hisz határozottan benne, viszont viszonylag magas, 17 százalék azoknak az aránya, akik hajlanak az elfogadására. Ugyanakkor a válaszadók 72 százaléka elutasítja a teóriát.
