Még az elemzőket is meglepte, hogy a jegybank 1,85 százalékponttal emelte meg az alapkamatot, amely szerdától 7,75 százalékon áll. Bő egy éve még csak 0,6 százalék volt. Az infláció ellen minden lehetséges eszközt bevet a jegybank, kérdés, ez elég lesz-e a trend megtörésére és a forint árfolyamának stabilizálására.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 185 bázisponttal 7,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a korábbi 5,9 százalékról. A változó kamatozású és az új hitelek kamata drágul, kevesebben vehetnek majd fel hitelt, a gazdasági növekedés lassulhat. A kamatemelésnek éppen ez a célja, hogy fékezze a növekedést és a fogyasztást, mert így lehet az infláció ellen küzdeni. Amíg túlkereslet van, addig az árak is nőnek.
Nem volt hová hátrálni
Az MNB döntése meglepetést okozott, annak ellenére hogy a pénzpiacok határozott lépést vártak a jegybanktól. Ahogy a Szabad Európának nyilatkozó szakértők mondták, eljött a fordulat ideje: az MNB-nek el kell döntenie, hogy fontos-e számára az infláció elleni küzdelem és a forint árfolyamának stabilizálása.
Zsiday Viktor befektetési tanácsadó lapunknak azt mondta, borzasztóan káros volt, hogy az MNB különválasztotta a jegybanki alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg 7,25 százalékon áll.
Szerinte ebből az látszik, hogy nincs igazi elköteleződés a valódi kamatemelés mellett. „Ha muszáj, nyögvenyelősen emelnek az egyhetes betéten, de közben az alapkamatot alacsonyabb szinten tartják. Ezzel azt üzenik a piacoknak, hogy nem igazán akarnak magas kamatszintet, mert az MNB is a gazdasági növekedésben érdekelt” – tette hozzá.
Úgy tűnik, a jegybank megadta a választ azzal, hogy közel két százalékponttal tornázta feljebb az alapkamatot. A döntés hatására erősödött a forint árfolyama.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint csütörtökön várhatóan az egyhetes betéti kamatot is 7,75 százalékra emeli az MNB, ezzel újra szinkronba kerül a két ráta. Ezt a Portfolio.hu tudósítása szerint Virág Barnabás MNB-alelnök meg is erősítette. Szerinte az „egyhetes betéti kamat és alapkamat összezárása szükségessé vált”.
„Az elmúlt időszakban a forint a fundamentumoktól függetlenül bármilyen hírre képes gyengülni, annak ellenére hogy bár a hazai reálkamatszint továbbra is negatív, de régiós és nemzetközi összehasonlításban ennek mértéke kifejezetten visszafogott szintet mutat” – vélekedett az elemző.
Suppan Gergely szerint ezenfelül a forintot alapvetően nem a kamatszint mozgatja jelenleg, jóval jelentősebb szerepe van a szomszédban zajló háborúnak, a kockázatkerülésnek és az EU-s embargós, illetve forráskifizetési viták kimenetelének.
Úgy látja, hogy a tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős és széles körű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartásienergia-árak szinten tartása mellett is.
Gond lett a választások előtti osztogatásból
Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, a nyersanyag- és az élelmiszerárak emelkedése. „Az elmúlt hetekben kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozta a kamatemelési várakozásokat is” – tette hozzá.
Az elemző szerint jóval magasabb lesz emiatt az inflációs pálya, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja-visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy ezer milliárd forinttal növelte a háztartások jövedelmét, ami élénkítette a fogyasztást, ugyanakkor az inflációt is.
„Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti, bár ezek a kockázatok csökkenni látszanak, miután a kormány elkötelezett az idei 4,9 százalékos hiánycél tartása mellett, és ennek érdekében konkrét lépésekre is sor került” – hangsúlyozta.
Az elemző szerint az erős inflációs kockázatok miatt 8,5 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat. „A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját” – tette hozzá.
Brutális árrobbanás lesz
Hatalmas mértékben emelte meg az MNB az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését, miután 11–12,6 százalék közé emelte a márciusban publikált jelentésében várt 7,5–9,8 százalékról. Ez az éves átlagos index, a jegybank előrejelzése szerint az infláció, amely májusban 10,7 százalékos volt, a következő hónapokban megközelítheti a 16 százalékot.
Az MNB szerint ugyan a fogyasztói árak emelkedése 2023-ban mérséklődik, de jövőre is velünk marad: 6,8 és 9,2 százalékos ütem között lesz, ami sokkal magasabb lesz a korábban várt 3,3–5 százaléknál. A jegybank arra számít, hogy a gazdaság teljesítménye 2024-re már helyreáll, és addigra az infláció is lassul: 2,5–3 százalékos fogyasztói áremelkedés mellett három-négy százalékkal nőhet a gazdaság.
