Az orosz haderő részleges visszavonásáról szóló bejelentés ellenére továbbra is a lehetőségek között van a támadás Ukrajna ellen – hangsúlyozta az amerikai elnök.
Joe Biden arról számolt be helyi idő szerint kedd este, hogy az Egyesült Államok egyelőre semmi jelét nem látta az orosz visszavonulásnak a határ menti területekről.
„Jó lenne, de még nem tudtuk megerősíteni” – mondta, hozzátéve, hogy a korábban általa több mint 150 ezer fősre becsült orosz egységek továbbra is „rendkívül fenyegető pozícióban” vannak.
Majd megismételte korábbi kijelentését, miszerint országa kész súlyos szankciókkal sújtani Moszkvát, amennyiben mégis Ukrajna megtámadása mellett dönt. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy van tér diplomáciai megoldásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején az Egység napjává nyilvánította február 16-át, miután közzétették azokat az amerikai titkosszolgálati jelentéseket, amelyek ekkorra valószínűsítették az orosz hadsereg beavatkozásának kezdetét.
Beszédében Joe Biden figyelmeztetett, hogy ez mindkét országra rendkívüli terheket róna. „Ha Oroszország a következő napokban vagy hetekben megindítja az inváziót, Ukrajna óriási emberi veszteségeket szenvedne el, de Oroszország is hatalmas stratégiai árat fizetne” – mutatott rá.
Az amerikai elnök közvetlenül is szólt az orosz néphez. „Az orosz embereknek üzenem, hogy önök nem az ellenségeink, és nem hiszem, hogy véres, pusztító háborút akarnának Ukrajna ellen” – mondta.
Hullámzó feszültség
A feszültség valamelyest csökkenni látszott kedden, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott Olaf Scholz német kancellárral, és arról számolt be, hogy kész a további tárgyalásokra a Nyugattal a biztonsági garanciákról. Egy nappal korábban a moszkvai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a hadgyakorlat végeztével megkezdték egyes egységek visszavonását az ukrán határ közeléből.
Ben Wallace brit védelmi miniszter Joe Bidenhez hasonlóan szerdán azt mondta, hogy egyelőre nem látták jelét a katonák visszarendelésének.
Ugyanezt mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereinek szerdán kezdődő kétnapos ülése előtt Brüsszelben. Szavai szerint mindazonáltal úgy tűnik, hogy Oroszország kész folytatni a párbeszédet, ami reménykeltő.
Moszkva azt állítja, hogy nem akar háborút, és csak a Nyugat hisztériakeltéséről van szó, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a NATO-nak, illetve a szervezet kelet-európai jelenlétének visszaszorítását akarják elérni. Az észak-atlanti szövetség határozottan elutasította az orosz követeléseket.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség Európában, miután Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár, kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta több mint 13.200 ember halt meg.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági következményekkel fenyegetett, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Az orosz katonai beavatkozás veszélye miatt az Egyesült Államok és több más ország is bezárta kijevi nagykövetségét, valamint Ukrajna mihamarabbi elhagyására szólította fel állampolgárait az utóbbi napokban.
