Hiába vezetett be a kormány 480 forintos hatósági árat a nagykereskedelmi üzemanyagokra is, úgy tűnik, veszélyhelyzetben nem jár kedvezmény. Az OMV kénytelen piaci árat fizetni a biztonsági tartalékból felszabadított benzinre és gázolajra. A készlet egyébként szinte csak fosszilis üzemanyagot tartalmaz, mert ha a bioetanolt is bekevernék, nem tárolhatnák öt évig a naftát.
„Az aktuális nemzetközi benzin- és gázolajjegyzésárak bázisán került meghatározásra az OMV Hungária Kft. részére felszabadított biztonsági üzemanyagok értékesítési ára” – közölte a Szabad Európával a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ).
Az OMV tehát nem a hatóságilag rögzített, 480 forintos literenkénti nagykereskedelmi áron jutott üzemanyaghoz a stratégiai tárolókból, hanem piaci áron, amelynek pontos mértékét nem közölte lapunkkal az MSZKSZ. A szövetség annyit mondott még, hogy a „vonatkozó adásvételi szerződések megkötése folyamatban van, és a kiszállítások hamarosan megkezdődnek”.
Schwechat elesett
Mint ismert, az OMV schwechati olajfinomítójában június 3-án történt egy baleset, amelynek két könnyű sérültje volt. A finomítóban április 19. óta karbantartást végeztek, az üzemben azóta szünetelt a munka. A létesítményt múlt hét pénteken indították volna újra, azonban a fő lepárló olyan szinten sérült, hogy a vállalat még azt sem tudja megbecsülni, mennyi ideig tart majd a javítások elvégzése.
Ausztriában már a baleset másnapján bejelentették, hogy felszabadítják az ország stratégiai készleteinek egy részét, a termeléskiesés ellensúlyozására benzint és gázolajat bocsátanak az OMV rendelkezéséra. Palkovics László technológiai és ipari miniszter június 11-én, szombaton jelezte, hogy itthon is megnyitják a stratégiai olajkészletet: benzinből 18 millió litert, gázolajból 29 millió litert szabadít fel a kormány.
Az erről szóló rendelet értelmében az OMV a készletet kizárólag a magyarországi töltőállomás hálózatában és nagykereskedelmi partnerei részére adhatja el Magyarország határain belül történő kiskereskedelmi értékesítés céljából.
A rendeletből az is kiderül, hogy a vállalatnak a felszabadított készletből értékesítésre kerülő teljes mennyiség negyven százalékát idén augusztus 31-ig, hatvan százalékát október 31-ig az MSZKSZ részére vissza kell pótolnia, mégpedig a felszabadított készlettel azonos összetételben és a szövetség által meghatározott áron.
Az olajválság óta vannak tartalékok
Legutóbb 2019-ben került sor hasonló intézkedésre, miután a Barátság-kőolajvezetékben április 19-én szerves klórvegyület-szennyeződést észleltek. A Népszava akkori beszámolója szerint több európai állam, így a lengyelek, németek, ukránok, szlovákok, magyarok és a balti köztársaságok felfüggesztették a csövön érkező olaj átvételét.
Az orosz olajszállításokért felelős Transznyefty képviselője azt mondta, hogy az oda nem illő anyag az olajat kisebb termelőktől begyűjtő Szamaranyefty-Terminal nevű magánvállalat felügyelte mérőállomáson került a vezetékbe. A kormány az 560 ezer tonna olajvésztartalékából négyszázezer tonnát felszabadított, vagyis ajánlott fel a Molnak megvásárlásra.
A világ legtöbb országa az 1973-as olajválságot követően döntött úgy, hogy biztonsági tartalékot képez üzemanyagból. Magyarország a rendszerváltást követően, 1993-ban csatlakozott a Nemzetközi Energiaügynökséghez, amelynek egyik feltétele a stratégiai tárolók létrehozása volt. Az uniós csatlakozást megelőzően ezt a kapacitást úgy kellett kialakítani, hogy legalább kilencven napra biztosítsa az ország kőolajimportját és hatvan napra a belföldi fogyasztást.
Minden tankolásnál fizetünk
Jelenleg 14 tároló működik Magyarországon, ahol kőolajat és kőolajtermékeket (benzin, gázolaj és kerozin) tartalékolnak. Az MSZKSZ április végi adatai szerint kőolajból 639,2 kilotonna, gázolajból 431,1, benzinből 250,8, míg kerozinból két kilotonna volt a tárolókban. A készletnapok száma 94 volt április végén. A stratégiai készletek fenntartása több milliárd forintba kerül, ennek nagy részét tankoláskor fizetjük meg. A benzin esetében 4,1, míg a gázolaj tankolásakor 3,9 forintot fizet minden autós literenként az MSZKSZ-nek, hogy biztosítsa a stratégiai tartalékot.
„A stratégiai készletre azért van szükség, hogy ha bármilyen kiesés van a kőolajszállításban vagy a finomítók leállása miatt, ne legyenek ellátási gondok” – mondta a Szabad Európának Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Szerinte a nemzetközi szabályok alapján a stratégiai készleteket nem lehet árszabályozásra használni, csak és kizárólag az ellátási gondok esetén szabad igénybe venni.
Az OMV esetében indokolt volt a biztonsági készlet megnyitása, Grád Ottó szerint az OMV forgalmazási adatainak ismeretében 10-14 napra elegendő a most megállapított mennyiség. Becslések szerint ez a stratégiai termékkészlet öt-hét százalékát jelenti, vagyis ennyit szabadított fel az állam, hogy az OMV ellássa a benzinkútjait. Az OMV mintegy kétszáz kutat üzemeltet Magyarországon, a cég a magyarországi benzinpiac 17-19 százalékát, a dízel esetében 13-15 százalékát látja el.
Ezért nincs bioetanol a tárolókban
A Szabad Európa kérdésére a főtitkár elmondta, hogy a hazai stratégiai üzemanyag-tartalékok lényegében biomentesek, illetve nagyon alacsony részarányú komponensek vannak benne. Ez azért fontos, mert a stratégiai készleteket meghatározott ütemezés szerint frissítik, nagyjából ötéves a tárolási periódusa a benzinnek és a gázolajnak.
„A jelenlegi technológia mellett azért öt év a tárolási periódus, mert ez az az ideális időintervallum, amíg kockázatmentesen lehet tárolni a biomentes üzemanyagot” – tette hozzá Grád Ottó. A főtitkár szerint ez a jövőben megváltozhat, amikor megjelennek a tárolásra is alkalmas, új generációs, biokomponenssel készült üzemanyagfajták.
Mint ismert, 2020 januárjától emelkedett meg Magyarországon a fosszilis üzemanyagok kötelező biokomponens-összetételének részaránya. E szerint a 95-ös oktánszámú benzin bioetanol-részaránya legalább 6,1 százalék, de legfeljebb tíz százalék lett, a dízelhez kevert biodízel minimális részaránya 6,4 százalékról 8,2 százalékra nőtt, ebben az esetben is tíz lehet a maximum.
Két évvel ezelőtt sokat cikkezett a szaksajtó arról, hogy mennyire lehet káros a bioetanol az öregebb autók hajtásláncaira, de a Stihlnek is meg kellett szólalnia. A kerti gépek gyártója arra figyelmeztette a cég termékeinek használóit, hogy a megvásárolt üzemagyagot javasolt harminc napon belül elhasználni.
„A túl sokáig tárolt üzemanyag szétválik, mert a bioetanol megköti a levegő nedvességét, és az így keletkezett víz az üzemanyag aljára kerül. A szétvált üzemanyag pedig működési zavarokat, akár súlyos károsodást is okozhat. Az ilyen üzemanyag már alapos felrázás után sem használható fel” – figyelmeztetett a cég. A stratégiai tárolókból kikerülő üzemanyagok ezért nem tartalmaznak biokomponenseket.
