A Közép-ázsiai Ügyek Oxus Társasága nevű szervezet adatai azt mutatják, hogy 2018 óta egyre aktívabban tiltakoznak az emberek a térségben, beleértve Kazahsztánt is, ahol a kormány halálos erőt vetett be az üzemanyagárak emelkedése miatt kirobbant országos tüntetéshullám megfékezésére.
Növekszik a tüntetések száma
Az elégedetlenség folyamatosan növekedett Kazahsztánban: a dokumentált tiltakozások száma 2019-ben több mint hatszorosa volt a 2018-asnak, majd 2020-ban majdnem megduplázódott. Ez részben a pandémia miatt történt: a járvány kezdetétől 2021 júniusáig 112 Covid–19-hez kapcsolódó tiltakozást dokumentáltak.
Az öt közép-ázsiai ország közül abszolút mértékben a kazahok tiltakoznak a legtöbbet – amit a kormány jobban tolerál, mint autokratikus szomszédja, Türkmenisztán.
Ez a jelenlegi zavargási hullámmal megváltozhatott. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök ugyanis közölte a tüntetőkkel, hogy tűzparancsot adott a fegyveres testületeknek, amelyeknek joguk van figyelmeztetés nélkül lőni.
A legnagyobb kazah városban, Almatiban és a fővárosban, Nur-Szultanban élő újságírók a lekapcsolt internetszolgáltatás közepette megpróbálták leírni, milyen hangulat uralkodik az országban a január 6-a után egyre keményebb fellépés nyomán. Oroszország, valamint Örményország és más posztszovjet országok katonái a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a hat posztszovjet országot tömörítő, Moszkva vezette katonai szövetség égisze alatt bevonultak Kazahsztánba.
Harag az üzemanyagárak miatt
A jelenlegi tiltakozási hullám azután robbant ki, hogy a zsanaozeni autósok újév napján megtudták, hogy több mint kétszeresére ugrott a cseppfolyósított gáz ára, amelyet sok kazah használ átalakított autója meghajtására. Egy liter ára 2021-ben jobbára ötven tenge volt, január 1-jén viszont 120 tengére ugrott. A tiltakozás oka hasonlított a korábbi tüntetésekére, mivel a kazahok leggyakrabban megélhetési gondok miatt tiltakoztak.
Zsanaozenben nem ez az első véres fellépés a tiltakozások ellen. 2011 decemberében – a hivatalos adatok szerint – tizenhat tüntetőt lőttek agyon a rendőrök, miután a kazahsztáni olajipari ágazat alkalmazottai hónapokon át tartó sztrájkokat tartottak.
Az újabb tiltakozás idén január 2-án indult, és gyorsan kiszélesedett: másnap több százan csatlakoztak Zsanaozenben a felvonulókhoz, és a tüntetések más városokra, köztük a fővárosra is átterjedtek.
Miközben a megélhetés miatti tiltakozások azt jelzik, hogy Kazahsztánban sokan nehezen tudnak megélni, a kormányhoz kötődő elit több száz millió dollárt rejteget külföldi ingatlanokban – derült ki a Szabad Európa nyomozásából.
Helyi sérelmek
Miközben országszerte kormányellenes tüntetők gyűltek össze, néhány kérdés inkább helyi jellegű.
A tiltakozásokat kiváltó autógáz az egyik példa – a Mangisztau régióban, ahol az első tüntetések voltak, az autók több mint kilencven százalékát LPG-vel hajtják.
Az ország délnyugati részén található a legtöbb kazahsztáni olajmező; itt sztrájkolnak gyakran az olajipari dolgozók, bár ez más régiókban is előfordul.
Tekintse meg az alábbi térképen, hogy mely problémák érintik a legsúlyosabban a lakosságot az ország különböző részein.