Románia is törvénnyel tiltaná, hogy a kiskorúak az iskolákban és a közéletben úgynevezett melegpropagandával találkozzanak. Mindezt annak ellenére, hogy jogvédő csoportok figyelmeztettek: a lépés „az orosz propagandát és dezinformációs kampányokat erősítené”, és visszaállítaná a cenzúrát a volt kommunista országban.
Az RMDSZ, a kormánykoalíció kisebbik pártjának hét törvényhozója kezdeményezte a törvényjavaslatot a gyermekbántalmazás megelőzése és a gyermekjogok előmozdítása mellett érvelve. A szenátus április 27-én hallgatólagosan jóváhagyta a törvényjavaslatot. A parlament alsóháza, amely a végső szót mondja ki, még ebben a hónapban szavaz.
A törvényjavaslatot támogató parlamenti képviselők szerint Romániát „a Nyugat-Európát viharszerűen meghódító” genderelméletek fenyegetik, amelyek „veszélyeztetik a keresztény értékeket és a hagyományos keresztény családot”.
Aktivisták szerint azonban a törvényjavaslat éppen azoknak árt, akiket állítólag védeni akar.
„Ha a cenzúra elfogadhatóvá válik Romániában, mindannyian szenvedni fogunk. Ha a gyermekek információhoz és oktatáshoz való jogát ilyen brutális módon cenzúrázhatják, akkor minden fiatal szenvedni fog” – mondta Teodora Ion-Rotaru, az Accept nevű LMBT-érdekvédelmi csoport ügyvezető igazgatója a Szabad Európának.
A Magyarországon 2021 júniusában elfogadott hasonló jogszabály éles bírálatokat váltott ki az Európai Bizottság részéről, amely jogi lépéseket kezdeményezett Budapest ellen. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szégyennek nevezte a törvényt.
„Embertelen törvénytervezet”
Romániában sokakat hasonló módon undor és felháborodás kerített hatalmába. „Ez egy teljesen embertelen törvénytervezet egy olyan közösség ellen, amelynek ugyanolyan jogai vannak, mint a többségnek” – mondta Cătălin Teniță, a liberális Mentsétek meg Romániát Unió párt törvényhozója, az Emberi Jogi Bizottság tagja, aki a tervezet ellen szavazott.
„Ez egy illiberális politika, amely Orbán Viktor nyomdokain halad” – mondta, és azt állította, hogy a törvényt „eszközként fogják használni az LMBT-közösség ellen, amely bűnbakká válik (…) Ha pedofília esetei merülnek fel, a törvényt ellenük fogják felhasználni.”
A Szabad Európa felvette a kapcsolatot a törvényjavaslat társszerzőjével, Zakariás Zoltánnal, de a közzététel időpontjáig a törvényhozó nem válaszolt. Csoma Botond, az RMDSZ egy másik törvényhozója a Szabad Európának elmondta, hogy a törvényjavaslatot nem támogatta kifejezetten a magyar párt, bár nem volt hajlandó bővebben kommentálni.
Jogvédők szerint a törvényjavaslat alkotmányellenes és széles körű hatásai lehetnek.
„Ha egy gyerek az utcán jár, és meglát egy Pride-felvonulást, vagy ha a televízióban lát egy melegtémájú riportot, vagy megnéz egy, a román hatóságok által jóváhagyott filmet, amelyben LMBT-témák szerepelnek, ezek mind illegálisak lesznek a törvény értelmében” – mondta Ion-Rotaru.
„Ez a fajta cenzúra természetesen érinti a közösségünket, de érinti az újságírókat, a reklámszakmában dolgozókat, az orvosokat, a mentálhigiénés szakembereket (…) is. Az LMBT-orientációjú emberek mindenhol ott vannak” – tette hozzá.
Aggodalom: LMBT-irányultságú emberek ellen használhatják fel a majdani törvényt
Az aktivisták aggódnak, hogy a törvényjavaslat, amely egy 2004-es gyermekvédelmi törvény módosítása, túlságosan homályos, és a fanatikusok felhasználhatják az LMBT-közösség elleni kemény fellépésre.
A törvényjavaslat egyik cikke szerint a gyermeknek „joga van ahhoz, hogy védelmet élvezzen a születéskor (orvos által) megállapított nemtől való eltérésről, illetve a nemváltoztatás vagy a homoszexualitás népszerűsítéséről szóló tartalmak bármilyen módon történő terjesztésével szemben”.
Octavian Cristea bukaresti informatikaiprojekt-menedzser, akinek van egy nyolc hónapos kisfia, szintén ellenzi a törvényt. „Ez teljesen idióta dolog, nem látom értelmét. Az LMBT-közösség a mi közösségünk része. Nem lehet őket kiirtani – mondta a Szabad Európának. – Egy XXI. századi európai ország számára ez túl sok.”
„Ez olyan, mintha betiltanák a kék színt – mintha a gyerekeknek nem lehetne a kékről beszélni. Nevetséges.”
Egyes aktivisták és törvényhozók szerint a törvényjavaslat az orosz propagandaarzenál egyik fegyvere.
„Az orosz beavatkozásnak ez a szintje már hat vagy hét éve tart, és a hagyományos családdal kapcsolatos félelmeket táplálja – mondta Teniță. – Nem tudom bizonyítani, hogy a magyar nemzetiségi törvényhozók az orosz fizetési listán vannak-e, de az érdekeik egybeesnek az orosz érdekekkel.”
Az aktivisták szerint Moszkva befolyásol
Putyin 2013-ban törvényt írt alá „a nem hagyományos szexuális kapcsolatok propagálása” ellen. A törvény következtében filmeket és reklámokat cenzúráztak, aktivistákat vettek célba és az LMBT-közösségnek támogatást nyújtó csoportokat zártak be. Orosz jogvédő aktivisták és nemzetközi megfigyelők szerint a törvény bátorította az orosz LMBT-közösség elleni diszkriminációt és visszaéléseket.
Orbán Viktor az elmúlt években szoros kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Orbánnak az Európai Unióval vívott csatái Putyin hasznos szövetségesévé tették a magyar miniszterelnököt. A két vezető közös nevezőre jutott olyan égető társadalmi és kulturális kérdésekben, mint a média szerepe vagy az LMBT-jogok.
Miközben Orbán bírálta Putyin Ukrajna elleni támadását, nem támogatta az Oroszországgal szembeni energetikai szankciókat, és elutasította, hogy Magyarországon keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába.
Florin Buhuceanu, az Accept érdekvédelmi igazgatója szerint a törvényjavaslat „az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben érkezik, ami sebezhetővé tesz minket. Ez nem a megfelelő pillanat arra, hogy megcsonkítsuk azokat a törvényeket, amelyeket a jogok védelme érdekében fogadtak el.”
„Az LMBT embereknek ellenségeskedéssel kell szembenézniük. Könnyű szándékosan használni a gyűlöletnek ezt az eszközét (…) egy olyan társadalomban, amely változik, de lassan változik” – mondta.
Az ellenségesség dacára – amely gyakran az ötven év felettiek és a vidéki közösségekben élők körében jelentkezik – az azonos neműek házasságát érintő alkotmánymódosításról szóló 2018-as népszavazás az alacsony részvétel miatt nem volt érvényes.
Romániában most is tilos az azonos nemű párok házassága és élettársi kapcsolata, de a népszavazás támogatói azt remélték, hogy az alkotmány szövegének módosításával – amely szerint a házasság csak férfi és nő között, és nem „élettársak” között jöhet létre, ahogy jelenleg – megakadályozhatják, hogy a melegházasságot valaha is törvénybe iktassák.
Társadalmilag konzervatív ország
Buhuceanu úgy látja, hogy a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat az uniós szervek által támogatott értékek gyengítésére törekszik. „Ez egy EU-ellenes napirend. Utalok az emberi jogi törvények módosítására irányuló összes jelenlegi jogalkotási kísérletre. A gyerekeket használja fel a támadásra (…) Ez a fajta illiberális filozófia Európa és a román demokrácia szempontjából alapvető eszméket és értékeket akar szétzúzni.”
„Az orosz puha külpolitika célja a hagyományos családi értékek támogatása Közép- és Kelet-Európán keresztül – tette hozzá Ion-Rotaru. – Célja a megosztás és a társadalom felkavarása, ami bizonyos célokat szolgál: egy illiberális és autoriter társadalom létrehozását. Emellett gyengíti az emberek és a kormány közötti kapcsolatot, bizalmatlanságot kelt (…) és olyan eszméket népszerűsít, amelyek ellentétesek a román társadalom igényeivel.”
A társadalmilag konzervatív Románia 2001-ben dekriminalizálta a homoszexualitást – évtizedekkel később, mint az Európai Unió egyes országai. Az utolsó, meleg mivolta miatt bebörtönzött embert 1998-ban engedték szabadon.
A 2018-as népszavazást támogató román ortodox egyház – amelyhez a románok több mint 85 százaléka tartozik – a „hagyományos” család nagy támogatója.
Az Európai Parlament LMBT-frakciók közi csoportjának negyvennégy tagja június 16-án aláírta a román tisztviselőknek címzett levelet, amelyben elítélték a „szégyenletes” törvénytervezetet és sürgették a parlament alsóházát, hogy törölje.
„Különösen aggasztó fejleménynek tartjuk ezt a törvényjavaslatot, mivel hasonlít a magyar törvényjavaslathoz (…) és az orosz LMBTQ-ellenes propagandatörvényhez” – áll a levélben.
A javaslat még a román alkotmánnyal sincs összhangban – érveltek az aláírók és az aktivisták, mondván, hogy ellentétes azokkal a cikkelyekkel, amelyek biztosítják a polgárok egyenlőségét és az információhoz való korlátozás nélküli hozzáférését.
Hozzátették: „Nem felel meg az európai emberi jogi normáknak, nem a védelem további erősítésére, hanem a már biztosított jogok visszafordítására törekszik, és igyekszik kiközösíteni az LMBTIQ identitású embereket, mivel árnyékba akarja őket taszítani.”
A törvényjavaslat azonban nem csupán visszaveti a jogokat, hanem marginalizál és diszkriminál is egy olyan közösséget, amely hosszú és kemény küzdelmet folytatott az apró eredményekért, miközben gyakran vitriollal találkozik.
Az Avangarde közvélemény-kutató cég 2021-ben végzett felmérése szerint Romániában az embereknek mindössze 12 százaléka gondolja úgy, hogy az LMBT-közösségnek több jogot kellene kapnia, 57 százalékuk pedig azt mondta, hogy nem. Hatvankét százalék szerint a hagyományos család szerepét külön törvénnyel kellene erősíteni.
Egy másik, 2017-ben az amerikai Pew Research Center által végzett felmérés szerint a románok mintegy 74 százaléka ellenezte az azonos neműek házasságát, míg 26 százalékuk támogatta. Az Accept LMBT-érdekvédelmi szervezet 2020-ban végzett felmérése azt mutatta ki, hogy a transznemű fiatalok 53 százaléka legalább egyszer már fontolóra vette az öngyilkosságot.
„Úgy kezelnek minket, mintha nem lennének hagyományos értékeink, és a család nem számítana nekünk. Pedig a család ugyanúgy számít nekünk, mint bárki másnak” – mondta Ion-Rotaru.
