Finnország és Svédország küldöttei május 25-én Ankarában találkoznak, hogy megvitassák a török tisztviselőkkel a két skandináv ország NATO-tagsági kérelmét, melyet Törökország ellenez - mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter május 24-én.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki korántsem rejti véka alá ellenérzéseit Svédország és Finnország csatlakozását illetően, május 21-én telefonon ismertette aggályait a két ország vezetőivel.
"Küldöttségeket indítunk Ankarába mindketten, Svédország is, Finnország is. Ez holnap lesz, így a párbeszéd folytatódik" - mondta Haavisto a davosi Világgazdasági Fórumon tartott panelbeszélgetésen.
Erdoğan jórészt azért tiltakozik, mert szerinte a két északi ország „terrorista szervezeteket” támogat, így a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), Szíriában a kurd milícia Népi Védelmi Egységeit (YPG), a szélsőséges baloldali Forradalmi Népi Felszabadítási Frontot (DHKP-C) és az amerikai emigrációban élő török hitszónok, a 2016-os puccskísérlet szervezésével megvádolt Fethullah Gülen követőit.
"Megértjük, hogy Törökországnak megvannak a saját biztonsági aggályai a terrorizmussal szemben... Úgy gondoljuk, hogy ezeket a kérdéseket rendezni lehet. Adódhatnak köztük olyanok is, amelyek nem közvetlenül Finnországhoz és Svédországhoz, hanem inkább más NATO-tagokhoz köthetők" – mondta Haavisto.
A NAO-főtitkár is bizakodó
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár május 24-én kijelentette: biztos benne, hogy a NATO tagjai közt üdvözölheti majd Svédországot és Finnországot.
Stoltenberg a davosi Világgazdasági Fórumon azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója visszaütött, és az általa kívánttal ellentétes eredményhez vezet.
"Kevesebb NATO-t akart látni a határain, és háborút indított. Most pedig több NATO-t kap a határaira és több NATO-tagot" - mondta Stoltenberg.
