Az ukrán erők szerdán kulcsfontosságú városokban erősítették meg a védelmet, visszaverve több orosz támadást, a stratégiai fontosságú kikötőváros, Mariupol azonban továbbra is bekerítve maradt, miközben a humanitárius válság egyre súlyosbodik – közölték ukrán források.
Az ukrán vezérkar közleményben közölte, hogy északi, déli és keleti városokban tartja magát a védelem, eközben a Kijev körüli erők nem részletezett csapásokkal ellenállnak az orosz offenzívának. Az északi Csernyihiv városában az orosz erők katonai eszközöket helyeznek el lakóházak között és tanyákon az ukránok közlése szerint, délen pedig civil ruhába öltözött oroszok nyomulnak Mikolajiv városa felé.
A közel két hete tartó harcok során országszerte több ezer ember vesztette életét, civilek és katonák egyaránt. Az orosz erők előrenyomulását bizonyos területeken – többek között Kijev környékén – az ukránok vártnál hevesebb ellenállása állította meg.
Rengeteg civil áldozat a déli nagyvárosban
A napokban közétett jelentések szerint Mariupolban a legkritikusabb a helyzet. Napok óta ostromgyűrű veszi körül a 430.000 lakosú várost, ami miatt humanitárius válság van kibontakozóban. Helyszíni beszámolók szerint az Azovi-tenger partján fekvő város utcáin holttestek hevernek, éhező emberek élelem után kutatva boltokat fosztanak ki, és havat olvasztanak, hogy vízhez jussanak.
„Mariupol – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes – katasztrofális helyzetben van”. Natalja Mudrenko, az ukrán ENSZ-misszió tagja a Biztonsági Tanácsnak azt mondta, hogy Mariupol lakosságát „gyakorlatilag túszul ejtették” az ostrom miatt. A bombázások következtében az épületek összedőltek, a városban nincs víz, fűtés, működő csatornarendszer és telefonszolgáltatás. A helyzet odáig fajult, hogy a mariupoli hatóságok tömegsírt kezdtek ásni a civil halottaknak.
Kisebb városokban is civileket támadtak
Diplomáciai fronton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan még szerdán Törökországba repül, és csütörtökön találkozik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, valamint Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel – közölte Çavuşoğlu hivatala. A háromoldalú találkozóra a NATO-tagország Törökország által rendezett csúcstalálkozó keretein belül kerül sor a tervek szerint, de nem közöltek további részleteket róla.
Kijevben szerda reggel egymást követő légi riasztások arra szólították fel a lakosokat, hogy a lehető leggyorsabban vonuljanak óvóhelyre az orosz rakétatámadások elől. Eközben a külvárosokat több alkalommal is orosz tüzérségi támadások érték. Olekszij Kuleba, a kijevi regionális közigazgatás vezetője szerint a fővárosban egyre súlyosabb a polgári lakosságot érintő válsághelyzet, különösen kritikus a külvárosokban.
„Oroszország mesterségesen humanitárius válságot okoz Kijev térségében, meghiúsítja az emberek evakuálását és folytatja a kistelepülések bombázását és ágyúzását” – mondta.
Már kétmillióan menekültek el
Az ENSZ szerint már több mint kétmillió ember menekült el Ukrajnából. A civilek kimenekítése a harci zónából azonban többször is meghiúsult, amikor az orosz katonák tüzet nyitottak a humanitárius útvonalakra. Ennek ellenére az ukrán hatóságok kedden közölték, hogy ötezer civilt, köztük 1700 külföldi diákot sikerült biztonságos folyosón keresztül kivinniük a körülzárt Szumiból, a negyedmillió lakosú északkeleti városból.
Oroszország, amely „különleges katonai műveletnek” nevezi ukrajnai invázióját, azt állítja, hogy egy tervezett ukrán roham elhárítása miatt támad, kizárólag katonai célpontokat. Szerdán az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konaszenkov vezérőrnagy azt mondta, hogy az orosz erők meghiúsítottak egy nagyszabású támadási tervet keleten, erre szerinte egy, az ukrán nemzeti gárdától elfogott dokumentum a bizonyíték.
„Az orosz fegyveres erők február 24. óta végrehajtott különleges katonai művelete megelőzte és meghiúsította az ukrán csapatok csapásmérő csoportjainak nagyszabású offenzíváját a Kijev által nem ellenőrzött Luhanszki és Donyecki Népköztársaság ellen idén márciusban” – mondta Konaszenkov, aki nem tért ki az orosz bombázásokra, légicsapásokra és az ukrán civilek vagy városok elleni támadásokra, sem pedig az orosz katonai veszteségekre.
