Az Európai Parlament szerint elhamarkodott volt a bizottság döntése, hogy jóváhagyják Lengyelország helyreállítási tervét, de feltételekhez kötik. Az EP olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolják, hogy a tagállamok ne egyezzenek bele a lengyel terv elfogadásába, és írjanak elő még szigorúbb feltételeket. Az ügy magyar szempontból sem közömbös, bár Magyarország helyzete még ennél is bonyolultabb.
Óriási felháborodást váltott ki az európai politikusok körében, amikor az Európai Bizottság múlt héten bejelentette, hogy jóváhagyásra ajánlja a tagállamoknak Lengyelország helyreállítási tervét, összesen mintegy 35,4 milliárd euróhoz juttatva a lengyeleket. Igaz, feltételekkel: Lengyelországnak vállalnia kell, hogy meghatározott ütemterv szerint eleget tesz igazságszolgáltatási reformja felülvizsgálatának, és az erre vonatkozó európai bírósági ítéleteket is követni fogja. Amennyiben az elvárt lépéseket határidőre megteszik, megkaphatják a forrásokat, enélkül azonban egyetlen centet sem. Az Európai Parlament legtöbb pártjánál ez kiverte a biztosítékot, és még a hivatalos, varsói bejelentés előtt találkozni akartak Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel. Az idő rövidsége miatt ez már nem történt meg, pár nappal később azonban Von der Leyen az EP plenáris ülése előtt védte meg az álláspontját.
Elnöki érvek
A parlamenti vita érdekes volt, mert igazából az EP-képviselők nem tudtak mit kezdeni a bizottsági érveléssel. Ursula von der Leyen ugyanis többször is elmondta, hogy amíg a lengyelek nem állítják helyre a bíróságok függetlenségét és nem orvosolják az időközben esetleg előforduló jogtalanságokat, addig nincs uniós forrás. Beszéde után azonban a bizottsági elnök nem kapott tapsot. Bár a képviselők támadták magát az eljárást, de mégsem mondhatták – egyelőre –, hogy olyan kormánynak fizet az EU, amely szembemegy az uniós normákkal, hiszen fizetés még nem történt. A döntést azonban lelkesen támogatta a szélsőjobb, a lengyel kormánypárt és a Fidesz is. Nicolaus Fest, a német Alternatíva Németországnak nevű párt képviselője hálás volt a bizottságnak, hogy megtette ezt a lépést, de hozzátette, hogy „Lengyelország csak védi magát a brüsszeli gyámságtól”, ezért alakította át részben igazságszolgáltatási rendszerét. A lengyel kormányzó Jog és Igazságosság Párt nevében Ryszard Legutko úgy fogalmazott, hogy ez egy irracionális és abszurd vita, és akik szerint a lengyel kormány autoriter, azoknak azt üzeni, hogy Lengyelországban „sokkal nagyobb a szabadság, mint Spanyolországban, amelynek sokak szerint valóban elnyomó kormánya van”. A fideszes Hidvéghi Balázs pedig azt mondta, hogy az európai baloldalnak be kellene látnia: „az ideológiai vitáknak nincs helyük, amikor háború van a szomszédban”. Hidvéghi szerint a kihívással egységesen kell szembenézni, öngyilkosság a tagállamokat egymással szemben hergelni. Majd lengyelül is megszólalt, azt mondta: „Azonnal meg kell kapják az összes európai pénzt, ami jár nekik.”
Az Európai Bizottság bírálói közül Nikolaj Villumsen szélsőbaloldali képviselő úgy fogalmazott, hogy „nincs kompromisszum a jogállamiság terén, ennek betartása nem opcionális, a bizottság töltse be a feladatát, különben nem alkalmas a szerepére”. Némi lemondással a hangjában a holland liberális Sophie in’t Veld pedig arról beszélt, hogy az elmúlt években tizennégy állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament Lengyelországgal kapcsolatban. „Vajon a tizenötödiktől mit várunk?”
De más eszközt is bevetnek parlamenti képviselők. Az Európai Bizottság elnökével szembeni bizalmatlansági indítvány érdekében kezdett ugyanis három liberális politikus aláírásgyűjtésbe. Az indítványt a képviselők akkor fogják benyújtani, ha a bizottság megkezdi a kifizetést. Az indítvány beterjesztéséhez a képviselők tíz százalékának aláírására, míg elfogadásához minősített többségre van szükség. Utóbbi a brüsszeli testület visszahívását is jelentené.
A parlamentnek ez kevés
Végül az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kifejtették, hogy nem találják elégségesnek a bizottság által megfogalmazott mérföldköveket, és hangsúlyozták: az uniós értékekkel való összhang előfeltétele a helyreállítási források elérésének. A képviselők szerint az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtása és az uniós jog elsőbbsége nem kezelhető alkualapként. Emlékeztetnek arra is, hogy az uniós értékeknek való megfelelés előfeltétele az alaphoz való hozzáférésnek, és az alap forrásaira teljes mértékben alkalmazandó a jogállamisági feltételrendszer.
Az előbbiekre hivatkozva a képviselők határozottan arra kérik a tanácsot, hogy csak abban az esetben hagyja jóvá a lengyel tervet, ha az teljeskörűen teljesíti a Helyreállítási és rezilienciaépítési eszközről szóló rendelet összeférhetetlenséggel és a csalások elkerülésével kapcsolatos követelményeit és az európai szemeszter valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlását. Kitérnek az igazságügyi reformra is. E szerint „Lengyelországnak az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága összes vonatkozó ítéletét végre kell hajtania, mielőtt a forrásokhoz hozzájuthat”. A képviselők azt is kiemelik, hogy Lengyelországnak az első kifizetési kérelem benyújtása előtt teljesítenie kell az unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatos kulcsfontosságú mérföldköveket.
Az állásfoglalást a parlament 411 szavazattal, 129 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett fogadta el.
Magyar párhuzam
A lengyel helyreállítási terv sorsa egyáltalán nem közömbös Magyarország számára. A magyar terv az utolsó, amelyet még nem fogadott el a brüsszeli bizottság, miközben a magyar gazdaságból rendkívül hiányzik a 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatás, amelynek összege máris csökkent a gazdaság növekedése miatt. Nem beszélve a kedvezményes hitelről, amelynek igényelhető mértéke közel háromezer milliárd forint. Az Európai Bizottság a közbeszerzési rendszer hiányosságai és az ebből fakadó magas korrupciós kockázatok miatt egyelőre jegeli a magyar tervet. Múlt héten azonban egy magas rangú brüsszeli bizottsági tisztviselő elmondta egy háttérbeszélgetésen, hogy a magyar terv esetében is azt a logikát követik, hogy megadják a hozzájárulást, pénzt azonban csak akkor utalnak, ha a magyar kormány minden kötelezettségének eleget tesz. Ennek az a logikája, hogy amennyiben nincs elfogadott magyar terv 2022. december 31-ig, akkor a vissza nem térítendő támogatás hetven százaléka végérvényesen elvész, a későbbiekben nem lehet lehívni ezt a forrást.
