Egyre súlyosabb a pedagógushiány Magyarországon, miközben a még pályán maradó tanárok, tanítók, óvodapedagógusok is egyre öregszenek. Nézze meg, hány pedagógusállást hirdetnek épp az állami intézmények! Ez a valós tanárhiány egy része lesz csak, de jelzi a folyamatok irányát.
Tudja, hány pedagógusállást hirdet épp az állam? Alábbi, frissülő ábránk alapján képet kaphat róla. Azért csak egyfajta képet, mert a betöltetlen pedagógusállások száma nem egyezik a meghirdetett állásokéval. A tendencia azonban itt is követhető, további részletek a cikkben.
A növekvő tanárhiány okait pontosabban is lehet tudni: a magyar pedagógusok nagyon keveset keresnek, miközben a munkaidejüknek akár durván a felét is ingyen dolgoztatja le velük az állam.
Hasonló képet erősítenek meg az OECD utolsó, 2019-es adatai is. Egyrészt a fiatal pedagógusok jóformán felét keresik annak, amit más felsőfokú végzettségűek Magyarországon.
De nem csak a pályájuk elején lévők keresnek keveset a többiekhez képest. Ezt a pedagógusok szakszervezetei tavaly úgy próbálták közérthetőbbé tenni, hogy 2022-ben egy szakmunkás vizsgával rendelkező 17 éves fiatal keres annyit, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.
Emiatt a pedagógus szakszervezetek nemrég sztrájkoltak is, amire az állam válasza az volt, hogy lényegében ellehetetlenítette a legális munkabeszüntetési akcióikat.
Sztrájkolni már kevésbé sztrájkolhatnak
A pedagógusok béremelési tárgyalásai elvileg még folynak, a gyakorlatban eddig azonban leginkább fenyegetéseket, gyurcsányozást vagy más, durva stílusú beszólást kaptak a kormány oktatásért felelős politikusaitól.
Viszont az állam megbüntetni sem tudja a tanárokat, kevesebb pénzt nem nagyon tud nekik adni, a kirúgásuk pedig sokkal inkább az államnak lenne büntetés.
„Ugyan mivel lehet már bennünket megbüntetni? Ennél rosszabb munkakörülményeket és alacsonyabb bért már nem nagyon tudnának adni, garantáltbérminimum-közeli bérekről van szó. Ráadásul nem is tudna az állam új embereket felvenni”
– mondta el tavasszal a pedagógusuk helyzetéről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) képviselője.
Öregszenek, elfogynak
A sokféle képzettség és beosztás miatt leegyszerűsítve most csak tanárhiányként fogunk hivatkozni a szakképzett munkaerő hiányára a közoktatásban.
Állami adatokat elég nehéz szerezni ez ügyben, mert az állam és a tankerületek kevésbé szeretnék reklámozni ezt a problémát, de a KRTK KTI által mért betöltetlen tanári álláshelyek száma egészen erős növekedést mutat.
A betöltetlen helyek messze nem mindegyikére hirdetnek meg új állásokat, de a cikk elején bemutatott, hivatalos közigazgatási felületen meghirdetett pedagógusi álláshirdetések száma is jó eligazodási pontot jelenthet.
Ha utóbbit térképre tesszük, akkor ezer főre vetítve az is látszik, hogy főleg az ország középső és északi részén, leginkább Nógrádban vannak jelenleg is futó álláshirdetések.
A pedagógushiány azonban nem csak a tanárokra, tanítókra vonatkozik, hanem többek közt az óvónénikre is. Csak az óvodapedagógusokra nézve is hasonló kép bontakozik ki.
Sok intézmény egyébként már piaci álláskeresőkön is próbálja hirdetni az álláshirdetéseit, ezek ebben nem szerepelnek. Ha betöltetlen mondjuk egy iskolában két angoltanár állása, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy biztosan elmaradnak az angolórák.
Csak lehet, hogy mondjuk a testnevelés tanárok fogják megtartani ezeket egy-két évig, akik kevésbé képzettek ezen a területen. Vagy az is lehetséges, hogy a még meglévő angoltanárokkal próbálnak több tanórát ledolgoztatni, ugyanannyi pénzért. Az egyik nagy tanárszakszervezet, a PDSZ nem reprezentatív felmérése szerint egyébként még legkevésbé a nyelvtanárok hiányoznak.
Ehhez képest a tanárok leginkább a Dél-Dunántúlon és Pest megyében kezdték otthagyni a tanári állásaikat az elmúlt öt év során. Ennek lehet az az oka is, hogy mondjuk a fővárosba költöztek, de a korábbi adatok alapján inkább pályaelhagyókról és nyugdíjba vonulókról lehet itt szó.
Azt viszonylag pontosan lehet tudni, hogy a pedagógusok mennyire öregszenek el az országban. A csaknem 2,5 éve felvett adatok szerint a tanárok bő harmada már akkor is elmúlt 50 éves.
2010-től ábrázolva az is látszik, hogy ez a fajta megbillenés évekkel ezelőtt kezdett egyre inkább súlyosbodni.
Az elöregedés pedig inkább az iskolákat érinti, óvodapedagógusoknál lényegesen jobb a helyzet.
Az iskolákban pedig az is látszik, hogy arányaiban egyre kevesebb a rutinos, de még nem nyugdíjas tanár az iskolákban.
A nagy állami rendszerekhez hasonlóan az oktatás is nehezen mozdítható, sok vesződséggel és egyeztetéssel járó rendszer. De az biztos, hogy olyan sikeres országok példája, mint Írország, Finnország vagy Észtország azt bizonyítják, hogy a humán tőke fejlesztésével tudnak felzárkózni az országok a mostani időkben, nem még olcsóbb képzetlen munkaerővel vagy modernebb ipari gépekkel. Kellő számú pedagógus nélkül viszont ez a felzárkózás sehol sem sikerülhet.
