Több tucat, talán még több ember – aktivisták, bloggerek és mások – tűntek el egy dél-ukrajnai régióban azóta, hogy az orosz erők bevonultak és elfoglalták a terület központi városát. A helyiek a legrosszabbtól tartanak, és attól, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz.
Március 12-én reggel, nem sokkal 9 óra után Szerhij Cihipa elbúcsúzott a feleségétől, és kutyájával, Aisszal kisétált a dél-ukrajnai kisvárosban, Nova Kahovkában lévő otthonának ajtaján, hogy a szomszéd városban találkozzon kollégáival.
Cihipa, a hatvanéves aktivista, blogger és az orosz invázió hangos ellenzője azt terezte, hogy anyósához is betér, és gyógyszert visz neki.
„Soha többé nem jött haza. A telefonja kétszer bekapcsolódott néhány percre, és ennyi. Csak hangüzeneteket tudtam küldeni, semmi többet” – mondta a felesége, Olena a Szabad Európa ukrán szolgálatának.
Ugyanazon a napon, amikor Cihipa eltűnt, Oleh Baturinnak, a Novij Den nevű helyi hírportál riporterének is nyoma veszett. Hozzátartozói és kollégái még mindig keresik.
A dél-ukrajnai Herszon régióban is eltűnnek emberek – legutóbb március 16-án, amikor fegyveresek elfogták a polgármestert és helyettesét a tengerparti Szkadovszk városában, és ismeretlen helyre vitték őket.
A régió nagy része, amelynek földrajzi fekvése magában foglalja a Fekete-tenger partvidékét, a Dnyipr folyó torkolatát és az orosz ellenőrzésű Krím közigazgatási határát, március 3. óta áll megszállás alatt. Az orosz erők ekkor vonultak be a régió fővárosába, amelyet szintén Herszonnak hívnak.
Ez volt az első ukrán nagyváros, amely orosz ellenőrzés alá került azóta, hogy Moszkva február 24-én nagyszabású inváziót indított.
Herszon lakosai nem hagyták magukat, egyre nagyobb felvonulásokat tartanak a városban, ukrán zászlókat lengetve vonulnak fel, lefasisztázzák és távozásra szólítják fel az orosz csapatokat. Néhány katona erre – videók tanúsága szerint – azzal válaszolt, hogy a levegőbe lőtt, de ez sem ijesztette el a felvonulókat. Szkadovszkban tüntetők gyűltek össze a helyi közigazgatás épülete előtt, hogy követeljék a polgármester szabadon bocsátását.
Órákkal később a polgármester, Olekszandr Jakovljev közzétett egy online videót, amelyben azt mondta, hogy elengedték, és hogy a többieket is hamarosan szabadon engedik. A videón azonban nyugtalannak tűnt.
Az orosz erők eddig nagyrészt tartózkodtak az erőszak alkalmazásától ezeken a tüntetéseken, legalábbis nyilvánosan. Az egyik március 13-i tüntetés során orosz katonákat lehetett látni, amint járműveiken maradva fegyverrel a levegőbe lőttek.
A helyi lakosok szerint azonban egyre több ember eltűnik. A jelentések szerint fegyveresek – némelyikük álcázva, sokan azonosító jelvények nélkül – házról házra járnak bizonyos személyek után kutatva.
Ukrán katonai tisztviselők: Az elmúlt hetekben négyszáz ember tűnt el a régióban
„Aktivisták, gyűlések szervezői – mondta Pavlo Keba, egy herszoni lakos a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös műsorának, a Jelenidőnek. – A megszállók megpróbálnak elnyomni mindenféle tüntetést, mert látják, hogy az emberek nem feltétlenül félnek az orosz csapatok mellett vonulni, és tökéletesen értjük, hogy mit mondanak.”
A megszálló erők azt is jelezték, hogy népszavazást terveznek a herszoni régió függetlenségéről – a helyi lakosok és az ukrán kormány szerint ez látszatszavazás lenne, amely ürügyként szolgálna az orosz ellenőrzés hivatalossá tételéhez.
Szerhij Hlan, a herszoni regionális tanács helyettes vezetője elmondta, hogy az orosz tisztviselők láthatóan ukránbarát aktivistákat és helyi törvényhozókat keresnek.
„Bujkálnak, de keresik őket. Voltak razziák. Az orosz erők keresik őket Herszonban és a környező régióban. Azok a tanácsosok, akiket telefonon hívtak, megtagadták az együttműködést” – mondta.
„Visszautasították a felkérést, erre fenyegetést kaptak, hogy lelövik őket” – mondta.
Hlan azt is elmondta, hogy orosz rendőröket és civileket küldtek be, hogy megpróbáljanak járőrözni és kormányozni a városban – szerinte valószínűleg az orosz Nemzeti Gárda parancsára, amely egy erősen militarizált rendőri erő közvetlenül Vlagyimir Putyin elnök irányítása alatt. Azt is elmondta, hogy a rendőrök között voltak az egykori Berkut nevű, rettegett ukrán rohamrendőrség volt tagjai is.
Videó: „Együttműködsz vagy meghalsz”. Tüntetés és Hlan interjúja (angol felirattal)
Az egység hírhedt volt a tüntetők elleni erőszakos fellépésről, és a 2014 februárjában zajló Majdan-tüntetések idején lelőtt emberek haláláért is sokan őket teszik felelőssé.
Olena Cihipa a Szabad Európának elmondta, hogy miután elkezdett nyilvánosan beszélni férje eltűnéséről, hallotta más Nova Hakovka-i lakosoktól, hogy a férfit egy katonai ellenőrző pontnál látták.
„Megtaláltam a kutyát. Néhány kedves ember felhívott, és azt mondta, hogy egy helyi közigazgatási hivatalnál van kikötve – mondta. – Nagyon félt.”
Elmondta, hogy úgy véli, férjét, valamint a Novij Den riporterét, Oleh Baturint vagy azért vették őrizetbe, mert nem voltak hajlandók támogatni az orosz megszállást, vagy aktívan felszólaltak ellene.
„Azért vették őrizetbe őket, hogy ne írjanak semmi ukránbarát dolgot, mert információs háborút folytattak és komolyan akadályozták a megszállókat” – mondta.
Baturin felesége, Natalja elmondta, hogy férje március 12-én délután hagyta el a házat, miután egy kollégája felvette vele a kapcsolatot, és találkozót javasolt egy közeli buszmegállóban.
„Elment a kollégájához, aki felhívta. Nincs több információ, semmi. Nem vitt magával semmit” – mondta az asszony.
A TikTok közösségimédia-platformon egy Okszana nevű herszoni lakos közzétett egy videót, amelyen állítása szerint az látható, amint férjét álarcos, fegyveres, álcázott férfiak viszik el. A videó eredetiségét nem sikerült megerősíteni.
„Adjátok vissza a férjemet! Értitek, hogy idegen területen vagytok? Srácok, értitek, hogy idegen területen vagytok? Adjátok vissza a férjemet! Még fegyvere sincs” – mondja a videóban egy nő.
A Szabad Európa nem tudta ellenőrizni a videót; a TikTok-felhasználó nem válaszolt a további információkat kérő üzenetekre.
A kényszerű eltűnésekről szóló jelentések nem korlátozódtak Herszonra. A szomszédos zaporizzsjai régió Melitopol nevű városában a hatóságok azzal vádolták az orosz erőket, hogy március 11-én elrabolták a polgármestert – berontottak az irodájába, zsákot húztak a fejére, majd ismeretlen helyre vitték. (Néhány nappal később elengedték, jelentések szerint hat orosz hadifogolyra cserélték ki.)
Egy melitopoli lakos, Anna, aki csak a keresztnevét adta meg, a Jelenidőnek elmondta, hogy a város egyes részein házról házra járnak a fegyveresek, többek között az ő házában is voltak.
„Késő este betörték a bejárati ajtót. Be akarták robbantani valakinek az ajtaját. Le kellett beszélnünk őket erről, elmagyarázni nekik, hogy már régóta nem lakik ott senki” – mondta.
„Ez boszorkányüldözés, vagy olyan, mint az 1937-ben működő rendszer; nem tudom, mi ez, de riasztó” – mondta, utalva a sztálini repressziók csúcspontjára, amelyet Nagy Terror néven is emlegetnek.
Azt mondta, a fegyveresek kiejtéséből ítélve úgy tűnt, hogy néhányan Donbászból érkezhettek – abból a kelet-ukrajnai régióból, ahol nyolc éve dúl háború az ukrán kormányerők és az Oroszország által támogatott szakadárok között, akik a két tartomány egy részét ellenőrzik.
Azt is elmondta, hogy a járőrök mobiltelefonokat, táblagépeket és más elektronikus eszközöket koboznak el a lakosoktól, amikor megállítják őket az ellenőrző pontokon.
Videó: Az orosz megszállók elleni tüntetés Melitopolban (angol felirattal)
A főváros, Kijev északi külvárosában, a heves bombázásoknak kitett Bucsában a városi tanács közölte, hogy szabadon engedtek hat önkormányzati alkalmazottat és önkénteseket, akiket egy nappal korábban ejtett foglyul az orosz hadsereg. Elrablásuk körülményei nem világosak.
Szerhij Tomilenko, az Ukrán Újságírók Országos Szövetségének igazgatója elmondta, hogy szervezete egyre több jelentést kap Herszonból arról, hogy ismeretlen férfiak betörnek olyan újságírók és közéleti személyiségek otthonába, akik nyilvánosan ukrán hazafias hangnemben álltak ki.
Azt is elmondta, hogy párhuzamot lát azzal, ami a Krímben történt, miután Oroszország 2014-ben elfoglalta és ellenőrzése alá vonta a félszigetet.
„Az egyik első akciójuk az volt, hogy különösen a nyilvános információs teret megtisztítsák azoktól, akik készek voltak kritizálni őket, vagy egyszerűen csak tanúskodni a hatalomátvétellel, az ellenőrzéssel kapcsolatos bűncselekményekről vagy cselekedetekről és a tömeges emberi jogsértésekről” – mondta a Szabad Európának.
