Kezdetét vette a nyári szezon, és a Krím, az oroszok fekete-tengeri nyaralásának egyik legkedveltebb célpontja ismét nyüzsög – csak épp nem a turistáktól.
Orosz katonai repülőgépek és helikopterek húznak át a félsziget meleg, homokos tengerpartjai felett, mivel részt vesznek a Kreml Ukrajna elleni háborújában – és ezzel elveszik a régió kenyerét, a turizmust.
Szergej Romaskin, a Delfin nevű orosz utazásszervező cég vezérigazgatója elmondta, hogy a Kreml által ellenőrzött Krímben idén nyáron a szállodai foglalások akár negyven százalékkal is visszaestek a tavalyi évhez képest.
Más utazási ágazati vezetők szerint a kereslet akár ötven százalékkal is csökkenhet amiatt, hogy nem látszik a háború vége.
A kelet-krími Feodoszia strandjai májusban nagyrészt turisták nélkül maradtak, miközben számos olyan vendéglátóhely, amely általában orosz vendégeket szolgál ki, üresen állt – írja egy helyi blogger, aki egyben a Szabad Európa munkatársa is.
Oroszország lezárta a Krím feletti égboltot a polgári repülés elől, amikor február 24-én megtámadta Ukrajnát, és azt remélte, hogy győzhet egy gyors villámháborúban.
Az orosz erők azonban heves ellenállásba ütköztek, több tízezer embert és több ezer harci eszközt vesztettek.
Nincsenek légi járatok, nem jönnek a turisták
Most, három hónappal később, Oroszország lövészárok-háborúba szorult a Donbászban, Ukrajna eltökélte, hogy folytatja a harcokat, ami arra kényszeríti a Kremlt, hogy meghosszabbítsa a Krím feletti polgári repülés tilalmát.
Moszkva 2014-ben megkülönböztető jelzés nélküli fegyveresek felvonultatásával, majd a külvilág által el nem ismert népszavazással annektálta a Krímet, amelynek legnagyobb városa, Szevasztopol az orosz fekete-tengeri flotta bázisa. Mindez azután történt, hogy Kijevben a Majdan mozgalom és az akkori ellenzéki pártok tüntetései elüldözték a hatalomból a Moszkva-barátnak nevezett Viktor Janukovics ukrán elnököt.
A Krím fő repülőtere Szimferopolban évente akár hétmillió embert is képes kiszolgálni. A légtér korlátozása miatt azonban az orosz turistáknak ezentúl vonattal, busszal vagy autóval kell majd érkezniük a krími hídon keresztül.
Az orosz vasúti rendszer azonban nem tud évente több mint 2,5 millió embert szállítani a félszigetre – írja a Kommerszant című orosz lap.
A vasút sok, az Urálban és keletebbre élő orosz számára nem vonzó, mivel az utazás napokig is eltarthat.
Azok közül, akik vasúton vagy közúton jönnének, néhányan aggódnak a háború szárazföldi utazásra gyakorolt hatása miatt – mondta Aljona Bardovszkaja orosz blogger, aki 2014 óta él a Krímben.
„Az emberek attól félnek, hogy ha autóval mennek át a hídon, a híd tönkremegy” – mondta.
A Kreml a félsziget annektálása után rendelte el a 19 kilométer hosszú közúti híd megépítését, hogy olyan útvonalat biztosítson, amely elkerüli a szárazföldi Ukrajnát.
Bardovszkaja szerint más turisták a pénzszűke és a munkaerőpiac bizonytalansága miatt tartózkodnak a krími nyaralástól.
Szakértők előrejelzése szerint Oroszország gazdasága idén akár 15 százalékkal is zsugorodhat, a munkanélküliség pedig megugorhat, miután az Egyesült Államok és szövetségesei pusztító pénzügyi és technológiai szankciókat vetettek ki az országra az invázió miatt.
Mivel az áruk és szolgáltatások ára Oroszországban közel 18 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest, a krími szállodák csak korlátozott mértékben tudják csökkenteni áraikat, hogy vonzzák a vendégeket.
Az idegenforgalom hirtelen visszaesése sok helyi számára pusztító hatású lesz, mivel éves jövedelmük nagy részét a nyári hónapokban keresik idegenvezetőként, pincérként, bolti eladóként és szállodai szobalányként.
„A krímiek jelentős része számára az üdülési szezon sikere garancia arra, hogy túléljük a következő telet. Most nagy az aggodalom emiatt” – írta a krími blogger és a Szabad Európa munkatársa.
