Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Adóemelések formájában veszi vissza a kormány a választások előtt szétosztott pénzt


Orbán Viktor miniszterelnök megérkezik Brüsszelben az Európai Néppárt ülésére 2018. június 28-án.
Orbán Viktor miniszterelnök megérkezik Brüsszelben az Európai Néppárt ülésére 2018. június 28-án.

A különadók bevezetésével, a kata átalakításával és a rezsicsökkentés feladásával nagyjából ott tartunk, hogy adóemelések formájában visszaveszi a kormány azt a mintegy kétezer milliárd forintot, amit a választások előtt osztogatott el. Az a kormány amely olyan évtizedes tabukat döntött le, mint az „adót nem emelünk” és a „rezsicsökkentést bármi áron megvédjük”. Ez történt a héten: legfontosabb cikkeinkből válogattunk.

„A részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet hiányában egyelőre lehetetlen kiszámolni, hogy kinek és menyivel emelkedik meg a havi rezsiszámlája” – mondta a Szabad Európának Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa annak kapcsán, hogy a kormány bejelentette: a rezsicsökkentés eddigi formája megszűnik és jövő hónaptól részben piaci árat kell a gázért és áramért.

Feltámadt a rezsidémon

Felsmann szerint csalóka a kormány által kommunikált „lakossági átlagfogyasztás”, mert abban nemcsak az állandóan lakott otthonok, hanem a nyaralók is benne vannak. Lényegében minden olyan ingatlan, amely gáz-, vagy villanyórával van felszerelve. Ezért sokakat érhet meglepetés, ha kiderül, hogy az éves fogyasztása a csökkentett árú rezsi limit felett van.

A kormány adatai szerint az átlagos havi fogyasztás sávhatára a villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, 2523 kilowattóra/év, a földgáznál pedig 144 köbméter/hó, 1729 köbméter/év. A limit alatt „rezsicsökkentett” árat kell fizetni, afelett a drágább piacit.

Szakértők szerint a gázzal könnyebb lesz spórolnia annak, aki sokkalja a számlát, mert elég „csak” lejjebb tekerni a fűtést. A villanyárammal azonban nehezebb lesz, mert megszoktuk, hogy bekapcsoljuk a mikrót, felkapcsoljuk a lámpát és feltöltjük a telefonunkat.

Felsmann Balázs szerint a kormányzati bejelentés során bruttó árról beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A szakértő szerint ez a bruttó ár három fő tételből áll: az energia árából (földgáz és áram), a rendszerhasználati díjból és a 27 százalékos áfából. „Utóbbi a világ egyik legmagasabb általános forgalmi adója, nem lenne korrekt ennek a költségét teljes egészében ráterhelni a lakosságra” – mondta.

A szakértő szerint éppen emiatt nem lehet a rezsicsökkentéskor érvényes 30 eurós köbméterenkénti gázárat a jelenlegi 170 eurós árral felszorozni. „Nem fognak ez alapján öt és félszeresére nőni az rezsicsökkentett limit feletti fogyasztás ára, mert például a rendszerhasználati díj nem emelkedett ennyivel” – mondta.

Felsmann szerint rengeteg dologtól függ az, hogy az átlagfogyasztás feletti rezsiárak hogyan alakulnak majd, ezért mindenképpen meg kell várni a rendeletet. A szakértő szerint egyelőre több a kérdés, mint a válasz.

Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint a rezsicsökkentés korábbi formájának a feladása a kormány részéről fájdalmas, de szükséges lépés volt. Az elemző szerint látható volt, hogy a jelenlegi energiaárak mellett nem tartható a költségvetés hiánycélja, a kormány ezzel a lépéssel egy több százmilliárd forintos elcsúszást kezelt.

„A kormány jelzése egyértelmű: minden kint van az asztalon. A költségvetési politika is olyan üzemmódba kapcsolt, ahol nincsenek többé tabuk” – mondta a szakember.

Nőnek az adók

Rengeteg embert hozott kilátástalan helyzetbe a kormány, miután kedden módosult a kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata. A legfontosabb változás, hogy csak magánembereknek lehet szeptembertől számlát adni, míg korábban cégeknek és egyesületnek is lehetett.

A mintegy 450 ezer katázó 80 százalékának heteken belül új adózási formát kell választania. Az ételfutártól és az operatőrtől, a gyógypedagóguson át az informatikusig, sok embert érintenek a villámgyorsan megváltozott szabályok.

„Legfeljebb százezerre tehető azon katások száma, akik csak a lakosságnak szolgáltatnak” – mondta Angyal József okleveles adószakértő a Szabad Európának. A háromnegyedüknek lényegében ellehetetlenítette a kormány a katázást, számukra de facto megszűnt a kata, mint adózási lehetőség.

Szintén újdonság, hogy kiegészítő tevékenységként a jövőben nem használható a kata, vagyis mellékállásként, vagy nyugdíj mellett sem. Az ügyvédek is búcsút vehetnek a katától.

De akik benne maradtak a rendszerben sem örülhetnek, hiszen októberben kerül sor egy adócsomag benyújtására, akkor várható az, hogy a kata ötvenezer forintos havi díját felemeli a kormány. „Nem az a kérdés, hogy nő, hanem az, hogy mennyivel, száz, vagy százötvenezer forinttal a kata havi adója” – mondta a szakértő. A kata átalakítása miatt a héten több tüntetés is volt Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban.

Üzemanyaghiány lehet

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója úgy véli, már messze túl van azon a ponton Magyarország, amikor a 480 forintos üzemanyagár-sapka tartható. A Mol tartósan magas üzemanyagárra készül. Hernádi Zsolt az ATV Heti Napló című műsorban egyebek között arról beszélt, hogy a Mol százhalombattai finomítójában augusztusban részleges karbantartás lesz, ekkor a finomító 65 százaléka állni fog.

A Mol pozsonyi finomítója most áll, július 20-án indul újra, miközben az OMV schechati finomítója leállt, csökken az Európába tartó orosz olajexport, az ukrán finomító-kapacitás pedig megsemmisült.

Mint Hernádi Zsolt fogalmazott, mindezek miatt jelenleg relatív üzemanyaghiány van Magyarországon, ami azt jelenti, hogy az országnak most spájzolnia kellene, de a tartalékolás a fenti okok miatt nem megy a megfelelő ütemben, így csak a szükséges mennyiség egyharmad áll rendelkezésre. Ezért, mint mondta, kérniük kell az állami stratégiai készlet egy részének felszabadítását, amit később vissza kell tölteni.

Hol a pénz?

Demecser önkormányzata még 2020-ban kapott a Start Programban csaknem 160 millió forintot, amelyben azt is vállalták, hogy járdát csinálnak, utat kátyúznak és különféle betonelemeket készíttetnek a közmunkásaikkal.

Csakhogy kiderült: hiába vásároltak alapanyagot a munkákhoz, azok többnyire nem készültek el, ennek ellenére sikeresnek nevezték a kormányhivatal felé a programot.

Önkormányzati képviselők szerint a pénz egy része szőrén-szálán eltűnt, a város a munkákhoz sosem vásárolta meg az alapanyagokat, ezért fiktív számlákat nyújthatott be az önkormányzat a kormányhivatalnak, ami ezért a támogatás egy részét visszaköveteli. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV is nyomoz.

Az ellenzék és a gyermekvédelem

Két fontos interjút is készítettünk a héten. A tartós munkanélküliek aránya magasan stabilizálódott, és jelentősen növekszik, mondta Molnár György közgazdász a kormány foglalkoztatáspolitikájáról. Az MTA (ma már ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa szerint régiós versenytársainknál is bővült a foglalkoztatás, csak ott a termelékenység növekedésével együtt.

Interjúnkban szó esik még arról, egy szocialista politikus miért mondja ugyanazt a legszegényebbekről, mint a Fidesz; mit eredményez a „tanult tehetetlenség” állapotában, ha fedezet nélkül kap hitelt valaki, és hogy az ellenzék nem csodálkozhat, hogy a közfoglalkoztatottak nem rá szavaztak.

Egy csokoládégyári látogatásról úgy jött haza azóta már felnőtt, örökbefogadott roma fia, hogy szeretett volna a fehér csoki tartályába beugrani, hátha akkor ő is fehér lehetne, és jobban elfogadnák.

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója közgazdásznak tanult, de a hátrányos helyzetű gyerekek, családok valósága jobban érdekelte. 1985 óta dolgozik a gyermekvédelemben, ismeri kívülről-belülről.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

XS
SM
MD
LG