A Kúria jogszerűnek ítélte a tanárok januári rövid figyelmeztető sztrájkját, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt erkölcsi győzelemként értékelte. Mostanra mondjuk érdemben már nem sztrájkolhatnak, és a bértárgyalásaikon sem sikerült haladást elérniük. Maruzsa államtitkár azzal is érvelt, hogy a romló gazdasági helyzetben kevesebb tanár akarhat majd felmondani.
A Kúria jogszerűnek mondta ki a tanárok januári 31-i rövid figyelmeztető sztrájkját. Az ügy azért jutott a harmadik körig, mert bár első fokon a pedagóusok nyertek, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla bírái jogszerűtlennek ítélték a sztrájkot.
Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az RTL kérdésére elmondta, hogy erkölcsi győzelemként értékelik a Kúria döntését.
Elárulta azt is, hogy semmilyen előrelépést nem tapasztaltak az állammal folytatott újabb bértárgyalásaik során, sőt – elmondása szerint – Maruzsa államtitkár azzal kezdett érvelni, hogy a várhatóan
romló magyar gazdasági környezetben egyre kevesebb lehetőségük lesz a tanároknak máshol elhelyezkedni.
A Belügyminisztérium megerősítette az RTL-nek, hogy tényleg azzal érveltek, hogy „a várhatóan romló gazdasági környezetben a munkaerőpiac elszívó hatása csökkenni fog”. Szerintük azért érveltek ezzel, mert a szakszervezet vetette fel a pályaelhagyó pedagógusok problémáját.
A szakszervezetek szerint ez az érvelés cinikus.
Megoldották a sztrájkveszélyt
Időközben a kormány lényegében elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a tanároktól. Egy veszélyhelyzeti rendeletben írták elő, hogy köznevelési intézményben sztrájk esetén a gyerekfelügyelet mellett a tanórák ötven százalékát, bizonyos esetekben az összeset meg kell tartani.
Teljesen megszüntetni a tanárok sztrájkjogát az EU-ban biztosan nem lehet. Nagyon erős alapjog, hogy a munkavállalók felléphessenek az érdekeikért a munkáltatójukkal szemben.
Viszont ha annyira megszigorítják a sztrájk feltételeit, hogy az inkább a diákoknak és a tanároknak okozna gondokat, nincs értelme sztrájkolni.
Az oktatás az új kormányban a belügyhöz, Pintér Sándor irányítása alá került, aki parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a polgári engedetlenséget nem fogadja el, fegyelmi kérdésnek tekinti. Úgy érvelt, hogy oktatni csak abban az országban lehet, ahol rend van.
