Február 10. és 20. között közös hadgyakorlatot tartanak az orosz és belarusz hadsereg részvételével a volt szovjet tagköztársaságban – közölte kedden a belarusz védelmi minisztérium.
Minszk hétfőn bejelentette, hogy megérkeztek az első orosz katonai egységek és nehézfegyverek a közös gyakorlatra Belaruszba, miközben tovább nő a feszültség Kelet és Nyugat között Ukrajna miatt.
A bejelentésre akkor került sor, amikor a Nyugat és Moszkva viszonya hónapok óta folyamatosan éleződik a Nyugat-Belarusszal és Oroszországgal egyaránt határos szövetséges, Ukrajna biztonsága miatt.
Kijev 2014 áprilisa óta harcol az Oroszország által támogatott szakadárokkal. A konfliktusban több mint 13 200 ember halt meg.
Oroszország katonák tízezreit telepítette Ukrajnával közös határvonalára. Kijev és nyugati szövetségesei attól tartanak, hogy ez egy lehetséges invázió előkészítése, amit Moszkva tagad.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is támogatja szövetségesét, Lukasenkát a Nyugattal szemben abban a nézeteltérésben, amely a 2020 augusztusi vitatott elnökválasztás miatt támadt, amikor is a belarusz vezető zsinórban a hatodik hivatali időszakát kezdte meg.
A hivatalos választási eredmények tiltakozási hullámot váltottak ki, Lukasenka pedig brutális fellépéssel válaszolt az ellenvéleményekre, több ezer embert vetetett őrizetbe. A legtöbb ellenzéki politikus elhagyta az országot, mert féltette a biztonságát.
Lukasenka: Ellenállni egy nyugati támadásnak
Lukasenka január 17-én kijelentette, hogy a jövő hónapban Oroszországgal folytatott hadgyakorlatnak egy olyan forgatókönyvre kell összpontosítania, amelyben országa hadserege kénytelen „ellenállni a Nyugatról érkező erőknek”.
Bizonyíték felmutatása nélkül azzal indokolta a gyakorlatokat, hogy állítása szerint csapatok gyűltek össze Ukrajnával, Lengyelországgal és a balti államokkal közös határán.
Lengyelország és a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – egyaránt tagja az EU-nak és a NATO-nak.
Múlt héten az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei Oroszországgal tárgyaltak az Ukrajna körüli feszültség enyhítése érdekében, de a tárgyalásokon nem sikerült jelentős előrelépést elérni.
Putyin egy sor európai biztonsági garanciát követelt, beleértve azt, hogy a NATO ne fogadjon be új tagokat, például Ukrajnát vagy Georgiát, és korlátozza a szövetség fegyverzet- és csapattelepítéseit a kelet-európai NATO-országokban.
Nyugati tisztviselők szerint Oroszország harcias retorikájával és Ukrajna-közeli csapatösszevonásával nyomást próbál gyakorolni az Egyesült Államokra és az európai szövetségesekre, hogy elfogadják a Kreml kívánságlistáját.
Moszkva kitart amellett, hogy csapattelepítéseivel a NATO növekvő jelenlétére ad választ saját befolyási övezetében, és tagadja, hogy Ukrajna megszállását tervezi.
