Lezárult a 2022. április 3-i országgyűlési választás, és bár a hivatalos végeredményre még várni kell, nem árt előre áttekinteni, milyen jogai és kötelezettségei lesznek a most beszavazott képviselőknek, melyek a tevékenységükre vonatkozó legfőbb szabályok.
Az Országgyűlés 199 képviselőjét az emberek általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazáson választják meg. Az új parlamentnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia, az ülést a köztársasági elnök hívja össze harminc napon belül a választás után.
A parlament az ünnepélyes alakuló ülésen választja meg tisztségviselőit: többek között az elnököt, az alelnököket, a jegyzőket és a háznagyot. Ekkor döntenek arról is, hogy hány állandó bizottság álljon fel, és azok hány taggal működjenek. Ezek feladata egyebek mellett az ellenőrző tevékenység elősegítése, de szerepük jelentős a törvényalkotási eljárásban is. Legutóbb tizennégy ilyen testületet hoztak létre.
Tagjaik csak képviselők lehetnek, a parlamenti arányoknak megfelelően, így adott itt is a kormánypárti többség. A kormánytagok és államtitkárok kivételével minden képviselő számára biztosítani kell, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vehessen. A bizottságok összetételét a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés szavazza meg.
Jogok és kötelezettségek
A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse eredményes működését. Így – elvileg legalábbis – részt kell vennie a parlament és azon bizottságok ülésein, amelyeknek tagja, illetve köteles jelen lenni a szavazásokon.
A honatyák törvényt, határozati javaslatot kezdeményezhetnek, politikai nyilatkozatot terjeszthetnek elő, valamint módosító indítványokat nyújthatnak be. Hozzászólásra jelentkezhetnek a törvényjavaslatok általános vitájához, és rendkívüli ügyben ügyrendi javaslatot tehetnek egy percben a napirendi pont tárgyalása során, illetve személyes érintettség miatt kérhetik a felszólalást minden kötött tárgyalási rendű vitában.
A törvényhozók egyötödének írásbeli kérelmére össze kell hívni az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy ülésre. Hasonló támogatottságú írásbeli indítványra a megjelölt témakörben vitát kell tartani, illetve vizsgálóbizottságot kell létrehozni. Ugyancsak egyötöd kezdeményezheti a köztársasági elnök elmozdítását, illetve bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak a kormányfővel szemben.
A képviselők akkor tudják megfelelően ellátni a feladatukat, ha rendelkeznek a munkájukhoz szükséges információkkal. Különösen fontos a törvények végrehajtásának ellenőrzése, így tehát az is, hogy ennek érdekében tájékozódhassanak a végrehajtó hatalom tevékenységéről. Ezért kérdést intézhetnek a kormányhoz, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez.
Az állami szerveknek támogatniuk kell a képviselőket megbízatásuk ellátásában, megkeresés esetén felvilágosítást kell adniuk. A képviselő tájékoztatást kérhet valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől. Továbbá képviselői igazolványának felmutatásával beléphet egyebek mellett a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem és a tűzoltóság központjába, a vám- és pénzügyőrség szerveinek területére, illetve az Információs Hivatal objektumaiba is.
A törvényhozóknak vagyonnyilatkozatot kell tenniük az eskütételt követő harminc napon belül, majd utána minden évben. Kötelesek kimutatást vezetni a tiszteletdíjuk tizenketted részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról is. A vagyonnyilatkozat leadásának elmulasztása esetén a pótlásig felfüggesztik a honatya képviselői jogait és javadalmazását.
Mentelmi jog
Az országgyűlési képviselőket tevékenységük zavartalan végzése érdekében megválasztásuk napjától mentelmi jog illeti meg, aminek célja, hogy védelmet nyújtson a megalapozatlan hatósági eljárásokkal szemben. Ennek két formája van: a felelősségmentesség és a sérthetetlenség.
Előbbi a képviselői szólásszabadság biztosítéka, de nem vonatkozik az érintett polgári jogi felelősségére és olyan bűncselekményekre, mint a közösség elleni uszítás, a nemzeti jelkép megsértése vagy a minősített adattal visszaélés. Utóbbi pedig azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető- vagy szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni.
A képviselő köteles a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni mentelmi jogának megsértését. Nem mondhat le róla, csak a parlament foszthatja meg tőle.
Összeférhetetlenség
Az előírások szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapítanak meg a képviselők számára. Ez azt jelenti, hogy megbízatásuk mellett bizonyos tisztségeket nem tölthetnek be, bizonyos tevékenységeket nem folytathatnak. A cél a törvényhozói munka függetlenségének garantálása, a nemkívánatos befolyásolás megelőzése. Ezért a képviselői mandátum pár kivételt leszámítva összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati vagy gazdasági tisztséggel.
Az érintettek kizárólag tudományos, egyetemi oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői tevékenységet folytathatnak díjazás nélkül, de semmilyen keresőfoglalkozást nem végezhetnek. Bizonyos, például miniszteri, kormánybiztosi és egyéb tisztségeket betölthetnek, továbbá tagjai lehetnek közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának.
Más kikötések mellett nem használhatnak fel a megbízatásuk felhasználásával szerzett bizalmas információkat, illetve nem fogadhatnak el olyan ajándékot vagy ingyenes juttatást, amely meghaladja a képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét. A képviselő az összeférhetetlen helyzetet köteles a megválasztásától számított harminc napon belül megszüntetni.
Javadalmazás
A képviselői minimumbér márciustól körülbelül bruttó 1,3 millióra forintra nőtt, a legtöbbjüknek azonban az összeg ennél is magasabb további tisztségeik miatt. Az Országgyűlés elnöke már 3,6 millió forintot, míg az alelnökök 2,6 millió forintot visznek haza. A frakcióvezetők és helyetteseik bére 2,6 millió forint, ahogy az állandó bizottságok elnökeinek is.
Ehhez jön hozzá a 2,6 millió forintos alkalmazotti költségtérítés, a 921 ezer forintos irodafenntartás, a 460 ezer forintos lakáshasználat, a mobiltelefon-használat 66 ezer forint értékben, valamint a benzinkártya (amely még budapesti lakóhely esetén is havi 2500 kilométer megtételét fedezi).
