Csalóka a kormány által kommunikált „lakossági átlagfogyasztás”, mert abban nemcsak az állandóan lakott otthonok, hanem a nyaralók is benne vannak. Lényegében minden olyan ingatlan, amely gáz-, vagy villanyórával van felszerelve. Ezért sokakat érhet meglepetés, ha kiderül, hogy az éves fogyasztása a csökkentett árú rezsilimit felett van.
Szakértők szerint a gázzal könnyebb lesz spórolnia annak, aki sokkalja a számlát, mert elég „csak” lejjebb tekerni a fűtést. A villanyárammal azonban nehezebb lesz, mert megszoktuk, hogy bekapcsoljuk a mikrót, felkapcsoljuk a lámpát és feltöltjük a telefonunkat. Mivel még nem jelent meg a kormány rendelete az új rezsi szabályokról, rengeteg a kérdőjel, nehéz előre látni, hogy kinek fog és mennyivel emelkedni a havi számlája.
Az biztos, hogy az állam jól jár, a költségvetés bevételei nőnek. A különadók bevezetésével, a kata átalakításával és a rezsicsökkentés feladásával nagyjából ott tartunk, hogy adóemelések formájában visszaveszi a kormány azt a mintegy kétezer milliárd forintot, amit a választások előtt osztott szét.
Az a kormány, amely olyan évtizedes tabukat döntött le a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében, mint az „adót nem emelünk” és a „rezsicsökkentést bármi áron megvédjük”. Úgy tűnik, hogy van azaz ár, ami felett már nem ragaszkodik a kabinet a rezsicsökkentés intézményéhez.
„A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet hiányában egyelőre lehetetlen kiszámolni, hogy kinek és menyivel emelkedik meg a havi rezsiszámlája” – mondta a Szabad Európának Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa annak kapcsán, hogy a kormány bejelentette: a rezsicsökkentés eddigi formája megszűnik és jövő hónaptól részben piaci árat kell a gázért és áramért.
A kormány szerint energia-veszélyhelyzet van
„A kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, ennek részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat” – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a kormányinfón. A tárcavezető szerint annak, aki az átlagnál több energiát fogyaszt, piaci áron kell megfizetnie a többletet.
A kormány adatai szerint az átlagos havi fogyasztás sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év. A limit alatt „rezsicsökkentett” árat kell fizetni, afelett a drágább piacit.
Gulyás Gergely úgy becsülte, hogy a háztartások 75 százalékát nem érinti a változás, mert az átlag alatt fogyasztanak. A döntést azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború elhúzódik, és az arra adott szankciók miatt valódi kockázatot jelent, hogy lesz-e elég energiahordozó a télen.
Felsmann Balázs szerint a kormányzati bejelentés során bruttó árról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A szakértő szerint ez a bruttó ár három fő tételből áll: az energia árából (földgáz és áram), a rendszerhasználati díjból és a 27 százalékos áfából. „Utóbbi a világ egyik legmagasabb általános forgalmi adója, nem lenne korrekt ennek a költségét teljes egészében ráterhelni a lakosságra” – mondta.
Nem lesznek hatszoros árak
A szakértő szerint éppen emiatt nem lehet a rezsicsökkentéskor érvényes 30 eurós köbméterenkénti gázárat a jelenlegi 170 eurós árral felszorozni. „Nem fognak ez alapján öt és félszeresére nőni az rezsicsökkentett limit feletti fogyasztás ára, mert például a rendszerhasználati díj nem emelkedett ennyivel” – mondta. (Az áram szállítása során veszteség is képződik, a magas áramár, drágább veszteséget is jelent, vagyis elképzelhető, hogy emelkedik a hálózathasználat díja).
Felsmann szerint rengeteg dologtól függ az, hogy az átlagfogyasztás feletti rezsiárak hogyan alakulnak majd, ezért mindenképpen meg kell várni a rendeletet. A szakértő szerint egyelőre több a kérdés, mint a válasz.
Például nem tudni, hogy a kormány hogyan határozná meg a limiteket. Egy háztartásra, vagyis egy mérőórára? Mit akar a kormány támogatni: külön gáz és áramfogyasztást, vagy háztartásonként egy energiamennyiséget? Ha valaki csak árammal fűt, akkor lemarad a gáztámogatásról, vagy az állam a gáz részét „odaadja” villamosenergiában?
Felsmann szerint ez nagyon sokakat érint, hiszen tömegével álltak át sokan gázról villanyfűtésre, miután felszereltek napelemet, vagy hőszivattyúval váltották ki a gázkazánt. Utóbbi esetében újabb kérdés: mi lesz a H tarifás árammal?
Ezekben a lakásokban külön mérőórája van a hőszivattyúnak, mivel két különböző árú áramot használnak. (2010. óta lehetséges lakossági felhasználásra megigényelni a H tarifát, hogy a napenergiából vagy más, megújuló energiaforrásból kiépített fűtési rendszerek – keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk – működtetéséhez kedvezőbb árú villamos energiát lehessen használni. A kedvezményes ár október 15. és április 15. között, a fűtési szezonban érvényes).
A kormány az átlagos fogyasztás alatt az összfogyasztást nézi, vagy mérőórákként határozza meg a limitet. „Ezek a fogyasztók még jót is tettek, hiszen a gázkitettséget csökkentették, emellett jelentős összeget áldoztak arra, hogy környezetbarát technológiát alkalmaztak otthonuk fűtésrendszerében. Nagy kérdés, hogy mi lesz velük” – tette hozzá.
Hasonló a helyzet a vezérelt mérő, közismertebb nevén az éjszakai áram esetében is, kiterjed erre is a piaci árszabás, vagy marad a kedvezőbb árazás.
Kiket érint?
Felsmann Balázs szerint csalóka információ az, hogy a lakosság hetvenöt százalékát nem fogja érinteni a rezsi számla emelkedése. „Amikor a kormány az átlagos fogyasztási adatokat közölte, abban minden olyan ingatlan fogyasztása benne van, amely mérőórával van felszerelve. Vagyis nemcsak az állandóan lakott ingatlanok, hanem a nyaralók és a horgászkunyhók is” – mondta.
Szerinte amikor az hangzik el, hogy 2523 kilowattóra a háztartások átlagos villamosenergiafogyasztása, akkor a mérőórák átlagos fogyasztásáról van szó, állandóan és időszakosan lakott ingatlanokkal együtt.
Felsmann szakemberként azt gondolja, hogy ezt meg kellett lépni, mert a rezsicsökkentés egy politikai termék, szakmailag nem megalapozott. „Nem lehet a piaci ártól nagyon hosszú időre egy termék árát elszakítani” – tette hozzá
De amikor hozzányúlnak, fontos, hogy a másik oldalon tegyen hozzá a kormány egy védőhálót. „Gyakran hangzik el, hogy a baloldali kormányok megemelték a gáz árát, de az már kimarad egyes híradásokból, hogy például 2007-ben egy 40 milliárd forintos szociális alapú árkompenzációs alapot hozott létre a kabinet a rászorulók támogatására” – emlékeztetett a szakértő.
Felsmann szerint nagy kérdés, hogy mi lesz a rendeletben, lesz-e valamilyen szociális háló hozzáillesztve a rezsiszabályok változásához.
A szakértő szerint egy mai magyar átlagos otthon bőven eléri a kormány által megadott limitet. „Nagyon sok családot fog ez érinteni, nagyon sok épület van, amely meg fogja haladni a kormányzati adat szerinti átlagfogyasztás, amely felett piaci árat kell majd fizetni az áramért és gázért” – tette hozzá.
Szükséges rossz
Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint a rezsicsökkentés korábbi formájának a feladása a kormány részéről fájdalmas, de szükséges lépés volt. Az elemző szerint látható volt, hogy a jelenlegi energiaárak mellett nem tartható a költségvetés hiánycélja, a kormány ezzel a lépéssel egy több százmilliárd forintos elcsúszást kezelt.
„A kormány jelzése egyértelmű: minden kint van az asztalon. A költségvetési politika is olyan üzemmódba kapcsolt, ahol nincsenek többé tabuk” – mondta a szakember.
Virovácz szerint a költségvetési stabilizáció áldozata lett az a tabu is, hogy „adót nem emelünk”. A kata átalakításával ennek vége van. „A kormány szakított azzal is, hogy bármi áron megvédjük a rezsicsökkentést. Úgy tűnik, hogy van azaz ár, ahol már nem védik tovább a rezsicsökkentést” – tette hozzá.
Az elemző szerint az intézkedés érdemben javítja a költségvetés egyensúlyát. A különadók bevezetésével, a kata átalakításával és a rezsicsökkentés feladásával nagyjából ott tartunk, hogy adóemelések formájában visszajön az a mintegy kétezer milliárd forint, amit a választások előtt osztott ki a kormány.
A szakember úgy látja, hogy a kormányzati intézkedésekkel teszünk egy lépést a recesszió felé, hiszen ezeknek az a céljuk, hogy kevesebbet fogyasszunk: vagy az energiával spórol, vagy kifizeti a lakosság a piaci árat és akkor másra fog kevesebbet költeni.
Virovácz szerint nincs akkora rugalmasság a rendszerben, hogy a lakosság spóroljon az energiával. „A gázzal télen lehet úgy spórolni, hogy alacsonyabb hőfokra állítom be a fűtést, és felveszek egy pulóvert. Az áram esetében azonban már nehezebb, hiszen a mikrohullámú sütőt bekapcsoljuk, a telefonunkat feltöltjük” – tette hozzá.
Ezért számít arra, hogy bár lesz egy kisebb igazodási hatás az energiafelhasználást tekintve, az összfogyasztás viszont a dráguló rezsi miatt csökkenni fog, ami nem kedvez a gazdaság növekedési kilátásainak.
Az elemző is hangsúlyozta, hogy a kormányrendelet megjelenése előtt nehéz jóslatokba bocsátkozni annak kapcsán, hogy mekkora teher lesz a rezsicsökkentés feladása a háztartásoknak.
„Az azonban bizonyos, hogy a dráguló energiaáraknak lesz inflációs hatása. Arra számítunk, hogy nem 12-13, hanem 15-16 százalékon fog idén tetőzni az inflációs mutató. Ez persze attól is függ, hogy a statisztikai hivatal milyen módszertan szerint számolja el az energiaárak változását az inflációs árindexben” – mondta.
