Évekig tárgyaltak a globális minimumadóról, ami Magyarországnak alig ártott volna. A kormány hirtelen mégis megvétózta azt Brüsszelben. Erre az amerikaiak most felmondták a Magyarország és az Egyesült Államok között 43 éve fennálló adóegyezményt.
Az amerikai pénzügyminisztérium tegnap este közölte, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt, miután a magyar kormány úgy döntött, hogy megakadályozza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését – írta a Reuters.
Az Index által elsőként szemlézett hír szerint a pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: mivel Magyarország 9 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsát – amely kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak –, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek, és már nem az Egyesült Államoknak.
Az említett egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására jött létre a jövedelemadók területén a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 43 évvel ezelőtt, 1979-ben.
A felmondás időzítése – miután az Egyesült Államok évek óta aggódik a szerződéssel kapcsolatban – azt sugallja, hogy a pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel próbál nyomást gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy járuljon hozzá a közel 140 ország által elfogadott 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséhez – írja a Reuters.
Az egyezmény felmondási ideje nagyjából hat hónapot vesz majd igénybe, lezárultával értesítést küld majd a pénzügyminisztérium a magyar hatóságoknak.
A globális minimumadó kezdeményezéséhez mintegy 140 ország – köztük Magyarország – csatlakozott. A rendszer 2023-tól indulna el. Lényege, hogy létrejön egy egységes és globális társasági nyereségadó a 750 millió eurónál nagyobb árbevételt elérő vállalatok esetében.
A globális minimumadó esetében a társasági adó (tao) kulcsa 15 százalék; ezt akkor is be kell fizetni, ha egy országban, mint például hazánkban, a tao csak kilencszázalékos.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az uniós szabályok szerint szerint nem az anyacég székhelye szerint illetékes adóhivatal fogja beszedni a multinacionális cégek által fizetendő globális minimumadót, hanem annak az országnak az adóhatósága, ahol a leánycég üzemel – értesült a Szabad Európa.
Ez azt jelenti, hogy a Magyarországon jelen lévő két-háromezer külföldi vállalat a hazai költségvetést fogja gazdagítani a befizetéseivel.
Magyarország több szempontból is sikeresen lobbizott, így a minimumadó bevezetése nem sok hátránnyal járna a magyar gazdaságnak, de a kormány az utolsó pillanatban mégis megvétózta az elkészült uniós jogszabályt.
Reagált a kormány
„Az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás felmondásával, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban” – mondta Varga Mihály, pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek adott interjújában.
A tárcavezetőt nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezményt.
Hozzátette, hogy azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják. A felmondásról a kormány pénteken kapott hivatalos értesítést.
„Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza” – mondta Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.
Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az egy, a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek a bevezetésére.
Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene emelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét.
„Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét” – mondta Varga Mihály.
