A kormány egy 43 oldalas titkos számításra hivatkozva adja 35 évre koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét és az ország összes településén a szemétszállítást. A Transparency International korrupcióellenes szervezet szeretné megtudni, hogy mi van a dokumentumban, ezért pereket indított. Mindegyiket megnyerte jogerősen, de az illetékes kormányzati szerv mégsem adja ki a számításokat, a Kúriánál szeretné elérni, hogy ne kelljen nyilvánosságra hozni. Több ponton is sántít az érvelése.
A magyar állam két furcsa koncessziós beszerzési pályázatot írt ki tavaly nyáron. Az egyik arról szólt, hogy 35 évre bérbe adná a hazai gyorsforgalmi utakat, vagyis a legtöbb autópályát és autóutat egy, a pályázaton nyertes konzorciumnak. A másik pedig a hulladékgazdálkodásról szólt, szintén 35 éves időtartamra magáncégek szállíthatják el az ország összes településén a szemetet.
Az eljárás lényege az, hogy az állam koncesszióba adja a két területet a nyertes vállalatoknak. Az uniós és a hazai szabályok szerint egyaránt előzetes számításokkal kell bizonyítani, hogy miért van szükség arra, hogy a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonjon ki a piaci forgalomból.
A 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező települési hulladékkezelési ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja a szemétszállítást.
Hol vannak a számítások?
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet emiatt közérdekű adatigénylést küldött az illetékes kormányzati szervnek, a Nemzeti Koncessziós Irodának (NKI). Arra volt kíváncsi, hogy milyen előzetes számítások alapján jutott a kormány arra, hogy éppen a törvények által megengedett maximális 35 évre írja ki a koncessziós pályázatot. Miután megtagadták a dokumentumok kiadását, bírósághoz fordult.
A civil szervezet mindkét pert megnyerte tavaly, majd az autópályák esetében másodfokon is győztek idén tavasszal. A szemétszállítás esetében sem titkolhatja tovább a kormány, hogy miért kell 35 évre egy magáncégnek kiszervezni, miután kedden a TI Magyarországnak adott igazat a másodfokú bíróság, így ebben az ügyben is jogerős ítélet született.
Hiába győztek, a számításokat a mai napig nem kapták meg. Autópályaügyben ugyanis a Kúriához fordult az NKI, amelynek tárgyalása szeptember végén lesz. A TI Magyarország attól tart, hogy a szemétszállítás esetében is felülvizsgálati kérelmet fog benyújtani a koncessziós iroda a Kúriánál.
Pedig a számítások léteznek, de az NKI szerint ez döntés-előkészítő dokumentumnak számít. Ezért nem hozhatja nyilvánosságra, hiszen ezáltal sérülne az állam alkupozíciója. A pályázaton ajánlatot tevő cégek láthatnák, hogy mivel kalkulál a kormány, és az állam által reméltnél olcsóbb árat mondanának. A hulladékgazdálkodási per során derült ki, hogy a kormányzati szerv egy 43 oldalas dokumentum alapján bizonyítaná, hogy megéri az adófizetőknek az üzlet.
Azért a feltételes mód, mert a kormányszerv becsatolt ugyan az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt, a bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden, de a számadatok ezen a három oldalon sem voltak láthatók. (Zárt adatkezeléskor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes, jelen esetben a TI Magyarország nem.)
Kitakart oldalak
A TI Magyarország perbeli képviselője lapunknak korábban azt mondta, hogy a kitakart iratok csatolásával az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait – hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – tette hozzá Karsai Dániel ügyvéd.
Az ügy további érdekessége, hogy miközben a perek zajlottak, az autópályás ügyben eredményt hirdetett az NKI. A Mészáros Lőrinchez is köthető Themis magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg a gyorsforgalmi úthálózat építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre.
A koncessziót május 3-án ítélték oda a nyerteseknek, az NKI viszont másnap, május 4-én fordult a Kúriához, kérve, hogy a legfelső bírói fórum vizsgálja felül a jogerős ítéletet. Ez azért furcsa, mert a per során arra hivatkoztak, hogy a számítás döntés-előkészítő dokumentum, ezért nem adhatják ki. Nagy kérdés, hogy miért titkolja a kormány a számításokat, ha már meg van a nyertes cégcsoport. (A hulladékgazdálkodásra a Mol jelentkezett, itt még nem hirdettek győztest.)
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy a sztrádakoncesszió ügyében a héten ismét elküldték kérdéseiket a kormánynak, a győzteshirdetés után ugyanis már elméletileg sincs jogi alapja annak, hogy az állam tovább titkolja az adatokat. Ligeti kiemelte, hogy ez a két közműkoncesszió az Orbán-rendszerben már-már megszokottnak tekinthető haveri kapitalizmus mércéjével mérve is kirívó ügyletnek számít.
„Ráadásul a hatalom újra leleplezte, hogy pillanatnyi érdekei szerint képes változtatni az érvelésén: miközben a 2010-es évek elején éppen a korábban koncessziós eljárásokban épített autópályák államosítása volt a legfontosabb az államnak, most, hogy Mészáros Lőrinc végeérhetetlen gazdagítása a cél, hirtelen az autópálya-koncesszió lett a legfőbb nemzeti érdek” – mondta.
Ligeti szerint mindez végtelenül tisztességtelen, az pedig felettébb cinikus, hogy a kormány még azt sem hajlandó elárulni, hogy az adófizetőknek a végén mennyibe fog kerülni az autópálya-rendszer 35 évre történő hűbérbeadása. A TI Magyarország az újabb adatigényléssel arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy a kormány valójában szabotálja a nyilvánosságot, holott ebben az ügyben közpénzmilliárdok százainak sorsa a tét, ezért a legkevesebb, ami elvárható, az éppen az eljárás teljes nyilvánossága.
35 évig nem lesz közbeszerzés
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az alábbi aggályok merültek fel a 35 éves koncesszióval kapcsolatban. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban, milyen alvállalkozókkal szállíttatja el a szemetet. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
A hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton győztes cégnek be kell áraznia. „A kormány feltehetőleg szintén elkészítette a saját, hosszú távú számításait ezzel kapcsolatban. Nagyon fontos lenne, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerüljenek, hiszen ez támasztaná alá, hogy jobban járnak az adófizetők a koncessziós megoldással” – mondta korábban a Szabad Európának Nagy Gabriella, a TI Magyarország közpénzügyi programvezetője.
Szerinte az is gond, hogy nem tudni, milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Brüsszelből is figyelnek
Az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri a koncessziós pályázat alakulását. A TI ugyanis tavaly júliusban az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságához fordult, hogy vizsgálják meg a 35 évre tervezett autópálya-koncesszió uniós jognak való megfelelőségét.
A Szabad Európa információi szerint a brüsszeli testület arra vár, hogy az aláírt megállapodást megvizsgálhassa. Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, hogy a bizottságot az érdekli, hogy valóban koncessziós pályázat történt-e, mert az állam fix díjat fizet a nyertes magáncégeknek.
„A koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, ő szedi be az autópályadíjakat és fedezi a költségeket. Ha nyer, örül, ha veszít, bosszankodhat. De olyan a világon nincs, hogy előre meghatározott összeget kap, miközben az állam továbbra is beszedi az autópálya-használati díjakat” – mondta Nagy Gabriella.
