Az EU, az USA, az Egyesült Királyság és Kanada újabb szankciókat vet ki Belarusz tisztségviselőkre és vállalatokra. A büntetőintézkedések tizenhét személyt és tizenegy szervezetet érintenek – a blokk azokat veszi célba, akik az EU szerint részt vettek az EU-határon kialakult migránsválság megrendezésében.
Újabb körben szankcionált az EU belarusz és kapcsolódó személyeket és szervezeteket. A szankciókhoz bejelentette, hogy csatlakozik az USA, az Egyesült Királyság és Kanada is. A teljes listát és az indoklást itt tudja magyarul is elolvasni.
A szankcionált emberek lényegében nem jöhetnek be az uniós területekre, és minden gazdasági eszközüket befagyasztják az EU-ban. A szankcionált cégekre is igaz ez, illetve velük üzletelni sem lehet.
A mesterséges migránsválság miatt
Az EU azzal vádolja Lukasenkát, hogy hibrid háborút indított azzal, hogy engedélyezte a migránsok berepülését, majd a blokk határai felé terelte őket. Mindezt válaszként azokért a korábbi nyugati szankciókért, amelyeket a Belaruszban elharapózott elnyomás miatt már korábban bevezettek.
Lengyelország, Lettország és Litvánia kerítést emelt, és több ezer határőrt, katonát és rendőrt vezényelt a határ lezárására, ahol migránsok ezrei táboroztak a fagyos időben, miközben folytatódott a kötélhúzás Belarusz és az EU között. Segélyszervezetek szerint az elmúlt hónapokban legalább tizenegy migráns halt meg.
A listán szerepel például a Belavia belarusz nemzeti légitársaság, valamint turisztikai cégek, amelyeket azzal vádolnak, hogy részt vettek a főként a Közel-Keletről érkező migránsok határra szállításában.
A jegyzékben szerepel továbbá több bíró és más igazságszolgáltatási illetékes. Olyan ügyészekről van például szó, akik vélhetően segítettek Aljakszandr Lukasenka önkényuralmi rendszerének a vitatott, 2020. augusztusi választások után kirobbant tiltakozások elleni brutális fellépésben.
„Tekintettel a belarusz helyzet súlyosságára, tizenhét személyt és tizenegy szervezetet kell felvenni" a szankcionált emberek és jogi szervezetek listájára, áll a szankciók módosításáról szóló szövegben, amelyről a blokk tagjai a még hónap elején állapodtak meg.
Lukasenka november 21-én, a BBC-nek adott interjújában azt mondta: „abszolút lehetséges”, hogy országa erői segítettek a Lengyelországba történő bejutásban migránsokat, de tagadta, hogy meghívták volna őket az országba.
„Szlávok vagyunk, van szívünk. Tudjuk, hogy a migránsok Németországba tartanak. Talán valaki segített nekik. Nem is fogok foglalkozni vele.”
„Megmondtam az EU-nak, hogy nem fogom elfogni és leállítani a migránsokat a határnál, mert nem az én országomba jönnek, hanem a tiétekbe (…) de nem hívtam őket, és őszintén nem akarom, hogy Belaruszon át menjenek” – tette hozzá.
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető csapata, akit sokan az elcsaltnak mondott 2020-as elnökválasztás győztesének tartanak, keményen bírálta a BBC-t, amiért „platformot biztosított a diktátornak”.
Az EU szerint nagyon is aktívan intézte a Belarusz állam a migránsok tömeges szállítását, ügyintézését, a nem létező lehetőséget pedig megtévesztő reklámokkal próbálták hirdetni is a Közel-Keleten.
A Belavia büntetését például az EU azzal indokolta, hogy Lukasenka „támogatást ígért a cégnek”, miután a blokk megvonta az összes belarusz légitársaságtól a területe feletti átrepülési jogot. A dokumentum szerint a légitársaság eközben arra utasította alkalmazottait, hogy tartózkodjanak a választási eredmények és az azt követő tiltakozások elleni fellépés bírálatától.
A légitársaság további büntetése melletti érvként az EU megemlítette, hogy
"Az unió külső határát átlépni kívánó migránsok a Belavia által üzemeltetett légi járatokon repültek Minszkbe néhány közel-keleti országból, különösen Libanonból, az Egyesült Arab Emírségekből és Törökországból. Ennek elősegítése érdekében a Belavia új légi közlekedési útvonalakat nyitott, és növelte a már meglévő útvonalakon közlekedő járatok számát. Helyi utazásszervezők közvetítőként értékesítettek leendő migránsok részére jegyeket a Belavia járataira, elősegítve ezzel azt, hogy a Belavia ne hívja fel magára a figyelmet"
– áll az uniós dokumentumban.
„A Belavia tehát hozzájárult a Lukasenka-rezsim azon lépéseihez, amelyek megkönnyítik az EU külső határainak illegális átlépését”
– teszik hozzá. Hasonló indokokkal szankcionálták a szíriai Cham Wings légitársáságot is, ami bekapcsolódott a bevándorlók utaztatásába.
Vagy épp a VIP Grub nevű isztambuli vízum- és utazásszervező céget is, amely aktívan reklámozta a környéken az EU-ba való bejutás Belaruszon át történő lehetőségét.
Belarusz külügy: A belarusz népet büntetik
A belarusz külügy szerint "nehéz megérteni" ezt a döntést, szerintük igazságtalanul démonizálják őket, idézi közleméynüket a Deutsche Welle.
Szerintük az EU figyelmen kívül hagyja a globális migránsválság valódi okait, és egyedül a belarusz vezetést teszi felelőssé. Emellett pedig szerintük az átlagos belarusz polgároknak fog fájni az újabb szankciós kör.
A belarusz hatóságok egyébként a közelmúltban felszámolták a határon lévő ideiglenes migránstáborokat. Mintegy kétezer embert átszállítottak egy menedékhellyé alakított raktárba, miközben engedélyezték a hazaszállításra szolgáló járatokat. A migránsok nagy része már haza is tért például az iraki Kurdisztánba.
A Belaruszban rekedt migránsok közül néhányan azt mondják, hogy több ezer dollárt fizettek azért, hogy a gazdasági nehézségek vagy a menekülttáborokban töltött élet elől az EU-ban kezdjenek új életet, de a lengyel és a belarusz hatóságok rosszul bántak velük.
Lukasenka viszont azzal vádolja az EU-t, hogy a migránsok belépésének megtagadásával nem tartja be a nemzetközi menekültügyi törvényeket.
A válság tovább növelte a feszültséget Oroszország és az EU között is. Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki támogatta Lukasenkát, amikor leverte a tavalyi elnökválasztást követő ellenzéki tüntetéseket. Illetve kiállt Belarusz mellett az EU-val kialakult migránsvita során is, miközben tagadta, hogy köze lett volna a problémához.
