Sutba dobhatják itthon a nők a vezetői ambíciókat – derül ki egy friss kutatásból. Közben az oroszok után a magyarok félnek leginkább attól, hogy eltűnnek az olyan hagyományos maszkulin értékek, mint például a teljesítményelvűség, a kockázatvállalás és az erőszak elfogadása vagy a gyengeség látszatának elkerülése.

Csak hatalmat ne adjunk nekik! (legalábbis itthon)

Magyarország végzett az utolsó előtti helyen, egyedül a görögöket megelőzve a European Institute for Gender Equality (a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete) nemek közötti egyenlőségéről szóló 2021-es jelentésében. A felmérés a nők munkalehetőségei és -körülményei, anyagi helyzetük, tudáshoz, oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférésük, a gondozásra és szabadidőre fordított idejük és a hatalomban való részvételük alapján vizsgálta a nemek közötti egyenlőséget az EU-s országokban. Ezek alapján 1–100 között pontozták az országokat, ahol az 1-es a legrosszabb, míg a 100-as a legjobb érték volt. A felmérést (immáron sokadjára) Svédország nyerte a maga 95 pontjával, őket követi Dánia és Hollandia. Magyarország a lista végén kullog a maga mindösszesen 53,4 pontjával.

Az utolsó előtti helyezést úgy érte el Magyarország, hogy bár a 2013 óta tartó mélyrepülést 2018-ban végre növekedés követte, de ez az EU-tagországokhoz képest nálunk volt a legcsekélyebb mértékű.

Különösen rossz itthon a nők helyzete azon a téren, hogy mekkora esélyük van vezetői beosztásba kerülni akár a politikában, akár az üzleti, gazdasági életben, akár az egészségügyben, akár a sportban. Az elmúlt tíz évben rengeteget nőtt a férfiak és nők közötti hatalmi szakadék a férfiak javára, így mindössze 22,9 ponttal az utolsó helyen állunk e részterületen az összes uniós tagország mögött.

Pedig közben az EU-ban ellentétes folyamat zajlott: egyre több nő került például vezető beosztásba a politikai döntéshozatalban. Azok az EU-s országok, amelyek rendelkeznek törvényhozási kvótával, majdnem megduplázták a nők arányát a parlamentben, szemben azokhoz képest, ahol nincs ilyen kvóta (mondani sem kell, nálunk nincs). A jelentés kitér arra is, hogy míg a belga, a dán, a spanyol, az osztrák, a francia, a portugál, a finn és a svéd parlamentben a nők legalább negyven százalékban képviseltetik magukat, Magyarországon és Máltán a legalacsonyabb a számuk az országgyűlésben.

A gazdasági vagy a sportszektorban sem indul jobb esélyekkel itthon egy nő, ha vezetői ambíciói vannak. Míg 2010 óta számottevő előrelépés történt Franciaországban, Luxemburgban és Olaszországban ezen a téren, Csehországban és Magyarországon negatív irányba mutatott az elmúlt évek tendenciája (visszaestünk 0,6 ponttal). A jelentés szerint az EU-s tagállamok legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatainak igazgatótanácsi tagjainak harminc százaléka között volt nő 2021-ben. Ehhez képest Bulgáriában, Észtországban és Magyarországon a legnagyobb vállalatok több mint felénél nincs egyetlenegy női igazgatósági tag sem.

Mennyit ér az ember (munkája), ha nő?

Az Eurostat legfrisebb jelentése szerint 2020-ban az EU-ban a nők bruttó órabére átlagosan 13 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál úgy, hogy nyolc év alatt (2012 és 2020 között) a nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékról 13 százalékra csökkent. A legnagyobb különbség Lettországban (22,3 százalék), Észtországban (21,1 százalék), Ausztriában (18,9 százalék), Németországban (18,3 százalék) és Magyarországon (17,2 százalék) volt megfigyelhető a bérek között. A skála másik végén Luxemburg (0,7 százalék), Románia (2,4 százalék), Szlovénia (3,1 százalék), Olaszország (4,2 százalék) és Lengyelország áll, ahol a legkisebb a bérek közötti különbség.

Félünk, hogy eltűnnek a maszkulin értékek

Az Ipsos is felmérést végzett a nemzetközi nőnap alkalmából. Huszonkilenc ország lakosságát kérdezték a feminizmus hatásairól és megítéléséről. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok a világátlaghoz képest kevésbé értenek egyet azzal, hogy „A feminizmus több kárt okoz, mint jót” (20 százalék) vagy hogy „A férfiak vesztettek gazdasági, politikai vagy társadalmi hatalmukból a feminizmus miatt” (14 százalék).

Ugyanakkor egy másik kérdésükre adott válaszból az derült ki, hogy az oroszok után mi félünk a leginkább (a megkérdezettek 42 százaléka), hogy napjainkban veszélyben van a hagyományos maszkulinitás, amelyhez olyan értékek tartoznak, mint például a teljesítményelvűség, a kockázatvállalás, az erőszak elfogadása vagy a gyengeség látszatának még csak a kerülése is.