Mindent megtett annak érdekében, hogy az ukrajnai helyzet ne fajuljon konfliktussá – mondta Angela Merkel volt német kancellár a távozása után adott első interjúban. „Nagy szomorúságot” érez amiatt, hogy az Oroszországgal kötött minszki békemegállapodással kapcsolatos német–francia erőfeszítések nem működtek, de nem hibáztatja magát.
„Nem a diplomácia hibája, hogy nem működött – mondta az ARD-nek adott interjúban. – Szóval nem értem, miért kellene azt mondanom, hogy rossz volt, nem fogok bocsánatot kérni érte” – tette hozzá.
A 2014-ben és egy évvel később kötött minszki békemegállapodás célja az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán kormányerők közötti kelet-ukrajnai konfliktus megoldása volt. Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői az úgynevezett normandiai formátum keretében találkoztak, hogy megpróbáljanak véget vetni a konfliktusnak, de a megállapodásokat megnehezítette, hogy tartalmukat és a végrehajtásukat eltérően értelmezték.
Bár a békefolyamat soha nem volt teljesen sikeres, mégis „némi nyugalmat hozott”, amely éveket adott Ukrajnának arra, hogy nemzetként fejlődjön, és megerősítse a hadseregét – mondta Merkel.
A jelenlegi helyzetről szólva Merkel azt mondta: semmi sem indokolja, hogy Oroszország „brutálisan semmibe vegye a nemzetközi jogot”.
A támadást nagy hibának nevezte, és feltette a kérdést magának, hogy mit lehetett volna másképp csinálni.
Merkel, aki kancellársága alatt végig kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, visszautasította azt a felvetést, hogy ő és mások olyan békülést fogadtak el, amely végül lehetővé tette az inváziót.
„Megpróbáltam arra törekedni, hogy elhárítsuk a vészhelyzetet, és nem a diplomácia hibája, hogy nem sikerült” – mondta egy berlini színház színpadán adott interjúban, amelyet élőben közvetített a televízió.
„Nagyon sajnálom, hogy nem sikerült, de nem hibáztatom most magam azért, hogy megpróbáltam” – fogalmazott.
Mint mondta, ellenezte azt a tervet, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba, mert meg akarta előzni az eszkalációt Oroszországgal, és mert Ukrajna szerinte nem állt készen a csatlakozásra.
Arról is beszélt, hogy nem volt naiv azzal kapcsolatban, hogy Putyin gyűlöli a nyugati demokratikus modellt, és elmondta, többször figyelmeztette kollégáit, hogy az orosz elnök darabjaira akarja szakítani az Európai Uniót.
Merkel hivatali ideje alatt fontosnak tartotta a kapcsolattartást Putyinnal, és a kereskedelemre összpontosító, pragmatikus megközelítést javasolt Moszkvával szemben. Az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 2 ügyét azonban heves bírálatok érték, amiért az elmélyítette Németország függőségét az orosz energiától. A gázvezeték már épült Merkel hivatali ideje alatt, de Oroszország ukrajnai inváziója óta leállították az üzembe helyezését.
A 67 éves Merkel tavaly távozott posztjáról, 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjeként. Az elmúlt hónapokban nem akart nyilvánosan megszólalni mint visszavonult vezető, akinek szerinte nem szabad a pálya széléről beavatkoznia utódja, Olaf Scholz munkájába, aki a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője.
A múlt héten végül mégis megszólalt, kijelentve, hogy támogatja a német kormány, az Európai Unió, az Egyesült Államok, a NATO, a G7 és az ENSZ minden olyan törekvését, amely „véget vet Oroszország barbár agressziós háborújának”.
