Az elmúlt években a debreceniek okkal érezhették úgy, hogy nem helyben születnek meg a várost érintő fontos döntések. Palkovics László és Szijjártó Péter mintha hazajárna Debrecenbe.
2021. szeptember 2-án tárgyalta Debrecen közgyűlése azt az előterjesztést, amely alapján Debrecen önkormányzata arra kérte a magyar államot, hogy ingyen adja át számára a Nagyerdei Station Rekonstrukciós Kft.-ben meglévő, negyvenszázalékos tulajdoni hányadát. A szeptemberi ülésen elhangzottakról a Debreciner tudósított. A javaslat vitájában állampolgári jogán hozzászóló Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő – aki jelenleg az Egységben Magyarországért egyik debreceni képviselőjelöltje is – azt fejtegette, hogy Papp László (Fidesz) polgármesternek „megüzenték”, hogy Debrecennek át kell vennie a Loki-stadion üzemeltetését. Mint mondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek új játékszerei vannak: „a honvédelem, a repcsizés, a Balaton, a Fertő tó”. A polgármester válaszában természetesen visszautasította ezt, azt mondta, már 2014-es, első megválasztásakor sem súgták a fülébe, hogy mit tegyen a város élén. „Ebben a városban nekem senki nem ad utasítást” – jelentette ki határozottan.
Nos, a helyi közügyek iránt érdeklődő debreceni polgárok között sokan vannak, akik nem biztos, hogy ezt ilyen határozottsággal ki tudnák jelenteni. A hajdú-bihari megyeszékhelyen közkeletű nézet, miszerint a polgármesteri székből 2014-ben történő távozása ellenére máig Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő hozza meg a várost érintő valódi döntéseket. Az elmúlt években azonban nemigen voltak olyan történések Debrecenben, amelyekből valóban ezt a következtetést kellene levonnunk.
A politikus rendszeresen megjelenik különböző városi eseményeken, a legkülönfélébb (és legváratlanabb) helyszíneken pózol és nyilatkozik az önkormányzati média kamerái előtt. Tavaly ősszel például felbukkant a várostól keletre, egy erdőspusztai kirándulóhelyen, ahol arról értekezett, hogy azért kell összeszedni az ott elhelyezett kukákat, mert másképp az erdő állatai széthordanák a szemetet. Ezek az akciói ugyanakkor inkább az országgyűlési képviselői státuszából erednek, a politikus minden bizonnyal igyekszik ily módon megmutatni a választóinak, hogy végzi a munkáját.
Két miniszter is megfogta a debreceniek kezét
Porcsin Zsolt, a Debreciner főszerkesztője februárban a Jelenben megjelent publicisztikájában említette (de 2019-ben már az Azonnalinak is kifejtette ), hogy ha nem Debrecenben kell keresni a város valódi vezetőjét, akkor leginkább Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyében lehet megtalálni. Valóban sok jelét láthatjuk annak, hogy Palkovics miniszteri teendőihez képest mintha szorosabban kötődne a városhoz. A politikusnak irodája van a 2021-ben alapítványosított Debreceni Egyetemen és a városházán is. Számos debreceni beruházás sajtótájékoztatóján bukkan fel. Az önkormányzati média beszámolója alapján legutóbb március 9-én a kis- és közepes vállalatoknak szánt új debreceni ipari park kapcsán büszkélkedett azzal, hogy öt éven belül Hajdú-Bihar megye lesz az ország legiparosabb régiója. A Dehír.hu tudósítása szerint ugyanezen a napon a Debreceni Egyetem gazdasági találkozóján is felszólalt.
2020. június 9-én Palkovics szerepet vállalt a Debrecen 2030 fejlesztési koncepcióról szóló bejelentésben is, ahol elmondta: a kormány kérte meg a nagyvárosok, többek között Debrecen vezetését arra, gondolják át a következő évtizedre vonatkozó elképzeléseiket. Feltűnő, hogy ezzel szemben a debreceni önkormányzat által jegyzett Debrecen 2030 elnevezésű programfüzet hatodik oldalán az olvasható: a terv megalkotását a városháza kezdeményezte.
De nem Palkovics László volt az egyetlen, aki az elmúlt években látványosan sokszor szerepelt a várossal kapcsolatban: Szijjártó Péter a kormány másik Debrecen-ügyi nagy bejelentője. A külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben számos alkalommal járt a hajdú-bihari megyeszékhelyen, ebből három alkalommal arra is időt tudott szakítani, hogy beüljön a helyi önkormányzati televízió, a DTV stúdiójába – ez éppen hárommal több tévészereplés, mint amennyit Palkovics vállalt. 2018-ban Szijjártó Péter jelentette be a BMW debreceni üzemének létesítését, tavaly decemberben pedig ugyanő harangozta be Szöulból a dél-koreai EcoProBM katódgyárának megépítését. De a miniszter nem kizárólag nagy horderejű nemzetközi beruházások kapcsán jelenik meg, 2020-ban például beszédet mondott a 471-es főút Debrecen és Hajdúsámson közötti szakaszának átadásán. Érdekesség, hogy volt egy olyan üzleti szereplő, aki egy közös debreceni eseményre is össze tudta terelni a két minisztert: Mészáros Lőrinc. A milliárdos üzletember érdekeltségébe tartozó V-Híd Kft. születésnapi rendezvényén mindketten mondtak beszédet.
Hamarabb jelent meg a kormányrendelet, mint hogy a közgyűlés döntött volna
Ezek alapján nehéz eldönteni, hogy melyikük van nagyobb befolyással Debrecen fejlődésére, de az biztos, hogy az elmúlt években számos olyan esemény történt, amelyek azt bizonyítják: az igazán fajsúlyos kérdések nem a városban dőlnek el. Ezek közül a leglátványosabb egyértelműen az volt, amikor idén januárban Debrecen közgyűlése döntött arról, hogy ingyen átadja az államnak a debreceni repülőteret üzemeltető cégben lévő 51 százalékos tulajdonrészét. Ahogy Szabó Bence, a Momentum önkormányzati képviselője az ülésen felhívta Papp László polgármester figyelmét: a szavazást megelőző este már megjelent a Magyar Közlönyben egy állami tulajdonban álló gazdasági társaságokat felsoroló táblázat, amelyben szerepelt a debreceni reptércég. A kormány tehát már azelőtt deklarálta, hogy övék a többségi tulajdon, mielőtt erről egyáltalán tárgyalhatott volna az önkormányzat elvileg legfőbb döntéshozó testülete.
Talán már kevesen emlékeznek rá, pedig alig több mint két éve volt, hogy a debreceni közgyűlés elfogadott egy Papp László által benyújtott szándéknyilatkozatot, miszerint amennyiben Budapest vezetése eláll a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésétől, akkor Debrecen beszállna a helyére. A javaslatot a helyi ellenzék nagy része is támogatta, mindössze a Civil Fórum két képviselője nem szavazta meg az előterjesztést. Nehéz elképzelni, hogy az ehhez megfelelő infrastruktúrával nem rendelkező Debrecen vezetése bármikor is komolyan gondolhatta ezt az ötletet, és nem csak a kormány akarta ütőkártyaként használni a várost a Karácsony Gergely főpolgármesterrel szembeni alkudozás során.
Az ideális befektetési helyszín
A helyi városvezetés egyik legnagyobb büszkesége, hogy a Financial Times 2021-ben a világ tizedik legjobb befektetési stratégiával rendelkező városának választotta meg Debrecent. Indoklásukban a település cégekkel szembeni utógondozási stratégiáját emelték ki. A hírt a kormányközeli KESMA-hálózathoz tartozó Világgazdaság egyenesen úgy kommentálta, hogy „a világ elismerte, hogy Debrecen a közép-kelet-európai régió központja”. Tény, hogy az elmúlt években számos nagyvállalat telepedett meg a városban.
Eközben időről időre azt is tapasztalni, hogy a Debrecenbe települő külföldi cégek lobbiereje a város számára a legkellemetlenebb ügyekben is úgy tud átmenni a városvezetésen, mint kés a vajon. Viszonylag közismert, hogy a BMW egy olyan, négyszáz hektáros területet kapott meg gyárépítésre, amelyen az ország legjobbjai közé tartozó termőföld (volt) található. 2021 márciusában pedig a Debreciner írta meg, hogy habár előző év szeptemberében Herdon István milliárdos – aki cégcsoportján keresztül a debreceni Határ úti ipari park tulajdonosa – még arról beszélt, hogy a BMW beszállítói a déli ipari park és az ő parkja között választhatnak, a végén azonban mégis a legjobb termőföldet kapták meg, közvetlenül a BMW-gyártól északra.
Van, hogy sokkal kisebb gazdasági súllyal, inkább elvi jelentőséggel bíró ügyekben is komoly gesztusokat gyakorol a nagy cégeknek Debrecen vezetése. 2019-ben például a Krones Hungary Kft. kérésére a német Herman Kronsederről, a vállalat alapítójáról utcát neveztek el a városban. Kronseder semmi egyébtől nem nevezetes, nem volt kötődése Debrecenhez.
Oldják meg azok, akik akkor lesznek hatalmon
Ahogy a fenti példák mutatják, egyáltalán nem biztos, hogy a Debrecent de jure vezető Papp László és a fideszes többségű helyi önkormányzat szabja meg a város fejlődésének irányát, inkább csak azzal foglalkozik, hogy a kormány által erősen forszírozott iparosítás ügyeit menedzselje és az ennek nyomán felmerülő esetleges problémákat kezelje. Ezt erősítik egyébként magának a polgármesternek a szavai is. Papp a DTV február 17-i adásában az alábbiakat mondta a városról és saját szerepéről:
„Egy város organikusan fejlődik, változik, hol növekszik, hol csökken, van egy lüktetése. Mi abban a fázisban vagyunk, ahol egy nagyon erős gazdaságfejlesztési folyamat hatásaként nyilván a közlekedés is jelentős mértékben növekszik. Meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyek ezeket a problémákat kezelik. A lényeg az, hogy a városvezetés és a mindenkori költségvetés is a felmerülő problémákra adja meg az akkor éppen szükséges és lehetséges válaszokat. De hogy húsz év múlva is lesz probléma, az egészen biztos, meg majd negyven év múlva is. De hát azt majd megoldják azok, akik akkor hivatottak a döntések meghozatalára.”
