A kínai Hszian város lakosai feszültek a koronavírus-járvány szigorú lezárásai miatt. Többen arra panaszkodnak, hogy nehezen tudnak élelmet szerezni, jóllehet a hatóságok biztosították őket arról, hogy képesek kielégíteni a nagyrészt otthonában rekedt 13 millió ember szükségleteit.
Kínában gyakoriak a szigorú intézkedések a járványok megfékezésére, Peking továbbra is fenntartja azt a politikát, hogy minden COVID-19 esetet felszámol, még jóval azután is, hogy sok más ország úgy döntött: megpróbál együtt élni a vírussal. De a Hszianban december 23-án bevezetett lezárás az egyik legkeményebb az országban azóta, hogy 2020-ban elzárták Vuhant és környékét a külvilágtól, miután elsőként észlelték ott a koronavírust.
1,7 milliós vesztegzár három eset után
Kedden a hatóságok bejelentették, hogy egy másik várost, a Henan tartományban található Jucsout (Yuzhou) is lezárták a hétvégén, pedig ott mindössze három esetet fedeztek fel, és azok is tünetmentesek.
A kínaiak a járvány idején nagyrészt betartották a szigorú intézkedéseket, de néhányan panaszkodtak a kemény szabályok miatt, jóllehet ezzel a kommunista hatóságok megtorlását vonhatták magukra. A hsziani zárlatot azonban különösen érzékeny időszakban rendelték el, Kína ugyanis házigazdaként a február 4-én nyíló pekingi téli olimpiára készül, és ezért különösen erős nyomás nehezedik rá a járvány megfékezése érdekében.
Egyre nehezebb az online-vásárlás is
"Nem lehet elhagyni az épületet, és egyre nehezebb élelmiszert vásárolni online" - közölte egy hsziani lakos, aki Mu Qingyuani Sayno néven posztolt a Weibo közösségi médiaplatformon. A bejegyzés egy ellenőrzött fiókból származott, de az illető nem reagált a további információkat kérő megjegyzésekre.
Zsang Can-you, az Állami Tanács járványmegelőzési és járványvédelmi csoportjának szakértője elismerte, hogy „a közösségekben lehet gond a készletekkel".
De a hivatalos Hszinhua hírügynökség azt is idézte tőle, hogy "a kormány mindent megtesz azért, hogy összehangolja az erőforrásokat annak érdekében, hogy az embereket ellássa a napi szükségletekkel és egészségügyi szolgáltatásokkal."
Ideiglenes piacok, szkafanderes árusokkal
A hsziani lezárás eredetileg megengedte az embereknek, hogy kétnaponta elhagyják a házat és megvegyék az alapvető árucikkeket. Ám időközben megszigorították, jóllehet a szabályok a járvány súlyosságától függően változnak az egyes kerületekben. Vannak, akiknek egyáltalán nem szabad kimenniük, és az áruszállításra kell hagyatkozniuk. A várost csak külön engedéllyel hagyhatják el az emberek.
Az elmúlt napokban Hszianban az ideiglenes piacokon lehetett látni vásárlókat, ahol tetőtől talpig fehér védőruházatba öltözött dolgozók szolgálták ki őket. Közösségi önkéntesek is ellátogattak az emberek otthonába, hogy megkérdezzék, mire van szükségük.
Rátámadtak, amikor ételt vitt a családjának
A feszültség azonban már kezd megmutatkozni, a lakosok egyre gyakrabban panaszkodnak a Weibón arra, hogy nem tudják beszerezni a szükségleteiket. Az egyik széles körben megosztott videón látható, hogy őrök támadnak egy férfira, aki töltött gombócot próbált vinni a családtagoknak. Az őrök később bocsánatot kértek tőle, és mindegyiküket 200 jüan (10 ezer forint) pénzbírsággal sújtották – derül ki a hsziani rendőrség Weibóra kitett közleményéből.
A népszerű Weixin oldalon található online naplójában egy hsziani író elmesélte, hogy a kezdeti pánikvásárlási hullámot és a piacok bezárását követően a lakosok hamarosan elkezdtek online élelmiszert keresni.
"Az anyagi bőség korában, amikor mindenki le akar fogyni, hirtelen nehéz feladat lett elegendő ennivalót találni" - írta Jiang Hszue. A fiókjára küldött üzenet nem jött azonnal vissza, vagyis a poszt létező felhasználótól származott.
A zéró tolerancia segít is, árt is
Kína „zéró tolerancia” stratégiája, vagyis minden eset karanténba küldése, a tömeges tesztelés és a próbálkozás a külföldről érkező új fertőzések megakadályozására segített megfékezni a korábbi járványokat. Ám a lezárások sokkal szigorúbbak, mint bárhol Nyugaton, és óriási károkat okoztak a gazdaságban és emberek millióinak az életében.
Az intézkedések gyakran már néhány eset azonosítása után életbe lépnek, mint azt Jucsouban is láthattuk. A szabályok vasárnapi bevezetése óta a lakosok visszatérhetnek az 1,7 milliós városba, de nem hagyhatják el azt, és otthon el kell szigetelniük magukat. A város útjain csak mentők közlekedhetnek. Az éttermeket, a sportlétesítményeket bezárták, akárcsak sok üzletet, a piacokon pedig csak az alapvető szükségleti cikkeket kínálhatják – áll a városi önkormányzat rendeletében.
Tömeges tesztelés, elképesztő hatékonysággal
Eközben Hszianban, amely a híres Agyaghadsereg szobrai mellett fontos iparágak otthona, több mint 1600 megbetegedést észleltek. A tisztviselők szerint a delta-variáns áll a hátérben, amely kevésbé fertőző, mint az újabb omikron változat, melyből Kínából alig néhány esetet jelentettek. Kedden újabb 95 fertőzöttről számoltak be.
Kínából összesen 102 841 megbetegedést és 4 636 halálesetet jelentettek a világjárvány kezdete óta. Noha ezek a számok viszonylag alacsonyak az Egyesült Államokhoz és más országokhoz képest, és valószínűleg elmaradnak a valós adatoktól, mint bárhol másutt a világon, a vírus szívósságát mutatják a Kína által hozott olykor drákói intézkedések ellenére.
Hszianban elrendelték a tömeges tesztelés harmadik körét, amely az állami média szerint alig hét óra alatt 10 millió embert képes elérni és mindössze 12 órán belül akár 3 millió eredményt is fel tud dolgozni.
A kínaiak 85 százalékát beoltották
Míg Vuhan egészségügyi ellátórendszere túlterhelt volt, miután 2019 végén kitört a világjárvány, Hszianból nem érkezett jelentés arról, hogy hiány lenne ágyakból, egészségügyi felszerelésekből és személyzetből. Két tucat speciális csoport alakult a COVID-19 esetek kezelésére, és néhány kórházat elkülönítettek más típusú ellátás biztosítására – jelentette a Hszinhua.
Az Our World in Data szerint Kína a lakosságának csaknem 85%-át beoltotta. Az oltások segítettek csökkenteni a betegségek súlyosságát, bár a kínai vakcinákat kevésbé tartják hatékonynak, mint a másutt használtakat.
