Emmanuel Macron centrista francia államfő és kihívója, a szélsőjobboldali Marine Le Pen is a bizonytalan szavazókat próbálja megszólítani az elnökválasztási kampány utolsó napjaiban.
Elemzők szerint e csoportban az lehet a döntő, hogy a Le Pen elnökségétől való félelmük vagy a Macron eddigi politikájával szembeni ellenérzésük bizonyul erősebbnek.
A legfrissebb felmérések alapján „a félelem végül felül fog kerekedni az undoron”. Az Európa-párti Macron jelen állás szerint 10-14 ponttal vezet euroszkeptikus, bevándorlásellenes kihívójával szemben – írta az AP hírügynökség.
„Mindenfajta meggyőződés nélkül, de Macronra fogok szavazni, mert Marine Le Pen Franciaországa elképzelhetetlen számomra. Nem akarok olyan Franciaországban élni, amely a sokszínűség ellen van” – fogalmazott a 28 éves Alice Dubois az elnök auxerre-i kampányrendezvényén.
Az a tény azonban, hogy tízből csaknem három szavazó úgy nyilatkozott, hogy vagy nem fog voksolni, vagy még nem tudja, kire, azt jelenti, hogy nem zárható ki teljesen egy meglepetésszerű Le Pen-győzelem, ahogy a brexitreferendum és a 2016-os amerikai elnökválasztás eredménye is váratlanul érte a közvélemény-kutatókat.
A várakozások szerint a részvételi arány 72-74 százalékos lehet, ami a legalacsonyabb lenne 1969 óta.
Le Pen: „Macron nem kedveli a franciákat”
A két jelölt több mint három órán át tartó televíziós vitájában Macron hangsúlyozta, hogy katasztrofális következményei lennének Le Pen megválasztásának. Kiemelte, hogy ellenfele korábban többször is csodálatának adott hangot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kapcsolatban, illetve kivezetné az országot az Európai Unióból.
Le Pen, aki egyebek mellett betiltaná a muszlim fejkendő viselését a közterületeken és megerősítené Franciaország szuverenitását, kijelentette, hogy riválisa éppen azt az elitizmust testesíti meg, amely cserben hagyta a hétköznapi embereket.
Hasonló véleményének adott hangot a szélsőjobboldali politikus több támogatója is a párt, a Nemzeti Tömörülés egyik legfőbb fellegvárának számító Észak-Franciaországban, ahol Le Pen csütörtökön kamionosokkal ebédelt.
„A bérleti díj kifizetése után havonta 1300 euróm marad, a fűtés és a benzin négyszáz euró. Amióta Macron jött, nem jut ebéd, minden többe kerül” – panaszolta Pascal Blondel, egy 52 éves kertész.
Mindenki érzi az inflációt
A kampány fő témáját a növekvő megélhetési költségek adták. Annak ellenére is, hogy az ország jóléti rendszere rendkívül nagyvonalú a világ nagy részéhez képest, a koronavírus-járvány alatt jelentős támogatásokat kaptak a háztartások, az emelkedő üzemanyagárak hatásainak csillapítására pedig árplafont vezettek be.
Macron az utóbbi napokban lecsavarta gyakran nyers retorikáját, és elismerte, hogy gazdasági és szociálpolitikai reformjai sokakat elégedetlenséggel töltenek el.
Bár a friss statisztikák szerint a társadalom legszegényebb öt százalékát leszámítva minden más réteg jobban él, mint öt évvel ezelőtt, elemzők szerint a vásárlóerő több mint egy évtizedes stagnálása olyan érzetet keltett sokakban, hogy nem tudnak előrelépni.
