Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ennek harmada a háztartásokban. A NÉBIH adatai szerint ez évente több mint 65 kg élelmiszer-hulladékot jelent fejenként, ami élelmiszer-vásárlásunk körülbelül egy tizedét teszi ki. A kormány most az élelmiszer-pazarlás megakadályozásának ürügyén egy új törvényjavaslat szerint arra kötelezné a nagyobb élelmiszerláncokat, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereket egy állami nonprofit társaságnak.
Nem elkerülhető élelmiszer-hulladék például a tojáshéj, a csontok; potenciálisan elkerülhető az almahéj, a csirkebőr, a kenyérhéj stb. Az elkerülhető élelmiszer-hulladékok (tárolási problémák miatt megromlott vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek) a teljes élelmiszer-hulladék mennyiségének 48-49 százalékát teszi ki.
Mintegy 32 kg élelmiszer kidobása elkerülhető lenne fejenként évente.
A UN ennél több háztartási élelmiszer-hulladékot becsül Magyarországon, de az jól látszik az adatokból, hogy az élelmiszerláncok kis részben felelősek az élelmiszer-pazarlásért. A Tesco például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével több mint 3500 tonna felesleges élelmiszert juttatott el helyi karitatív szervezeteknek a 2020–2021-es évben.
„Az EU felmérése szerint Európában az összes élelmiszer-hulladék 11 százaléka a mezőgazdaságban, 19 százaléka a feldolgozás során, 5 százaléka a kereskedelemben, 12 százaléka a vendéglátásban és közétkeztetésben keletkezik, a fogyasztók pedig a maradék 53 százalékért felelősek” – magyarázta korábban Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője a Szabad Európának.
Ha többet szeretne megtudni, olvassa el interjúnkat Kasza Gyulával a témában.