Ha nem jön külön emberségesebb szabályozás számukra, a papírok nélkül érkező ukrán menekülteket vissza kell majd irányítani a határról a kijevi (vagy ha onnét már elmenekültek, akkor a belgrádi) nagykövetségre, hogy adják be ott a kérelmüket, és várjanak ott két hónapot. Csak akkor jelentkezhetnek újra a határon, ha pozitív a kérelmük elbírálása.
Az EU által is törvénytelennek ítélet magyar menekültügyi rendszer főbb hibái is azonnal visszaköszönhetnek, ha elkezdenek menekülők érkezni Ukrajnából, hívta fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság.
Ennek felméréséhez azonban sorra kell venni a lehetőségeket, ugyanis többféle helyzettel érkezhetnek ukrajnai menekülők a magyar határhoz:
- Ha valaki magyar vagy uniós állampolgár, bejöhet az országba gond nélkül, de extra ellátást nem kap.
- Ha valaki csak ukrán állampolgár, de el tudta hozni az érvényes útlevelét, akkor vízum nélkül 90 napot tartózkodhat Magyarországon. Ezalatt nem dolgozhat és semmilyen ellátásra nem jogosult.
- Ha valaki most papírok nélkül érkezik, akkor sajnos nem adhat be semmilyen kérelmet. Ehelyett megkérik, hogy fáradjon vissza a kijevi magyar nagykövetségre, ott adja be a kérelmét. Az elbírálásra két hónapja lesz a nagykövetségnek, addig pedig elérhető helyen kell tartózkodni a nagykövetség számára, mert lehet, hogy interjúra is sort akarnak keríteni egy ponton. Pozitív elbírálás esetén visszamehet a magyar határhoz a kérelmező, és átlépheti azt. Ha bezárt már kijevi nagykövetség, akkor ezt a folyamatot kizárólag a belgrádi nagykövetségen lehet megpróbálni.
Nem életszerűtlen feltevés, hogy a menekülők többsége nem magyar állampolgár lesz. Illetve az sem, hogy még ha vissza is tudnának jutni az érintettek a határtól 650 kilométerre lévő Kijevbe, ott bombázás nélkül is komoly problémákat okozhat a nagykövetségnek a hirtelen több száz kérelmező is.
A pozitív elbírálás esetén háromfajta státuszt kaphatnak az érintettek. A legerősebb a menekült, amihez többek közt tábori ellátás is jár, visszavonásig érvényes, és egyéb kizáró ok nélkül a családtagja is menekült lehet. A részletek nélkül eggyel gyengébb státusz az oltalmazott, a harmadik pedig a befogadott, ami leegyszerűsítve pusztán a befogadott fizikai jelenlétét minősíti törvényesnek az országban.
Ha mondjuk egy vízum nélkül idemenekült ukrán 90 nap után Magyarországon van, akkor a hatóságoknak bármiféle mérlegelés nélkül el kell fogniuk, és ki kell szállítaniuk a szerb határra. Itt az eddigi gyakorlat szerint a hatóságok kitessékelik a senki földjére az illetőt.
Fellebbezni nincs lehetőség sehol, ez az elhíresült, jogsértő visszakényszerítés.
Ez a rendszer 2016 júliusa óta fut, a mai napig tömegesen alkalmazzák. Az emberi jogvédő csoport szerint ezek az intézkedések a legalapvetőbb eljárási normákat sem tartják tiszteletben, és az Alaptörvény is tiltja a csoportos kiutasítást.
Emellett mindannyiunk biztonságára is veszélyes, ugyanis a rendőröknek sehogy sem kell azonosítaniuk az érintetteket, mielőtt a schengeni övezetből Szerbiába kényszerítik őket. Így a hatóságok nem feltétlenül tudják azt sem, ha az adott illetőt a magyar vagy az uniós hatóságok egyébként körözik.
A Helsinki Bizottság ezért újra arra kérte a kormányt, hogy azonnal módosítják az egyébként is jogsértő szabályokat és tegyék lehetővé, hogy emberek menedéket kérjenek a határon vagy az ország területén.
Ha erre nem hajlandó a kormány, akkor is léphet még jogszabályváltoztatás nélkül is szerintük. Ha ugyanis úgynevezett menedékesnek minősítene a kormány mindenkit, aki mondjuk ukrán állampolgár és háború elől menekülőnek vallja magát, akkor azzal egy évre a menekültstátusszal szinte megegyező jogköröket és ellátást adhatna az állam az érkezőknek.
„Az egyik opció, hogy a saját maga által kreált egészen elképesztő szabályozást semmibe veszi a magyar kormány. Akkor bejöhetnek az országba, és beadhatják itt a menekültkérelmet. Amilyen állapotban van a magyar jogállam, ez a forgatókönyv nem teljesen elképzelhetetlen”
– mondta a lehetőségekről Léderer András, a Helsinki menekültügyi programjának munkatársa.
A menedékes megoldás a lehet az alternatíva elmondása szerint. Ezt a jogi formulát még a délszláv háború idején vezették be, csak még soha nem alkalmazták.
„Ennek az a lényege, hogy egy kormányhatározatban döntenek arról hogy bizonyos emberek, –tehát például ukrán állampolgárok – automatikusan átmeneti védelemben részesülhetnek Magyarországon. A menedékes státusz egy évig érvényes ezen idő alatt ingyen jogosultak a menekülttáborban tartózkodni, ahol jár nekik szállás, étkezés, némi létfenntartási támogatás, oktatás 16 éves korig, orvosi ellátás és akár magyarul is tanulhatnak. A menekültstátusznál annyiban több is, hogy ha valaki megkapja az utóbbit, az onnantól csak 30 napig maradhat a táborban”
– részletezte.
Megkérdeztük a külügyet és belügyet is, hogy az utolsó pillanatban terveznek-e bármi hasonlót vagy milyen egyéb tervük van a probléma kezelésére. A magyar szabályozás ugyanis már az utolsó utáni pillanatban lehet, az ukrán lakosok csütörtökön már tömegesen kezdtek el menekülni a nagyobb városokból.
