A háború elhúzódása, a logisztikai láncok megszakadása éhínséghez vezethet Ukrajnában. Az ország minden exportját leállította, de a termelés fizikai akadályokba ütközik: a termőföldeket elfoglalták az oroszok. Az EU-ban nem lesz élelmiszerhiány, de idén velünk marad a drágaság.
Több alkalommal is bejelentkezett ezen a héten Kijevből az ukrán mezőgazdasági miniszter. Roman Lescsenko egyik kapcsolása – ahol az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságával folytatott párbeszédet – különösen drámai volt. A katonai gyakorlóruhát viselő Lescsenko mondandója alatt gyakorlatilag folyamatosan szóltak a légvédelmi szirénák, egyszer egy hangosbemondó azt közölte, hogy az épületet két perc múlva lezárják – a miniszter maradt a helyén –, majd a közvetítés körülbelül tíz perc múlva megszakadt, és nem is sikerült visszahívni a minisztert. A bizottság elnöke, a német Norbert Lins a csendet megtörve arról beszélt, hogy reméli, a miniszter jól van és biztonságba került, majd elsírta magát. Szintén sírva tolmácsolta mindezt az EP magyar fordítója, aki inkább kikapcsolta a mikrofont. A bizottság tagjai pedig tétován felálltak és percekig tapsoltak…
Roman Lescsenko az egyik legfontosabb ukrán politikussá lépett elő, hiszen az ukrán mezőgazdaság Európa és a világ egyik legnagyobb beszállítója. Vagyis az volt eddig. A háború az eddig is magas élelmiszerárakat és ezen belül a különböző költségeket még jobban megnövelte, amire az EU-nak reagálnia kell. Mindezzel együtt élelmiszerhiánnyal nem kell számolni az unióban – Ukrajnában azonban igen.
Száguldó árak
Amikor az orosz hadsereg február 24-én támadást indított Ukrajna ellen, az élelmiszerárak világszerte már rekordmagasságban voltak. Februárban havi négyszázalékos emelkedéssel új csúcsot értek el a globális élelmiszerárak: 24 százalékkal voltak magasabban, mint az előző év azonos időszakában. Ukrajnában és Oroszországban állítják elő a búza és a kukorica éves termésének harminc százalékát. Ukrajna a világon megtermelt búza 16, a kukorica 12 százalékát adja. De a napraforgótermés is nagyon jelentős (a világ termelésének negyven százaléka), mint ahogy a műtrágyaexport is. A háború kirobbanása óta a búza ára ötven százalékkal nőtt, de vannak olyan műtrágyák, amelyekért négyszer annyit kell fizetni, és akkor még nem említettük az energiaárak drasztikus növekedését. Szakértők szerint azonban Európában a magas élelmiszerárakhoz kevés köze van az ukrán búza hiányának, amelynek teljesen megszűnt az exportja, de az oroszok is korlátozzák a kivitelt. Az is fontos szempont, hogy az európai élelmiszer-termelés nagyon magas fokban gépesített, ezért a nyersanyag ára sokkal kisebb súllyal van jelen a végtermék árában, számítások szerint tíz százalék körüli. Tehát ha önmagában csak a búza ára emelkedik a többszörösére, az alig észrevehető áremelkedést jelentene. Az energiaárakat vagy a vetőmag és műtrágyák árát már nehezebb kigazdálkodni, különösen ha például egyes műtrágyákból már hiány is van a piacon.
Ukrán miniszter: „Nullán vagyunk”
Roman Lescsenko lesújtó képet festett országa mezőgazdaságának helyzetéről. Az oroszok az agrárium számára is fontos célpontokat bombáznak, raktárak, üzemek, gépek esnek a pusztítás áldozatává. Ukrajna négyszázmillió ember számára szállít élelmiszer-alapanyagot, a termésük nyolcvan százaléka export. Ez teljesen megszűnt, mert a saját polgáraik ellátására kell tartalékolniuk. Nemcsak az élelmiszer, hanem a műtrágya, a nitrogén és a foszfor exportját is leállították. Az oroszok lezárták a kikötőket, sőt alá is aknázták, a termékek kijuttatása már csak ezért is lehetetlen. Még a háború kitörését követően az ukrán gazdák átadták a katonaságnak üzemanyagkészleteik túlnyomó többségét, merthogy az oroszok azokat a létesítményeket is bombázták, ahol az üzemanyagot tárolták. Így most az a helyzet, hogy a tavaszi munkákat meg tudják kezdeni, bár az orosz csapatok a mezőgazdasági területek egy részét is elfoglalták, és gond lesz az üzemanyaghiány is. Ukrajnának van vetőmagtartaléka – Lescsenko miniszter szerint 88 százalékban lefedettek, azonban a növényvédelem terén „nullán vagyunk” – mondta. Közben már elpusztult hármillió csirke, a termelők próbálják megvédeni az állataikat az éhezéstől, de nagyon sok tejtermelőnek le kellett vágnia a teheneit.
Roman Lescsenko azt kérte az EP-képviselőktől, hogy átmenetileg töröljék el a bürokratikus akadályokat az Ukrajnába irányuló szállítások elől, biztosítsanak egyfajta zöld korridort, és nagy szükségük lenne dízelre, vetőmagra és műtrágyára. Utóbbiakkal kapcsolatban már tárgyalnak nagy európai cégekkel.
Az EP-képviselők mindent megígértek Lescsenkonak – bár tudjuk, a lehetőségeik korlátozottak.
Azonnali intézkedések
Az Európai Bizottság álláspontja szerint az unión belüli élelmiszer-ellátás jelenleg nincs veszélyben, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. Az uniós mezőgazdaság azonban egyes termékek – például a takarmányfehérje – esetében nettó importőr. Ez a sebezhetőség az inputanyagok – például a műtrágya és a fosszilis energiahordozók – megugrott költségeivel párosulva termelési kihívásokkal szembesíti a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszerárak emelkedésével fenyeget. Ebben a helyzetben olyan javaslattal állt elő Brüsszel, amely egyrészt az ukrán, másrészt az EU-s gazdákat segíti.
A bizottság támogatja Ukrajnát egy rövid és középtávú élelmezésbiztonsági stratégia kidolgozásában és végrehajtásában, biztosítva, hogy az inputanyagok lehetőség szerint eljussanak a gazdaságokba, és hogy a szállítási és tárolólétesítmények fenntartása révén Ukrajna el tudja látni polgárait, és végső soron visszanyerhesse exportpiacait. A bizottság által elfogadott, Ukrajnának szóló 330 millió eurós uniós szükséghelyzeti támogatási program hozzá fog járulni az alapvető áruk és szolgáltatások elérhetőségéhez, valamint a lakosság védelméhez. A program célja, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a védelem biztosításával enyhítse az ukránok szenvedéseit.
Ami pedig az európai termelőket illeti: a részben a válságtartalék felhasználásával biztosított ötszázmillió eurós támogatási csomag az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására menne. Ennek alapján a tagállamok további pénzügyi támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek, amivel hozzájárulhatnak a globális élelmezésbiztonsághoz, illetve kezelhetik a megnövekedett inputköltségekből és a kereskedelmi korlátozásokból eredő piaci zavarokat. Az előbbit kiegészítve piaci védőháló-intézkedéseket vezetnek be a sertéshúspiac támogatására, tekintettel az ágazat különösen nehéz helyzetére, valamint kivételes és ideiglenes eltérésként engedélyezett lesz a parlagon lévő területek megművelése és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztése.
A brüsszeli testület egyúttal ellenzi az élelmiszerekre vonatkozó exportkorlátozásokat és exporttilalmakat. Ez azért említésre méltó, mert Magyarország március 6-án vezette be az exporttilalmat a gabonafélékre. Az EU mezőgazdasági biztosa, a lengyel Janusz Wojciechowski be is jelentette, hogy a magyar lépés elfogadhatatlan, ezért levélben fordult a magyar agrárminiszterhez. A biztos szerint ez veszélyezteti az egységes piac működését. Amennyiben nem sikerül megnyugtatóan rendezni a kérdést, a bizottság kötelezettségszegési eljárást is indíthat a magyar kormány ellen.