Amikor tavaly augusztusban tűzvész pusztított egy görögországi erdőben, elnyelve a fenyőfákat és felperzselve a földet, Sztatisz Albanisz tudta, hogy a méhészek szenvedni fognak.
Egy évvel később, jóval az erdőtűz után azt mondja, hogy a pusztítás hatása az olyan szakmákra, mint az övé, egy generáción át érezhető lesz.
„Nem maradtak fenyőfák. A méhészek harminc év múlva tudnak majd újra mézet termelni, feltéve ha nem ég le megint az erdő” – mondta a 62 éves Albanisz, aki tízéves kora óta gyűjti a Görögországban népszerű fenyőmézet Evia szigetén.
Mivel a nyáron ismét erdőtüzek tombolnak Európában, a görög méhész nehéz helyzete rávilágít arra, hogy a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban több ezer embernek okozott hosszú távú károkat a tűzvész, nem is beszélve a gazdaságot érintő szélesebb körű negatív hatásokról.
Idén már tucatnyi európai országban pusztítottak erdőtüzek, gyakran több tízezer hektárnyi területet felégetve, otthonokat és vállalkozásokat romba döntve.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2021-es jelentése szerint az éghajlatváltozás a legrosszabb forgatókönyv szerint 2030-ra több mint négy százalékkal csökkentheti az európai GDP-t. Miközben a kontinens lassan ráébred az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségekre, a hatóságoknak komoly kihívást okoz az erdőtüzek megfékezése.
A Moody’s hitelminősítő intézet szerint Görögország – ahol tavaly nyáron Európában a legnagyobb pusztítást végezték az erdőtüzek – jelenleg az uniós sürgősségi finanszírozás segítségével képes fedezni rövid távú kiadásainak nagy részét. Az egyre gyakoribb és súlyosabb erőtüzek azonban hosszú távon árthatnak a turizmusnak.
„A hosszú távú költségek – nemcsak az erdőtüzek, hanem tágabb értelemben az éghajlatváltozás miatt – egyre nőnek” – mondta Steffen Dyck, a Moody’s Investor Service alelnöke.
Erdőtűz tombol Spanyolországban
„Ez már most is gazdasági aggodalmakra ad okot, amelyek valószínűleg tovább erősödnek. A kérdés tehát az, hogy Európa más régiókhoz képest mennyire készült fel arra, hogy kezelje” – tette hozzá.
Egy olyan időszakban, amikor a világjárvány miatt a nemzeti költségvetések és a gazdaságok leterheltek, a kormányok nehezen találnak több forrást a szükséges tűzoltó felszerelésekre.
Janez Lenarcic, az EU válságkezelési biztosa a Reutersnek azt mondta, hogy a tagállamoknak jobban fel kell készülniük. „Azt látjuk, hogy egyre több és intenzívebb, időjárással kapcsolatos esemény lesz” – mondta.
Pénz a tűzoltásra
Az országok már most is növelik a tüzek megfékezésére szánt kiadásokat. Franciaország, ahol a délnyugati régióban pusztító tüzek kempingeket égettek porig, 850 millió eurót (340 milliárd forintot) különített el repülőgépflottája korszerűsítésére.
Görögország, amely csak ezen a héten napi ötven-hetven erdőtűzzel küzdött, több repülőgéppel és tűzoltóval rendelkezik, mint három évvel ezelőtt – mondta Giannisz Ojkonomu kormányszóvivő. A kormány 75 millió eurót (harmincmilliárd forintot) különített el olyan intézkedésekre, mint az erdők és utak megtisztítása, szemben a korábbi nullával.
A kimerült görög tűzoltóknak azonban, akik gyakran az önkéntesek segítségére szorulnak, még nagyobb segítségre van szükségük.
„Az idősebb tűzoltók emlékeznek arra, hogy korábban 10-15 évente volt egy-egy megatűz” – mondta Dimitrisz Sztatopulosz, a görög tűzoltók szövetségének elnöke, aki négyezer új tűzoltót kért, hogy megbirkózzanak a növekvő terheléssel.
„Most háromévente van megatűz” – tette hozzá.
A WWF és a hozzá hasonló környezetvédelmi csoportok szerint nem a tüzek oltására kellene több pénzt fordítani, hanem a megelőzésére.
Egy nemrégiben készült jelentés szerint Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország és Franciaország a rendelkezésre álló források nyolcvan százalékát az oltásra fordítja, és csak húsz százalékát a megelőzésre.
Dél-Európában azok, akik a lángok által veszélyeztetett földeken élnek, gyakran saját kezükbe veszik az ügyet.
Az észak-portugáliai Murça településen, ahol a héten akadály nélkül égett a tűz, a 67 éves Manuel Lopes olajbogyó-termesztő az erdőgazdálkodás hiányát panaszolta.
Otthonában van egy teli víztartály, hogy szükség esetén elolthassa a lángokat, és a saját pénzéből takarítja el az elszáradt növényzetet, amely tűzveszélyt jelenthet az ő és szomszédai földjén.
„Az emberek elvándoroltak, kevesen vannak a falvakban, és mindent műveletlenül hagytak, ezért most rá kell kényszeríteni mindenkit a takarításra” – mondta.
A tüzek tovább súlyosbíthatják Európa haldokló falvainak problémáit.
„A tüzek elveszik azoknak a bevételét, akik az erdőkből élnek” – mondta Vaszilisz Durasz, a görög méhészek szövetségének korábbi elnöke.
„Ha azt akarjuk, hogy a falvak életben maradjanak, az államnak meg kell találnia a módját, hogy az embereket ott tartsa, amíg az erdők újranőnek” – tette hozzá.
„Ami igazán aggasztó, az az, hogy mi fog történni néhány év múlva” – mondta Victor Resco de Dios, a spanyolországi Lleida Egyetem erdőmérnök-professzora.
„Amit most rendellenesnek tartunk, hamarosan az lesz az új normális állapot” – fogalmazott.
