Több évtizedes tabut döntene le az Európai Parlament. Azt szeretnék ugyanis elérni, hogy élhessenek a jogszabály-kezdeményezés jogával, vagyis uniós törvényjavaslatokat terjeszthessenek elő. Ilyen joga a parlamentnek nincs, ha bármit el szeretnének érni az uniós képviselők, előbb meg kell győzniük az Európai Bizottságot arról, hogy abban a témában érdemes lenne EU-s szabályozást hozni. De ebben az esetben is a bizottságot illeti meg a javaslattétel joga.
Amilyen sokszínű az Európai Parlament – hiszen a 705 képviselő hét frakcióban foglal helyet, ráadásul vannak függetlenek is –, annyira egységesek a nagy pártok, ha az EP hatáskörének bővítéséről van szó. A képviselők jól használják ki azt, hogy nagy a láthatóságuk, mivel olyan politikusokról van szó, akik saját hazájukban vagy Európa-szerte ismertek, odafigyelnek a véleményükre, folyamatosan szerepelnek a sajtóban. Ugyanakkor ez kirakatszerep is, mert az uniós intézményrendszer kereteinek meghatározásakor alig kaptak önálló hatáskört. Ugyan a legtöbb uniós szabály nem léphet életbe a hozzájárulásuk nélkül, de a törvények tartalmának kialakításába alig van beleszólásuk. Megjeleníthetik a véleményüket akkor, amikor a parlament, a tagállamok tanácsa és az Európai Bizottság egyeztet a jogszabályokról, de ekkor általában már kiforrott szövegekkel van dolguk, és a parlamenti követeléseknek nem szívesen enged sem a bizottság, sem a tanács. Ezen szeretnének változtatni. Elindították azt a folyamatot, amelytől azt remélik, hogy az Európai Parlament jogot szerez arra, hogy jogszabályokat javasoljon.
Parlamenti korlátok
A jelenlegi intézményi felállás szerint a jogalkotási folyamat az Európai Bizottságtól indul, ők terjesztenek elő normaszövegeket. A szerződések csak meghatározott esetekben biztosítanak közvetlen kezdeményezési jogot a parlamentnek, nevezetesen a saját összetételére, az európai választásokra és az európai parlamenti képviselők feladataira vonatkozó szabályokat illetően.
Az Európai Parlamentnek több mint húsz éve létezik az a joga, hogy javaslat előterjesztésére kérje fel a bizottságot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egy témát alaposan körbejárnak, megvitatnak parlamenti bizottsági és plenáris szinten is, majd egy állásfoglalásban felszólítják az Európai Bizottságot, hogy ebben a témában és lehetőleg ezzel a tartalommal készítsék el a törvénytervezetet. Itt azonban véget is ér az EP hatóköre: a bizottságon múlik, hogy eleget tesz-e a felszólításnak. Dönthetnek úgy is, hogy igen, és akkor beillesztik a jogalkotási menetrendbe, de különös indok nélkül el is utasíthatják a kezdeményezést. Mindkét esetre bőven találunk példát, de az Európai Parlament azt szeretné, ha több múlna rajtuk, ezért általános, közvetlen jogalkotási kezdeményezési jog létrehozását kérik az EP számára.
Erről az EP Alkotmányügyi Bizottsága fogadott el egy állásfoglalást, amelyet 22 igen szavazattal támogattak öt nem szavazat ellenében és egy tartózkodással. A javaslatról várhatóan júniusban tárgyal a plenáris ülés, minden bizonnyal hasonló tartalmú állásfoglalást fogadnak majd el.
A szakbizottsági javaslat indoka az, hogy ezzel a lépéssel helyre kell állítani az intézményi egyensúlyt, mert az EP az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Ennek az alapállásnak a bírálói ilyenkor meg szokták jegyezni, hogy a tagállami tanácsban 27 kormány képviselteti magát, és valamennyi kormány választások révén tölti be hivatalát.
A lapok újraosztása
Az említett állásfoglalásban többek között az olvasható, hogy a parlament kezdeményezési jogának kizárólagosnak kell lennie azokban az ügyekben, amelyek az Európai Unió demokratikus legitimitását és szuverenitását érintik. A bizottság bizonyos területeken, például költségvetési kérdésekben megtarthat egy párhuzamos jogot vagy monopóliumot a jogalkotási kezdeményezésre. A tanácsnak közvetlen kezdeményezési joga lehetne a szigorúan meghatározott területeken – teszik hozzá a képviselők.
A képviselők azt mondják, hogy a tanács és a bizottság akadályozta a parlament kezdeményezési jogát. Például akkor, amikor Magyarországgal szemben javasolták a 7-es cikk szerint eljárás megindítását, a parlament ugyanis csak az erre vonatkozó javaslatot fogalmazhatja meg, s ez még nem jelenti azt, hogy meg is indul az eljárás – erről a tanács dönt. Ugyanezzel kapcsolatban az EP folyamatosan felrója a tagállamoknak, hogy bár végül a parlamenti anyag alapján indult el a vizsgálódás és tartanak meghallgatásokat, ebben a folyamatban az EP nem vesz részt.
Fideszes ellenvélemény
A téma előadója, a portugál néppárti politikus, Paulo Rangel kijelentette: „A parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy jogszabályt javasoljon. Valójában a meglévő kezdeményezési jogok és monopóliumok azt mutatják, hogy az EU intézményi felépítése készen áll a jogok más módon történő elosztására. Lehetséges és kívánatos az EP általános közvetlen kezdeményezési jogának megteremtése, és ez megfelel a demokratikusan legitimebb unió alkotmányos törekvésének.”
Az öt, nemmel szavazó képviselő között ott volt a fideszes Trócsányi László. Szerinte „a jelentés nem támogatható, mert alapvetően téves megközelítést használ, amikor úgy állítja be az integráció történetét, mintha az lineárisan haladna az Európai Egyesült Államok irányába”.
Szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a képviselő rámutatott: a dokumentum elfogadása egy újabb lépés a föderális Európa irányába. „Az Európai Unióban reformokra van szükség, azonban nem támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek előre bebetonoznák az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeit. Az intézmények közötti egyensúly ugyanis megbomolhat, ha hatásvizsgálatok nélkül, átgondolatlanul, politikai eseményekhez időzített javaslatokkal terheljük az intézményi struktúrát.”
Trócsányi szerint az EP-nek megvan a szerepe az uniós intézményrendszerben, de nem lehet a nemzeti parlamentek versenytársa, ugyanis az utóbbiak a nemzeti szuverenitás hordozói. „Az európai szuverenitás csak fikció” – hangsúlyozta a magyar kormánypárti politikus.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha a szerződések következő felülvizsgálatakor kapná meg a parlament az általános és közvetlen jogalkotási kezdeményezés lehetőségét. Egyelőre azonban kérdés, hogy lesz-e szerződésmódosítás, bár kétségtelen, hogy a Konferencia Európa jövőjéről című eseménysorozat végén idáig is eljuthatunk – legalábbis több tagállam és az EP részéről van rá igény.
Azt is látni kell azonban, hogy a szerződésmódosításhoz minden tagállami kormány támogatása kell, márpedig ebben az ügyben az Orbán-kabinetre nem számíthatnak.
