Vlagyimir Putyin orosz elnök már nemegyszer indított háborút külföldön rezsimje konszolidációja érdekében. Ezek pedig rendre látványosan és jó időre megemelték a népszerűségét. Pontosan ez látszik Ukrajna megtámadása után is.
Visszatérő jelenség, hogy Vlagyimir Putyin csökkenő népszerűsége idején pont úgy alakul a helyzet, hogy az orosz hadsereg háborút indít egy jóval gyengébb ellenfél ellen. A garantált katonai siker gyorsan és tartósan visszahozza az elnök népszerűségét.
Putyin eleve megrendezett támadásokkal alapozta meg a népszerűségét. Legalábbis erre utal, hogy a második csecsen háború indokául szolgáló oroszországi bombamerényletek szervezésében az orosz titkosszolgálat, az FSZB ügynökei is közreműködtek, hármat véletlenül el is fogtak a helyi rendőrök, miután hatástalanították a bombájukat.
A 2008-as grúz háború idején az orosz gazdaság épp fajsúlyos leszálló ágba került a világgazdasági válság folyományaként. Putyin népszerűsége a háború nyomán annak allenére sem csökkent, hogy milliók szegényedtek el pillanatok alatt Oroszországban is.
2021 elején jelentős tömegtüntetések törtek ki Oroszországban, miután Alekszej Navalnij bemutatta a dokumentumfilmjét Putyin és társai nem különösebben kifinomult korrupciós módszereiről és az elnök eltitkolt palotájáról. Navalnij ellen azóta mérgezéses merényletet hajott végre az orosz állam, aztán pedig azonnal börtönbe zárták, amint gyógyulása után visszatért az országba.
Putyin népszerűsége azonban továbbra is hatvan százalék körül mozgott, ami Ukrajna megtámadása után nyolcvan százalék fölé ugrott. David Satter Oroszország-szakértő a háború előtt úgy tippelte, hogy Putyin a Krím-effektust kívánta eljátszani újra, hogy visszatornázza a népszerűségét. Ez utóbbi ismét sikerült.
