Kína gazdasága visszaesett a június végével zárult három hónapban az előző negyedévhez képest, miután Sanghajt és más városokat is lezártak, hogy megelőzzék a koronavírus-járvány kitörését, de a kormány szerint stabil a fellendülés, amióta az üzletek újra kinyithattak.
A világ második legnagyobb gazdasága 2,6 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, az első negyedévhez képest, pedig már a január-márciusi időszak is gyenge volt az 1,4 százalékos visszaeséssel. Éves alapon a második negyedévben 0,4 százalékos volt az emelkedés - derült ki a hivatalos adatokból pénteken.
Az aktivitás sokkal gyengébb volt a vártnál - mondta Rajiv Biswas, az S&P Global Market Intelligence munkatársa egy jelentésben.
Az ázsiai tőzsdék vegyesen teljesítettek az adatok nyilvánosságra kerülése után. Hongkong 0,8 százalékos mínuszban volt délelőtt, míg Sanghaj, Tokió és Szöul erősödött.
A járvány elleni küzdelem érdekében március végén lezárták Sanghajt, ahol a világ egyik legforgalmasabb kikötője található és más ipari központok, ami növelte az aggodalmakat a globális kereskedelem és gyártás kiesése miatt. Családok milliói kényszerültek otthon maradni, ami a fogyasztást is visszavetette.
A gyárak és irodák májusban kezdhettek újra kinyitni, de a közgazdászok szerint hetekig vagy hónapokig tarthat, amíg minden ismét a normális kerékvágásba kerül. Gazdasági szakemberek szerint Kína kereskedelmi partnerei a következő hónapokban tapasztalhatnak szállítási zavarokat.
„A járvány újbóli kitörését sikerült hatékonyan megfékezni. A nemzetgazdaságban stabil fellendülés tapasztalható” - áll a statisztikai hivatal közleményében.
A gyárak termelésére, a lakosság fogyasztására és egyéb tevékenységekre vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a növekedés összességében még gyengébb volt, mint a fő szám a GDP-ről - mondta Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics munkatársa egy jelentésében.
„Nem ez az első eset, hogy a hivatalos GDP-adatok alábecsülik a gazdasági visszaesés mértékét” - írta Evans-Pritchard.
A visszaesés Kína kereskedelmi partnereit sújtja, mivel csökken az importált olaj, élelmiszerek és fogyasztási cikkek iránti keresletet.
Kínában ugyanakkor viszonylag alacsony a fertőzöttek száma, miután Peking a világjárvány 2020-as kezdete óta a legnagyobb járványkitörésre a „zéró-covid” politikával reagált, amelynek értelmében mindenkit elkülönítenek, akinek pozitív a tesztje. A kormánypárt áttért az egyes épületek vagy városrészek karanténba helyezésére, ahol fertőzés történt, de ezek a korlátozások aztán több millió emberre terjedtek ki.
Az ismételt leállások és az üzleti bizonytalanság tönkretette a vállalkozókat, akik Kína bevételeit és munkahelyeit adják. A kisebb kereskedések és éttermek bezártak, mások azt mondják, hogy küzdenek a talpon maradásért.
Cheng Hong, egygyermekes anya, aki a Qifei utazási iroda tulajdonosa a Pekingtől délnyugatra fekvő Sicsiacsuangban, azt mondta, hogy az üzlet több mint nyolcvan százalékkal visszaesett.
„Majdnem lehúztam a rolót, de szerencsés vagyok, hogy láthatom a fellendülés kezdetét” - mondta Cheng.
A kormányzó Kommunista Párt adóvisszatérítést, ingyenes bérleti díjat és más segélyeket ígér a vállalatok megmentése érdekében, de a legtöbb elemző előrejelzése szerint Kína nem éri el a kormánypárt által erre az évre kitűzött 5,5 százalékos növekedést.
Más nagy gazdaságok a második negyedévben növekedést értek el az előző negyedévhez képest. Peking évtizedekig csak éves növekedést jelentett, ami elrejtette a rövid távú ingadozásokat, de mostanában már közöl negyedéves adatokat.
Az elemzők szerint Peking óvatos, célzott ösztönzőket alkalmaz az általános költekezés helyett, ami olyan stratégia, amelynek eredményei csak később mutatkoznak meg. A kínai vezetők attól tartanak, hogy a túl nagy költekezés felhajtja a politikailag érzékeny lakhatási költségeket, vagy a vállalatok adósságát, amely szerintük már így is veszélyesen magas.
Az első félévben a növekedés 2,5 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, ami az elmúlt három évtized egyik leggyengébb eredménye.
A kiskereskedelmi eladások 0,7 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól az első félévben, miután áprilisban 11 százalékot estek májushoz képest.
Song Haixia, az északi Tajjüan városában élelmiszert és cigarettát áruló boltos azt mondta, hogy az eladások akár hetven százalékkal is visszaestek, és napi háromszáz jüanra (18 ezer forint) csökkentek. Hozzátette, hogy a legfőbb vásárlóit, a nem helyi munkásokat elüldözték a vírusellenes intézkedések.
„Az emberek egyszerűen nem keresnek pénzt” - mondta a 45 éves Song, aki két gyermek édesanyja. „Nem vagyok túl optimista a jövőt illetően” – tette hozzá.
A gyárakba, ingatlanokba és egyéb befektetésekbe történő beruházások 6,1 százalékkal emelkedtek, ami tükrözi a kormánypárt törekvését, hogy a növekedést közösségi beruházásokkal segítse elő, az állami tulajdonú vállalatokat pedig nagyobb költekezésre ösztönözték.
Kínának a gyenge globális kereslettel is szembe kell néznie. Az export júniusban 17,9 százalékkal ugrott meg az egy évvel korábbihoz képest, de elemzők szerint ez annak köszönhető, hogy a kikötők a vírusellenes korlátozások feloldása után kiürítették a raktárakat. Szerintük a növekedés valószínűleg visszaesik.
Az Egyesült Államok és Európa lassuló növekedése gyengítheti a kínai feldolgozóipari export iránti keresletet - mondta Biswas.
Kína gyorsan kilábalt a 2020-as világjárványból, de az aktivitás gyengült, mivel a kormány szigorította a munkahelyek millióit adó, hatalmas ingatlanipar hitelezésének ellenőrzését. A gazdasági növekedés az építőipar és a lakáseladások visszaesése miatt is csökkent.
A befektetők arra várnak, hogy mi történik Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalatával, a Grouppal, amely tavaly óta küzd azért, hogy elkerülje a csődöt, miután 310 milliárd dolláros (125 ezer milliárd forint) tartozást halmozott fel, és gondot okoz a kamatok fizetése.