Az első teherhajó, amely elhagyta Ukrajnát azóta, hogy Oroszország több mint öt hónappal ezelőtt megtámadta szomszédját, kedden Bulgária partjainál Isztambul felé tart, próbára téve a Moszkva és Kijev között a múlt hónapban aláírt megállapodást a globális élelmiszerválság csökkentésére.
Özcan Altunbulak ellentengernagy, a gabonaszállítást felügyelő közös központ koordinátora szerint a Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő Razoni, amely hétfőn indult útnak az ukrajnai Odessza kikötőjéből, várhatóan szerda reggel éri el Isztambult, miután a rossz időjárás lelassította a haladását.
Orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztviselők vizsgálják át a hajót, miután kiköt Isztambulban. Az ellenőrzések részét képezik az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodásnak, amelynek célja az ukrán gabonakészletek eljuttatása a külföldi piacokra, és a fokozódó globális élelmiszerválság enyhítése.
Az orosz gabonát és műtrágyát is magukba foglaló szállítmányokról szóló július 22-i megállapodás részeként biztonságos folyosókat hoztak létre az Ukrajna kikötőit övező elaknásított vizeken.
Kedden kora délután a Razoni körülbelül kétszáz kilométerre északra járt Isztambultól a Marine Traffic hajókövető adatai szerint.
Nem tudni, mikor indulhat a következő
Altunbulak elmondta, hogy folytatódnak az előkészületek és a tervezés a többi hajó számára, amelyek később hagyhatják el Ukrajna kikötőit, de részleteket nem közölt.
A Fekete-tengeren továbbra is feszült a helyzet. Néhány akna állítólag levált és szabadon lebeg, és a harcoló felek közötti bizalmatlanságot jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a nemzetközi partnereket: kísérjék szoros figyelemmel, hogy betartja-e Moszkva a megállapodást.
A biztonságos folyosók azért vannak, hogy több hajó is elhagyhassa Ukrajna kikötőit. Az ukrán hatóságok szerint Odesszában további 16, Oroszország február 24-i inváziója óta veszteglő hajó vár a sorára, és még újabbak fogják követni őket. Arról azonban nem szóltak, hogy mikor indulhat el a második hajó.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője megjegyezte, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteki oroszországi megbeszélései Vlagyimir Putyin elnökkel „jó lehetőséget kínálnak a mechanizmus hatékonyságának felülvizsgálatára” a gabonaexport újraindítása érdekében.
Nem nagyon változtat a helyzeten
A Razoni fedélzetén Libanonba tartó több mint 26.000 tonna kukorica alig lesz hatással arra, amit a Világbank a múlt héten világszerte „növekvő élelmiszer-ellátási bizonytalanságnak” nevezett.
„A rekordmagas élelmiszerárak olyan globális válságot váltottak ki, amely további milliókat sodor mélyszegénységbe” – áll a legutóbbi élelmezésbiztonsági jelentésben, amelyben az ukrajnai háborút, a globális ellátási lánc problémáit és a Covid–19-világjárványt okolják a helyzetért.
David Laborde, a washingtoni Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet mezőgazdasági és kereskedelmi szakértője szerint a háború kezdete óta Ukrajnában ragadt mintegy húszmillió tonna gabona nagy része az állatállomány táplálására szolgál.
Az ott rekedt gabonából mindössze hatmillió tonna a búza, és ennek csak a fele szolgál emberi fogyasztásra, mondta Laborde. A hétfőn Ukrajnából Libanonba indult nagy mennyiségű kukorica valójában csirketakarmány – tette hozzá.
„Az Ukrajnát elhagyó néhány hajó nem változtatja meg a játék kimenetelét” – vélekedett az Associated Pressnek.
De a Razoni útja legalább reményt keltett arra, hogy javulhat a globális élelmiszerhelyzet.
Ukrajna és Oroszország a világ legnagyobb búza-, árpa-, kukorica- és napraforgóolaj-szállítója. A termékeny fekete-tengeri térséget régóta Európa kenyérkosaraként ismerik, Ukrajna az afrikai, közel-keleti és ázsiai fejlődő országok fő búzaexportőre.