Furcsa az európai cégek véleménye a korrupcióról, szinte mindenhol máshol sokkal inkább érzékelik, mint a saját környezetükben. Magyarországon pláne, miközben például ha a korrupt közbeszerzésekre kérdeznek rá, ott már gyakorinak tartják csaló módszereket és meglehetősen valószínűtlennek az érdemi lebukást.
A korrupciót – természetéből fakadóan – nehéz közvetlenül mérni, ezért többféle kerülőirányból szokták megpróbálni felderíteni a szintjét. Az egyik legelterjedtebb megoldás egyszerűen megkérdezni az embereket vagy cégeket, hogy a különböző korrupciós problémákat mennyire érzik jelentősnek a környezetükben.
Így nehezen lehet országokat összehasonlítani, hiszen érzeteket mutat
Ennek a módszernek jelentősek a hátrányai. Mivel ezzel csak a korrupció érzetét mérik, nagyon nehezen összehasonlíthatók a kapott eredmények mondjuk országok között. Ez kulturális különbségekből is fakadhat, hiszen lehet, hogy mást éreznek korrupciónak mondjuk Dániában, mint Bulgáriában.
Ahol jobban működik a médiapiac vagy az ügyészség, ott arányaiban több korrupciós esetet és részletesebben ismerhetnek meg az emberek, így erősebbnek érezhetik a korrupciót ezeken a helyeken, holott csak több és pontosabb információ áll rendelkezésükre.
A módszer előnye viszont, hogy valószínűleg ez a legolcsóbb, mert nem kell hozzá bonyolult adatbázisokkal vagy eltérő szabályozási megoldásokkal bíbelődni. Emellett az emberek nem teljesen fogalmatlanok a többséget hátrányosan érintő korrupciós megoldásokkal kapcsolatban, a benyomásaikat a témában valószínűleg tényleg meg lehet ismerni.
Az Eurobarometer visszatérő felmérése ennél még annyival talán pontosabb, hogy csak uniós cégeket kérdeznek meg anonim és reprezentatív módon.
A felmérés során csaknem tizenháromezer vállalat képviselőjét kérdezték le telefonos felméréssel áprilisban, Magyarországról 502-t. A felmérés reprezentatív a vállalatok méretbeli eloszlására nézve. Viszont csak hat kiemelt iparág vállalatait vizsgálták, ezek az energiaipar , az egészségügy, a gépipar, az építőipar, a telekommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások. A vállalatok részéről a cég egyik felső vezetője vagy jogásza válaszolt a kérdésekre.
A vállalatok ugyanis a saját működési környezetükben jellemzően pontosabban ismerik a korrupció elterjedtségét, mint az emberek általában, hozzátéve, hogy kulturális különbségek vagy az általánosabb érintettség itt is számít: egyes helyeken nagyon érzékeny téma ez a vállalati vezetőknek, máshol sokkal kevésbé.
Mindenki másokat tart inkább korruptnak
Európában általában a cégek harmada látja bármennyire is problémának a korrupciót üzleti működése során, ami némi csökkenést mutat a két évvel ezelőtti hasonló méréshez képest.
Magyarországon is csökkent pár százalékpontot ez az érzet, de igazából egész hasonlóan látják a hazai cégek a helyzetet: az itt működő cégek kicsit kevesebb mint fele érzi problémának üzleti működése során a hazai korrupciót.
Iparágak szintjén – bár a korrupció által az egyik legfertőzöttebb területnek tartják a világon az olajipart és az energiaipart – az európai iparági cégek itt érezték a legkevésbé leterjedtnek a korrupciót.
Ez tehát különbözik az előző kérdéstől, itt a kérdés általánosabb volt, a korrupció elterjedtségére kérdeztek rá az országban. Feltűnő volt, hogy a cégek lényegesen magasabb értékeket adtak meg, amikor nem a saját cégük által tapasztalt problémákról volt szó, hanem általában a korrupcióról a környéken.
Itt már az uniós válaszadók több mint hatvan százaléka szerint elterjedt a korrupció az országban, ha nem is feltétlenül az ő iparágában.
Magyarországon a válaszadók háromnegyede válaszolta azt, hogy nagyon vagy meglehetősen elterjedt a korrupció Magyarországon.
Kiugró volt még többek között az is, hogy a magas szinten érzékelt korrupció ellenére a magyar cégek az uniós átlagnál kevésbé tartanak attól, hogy az üzleti világ és a politika túl szoros kapcsolata korrupciós veszélyeket hordozhatna.
A korrupciós kockázatoknak leginkább kitett területek közé tartoznak szerte a világon a közbeszerzések. Magyarországon ez különösen így volt eddig.
Ehhez képest a magyar cégek régiós társaiktól eltérően jóval kevésbé érzik elterjedtnek a közbeszerzési korrupciót. Igaz, erre a kérdésre Magyarországon kiugróan sok cégvezető nem kívánt válaszolni.
A magyar vállalatok viszont már magasabb értékeket mondtak be, ha konkrét korrupciós gyakorlatok elterjedtségére kérdeztek rá a felmérésben.
Így például már többen tartják nagyon elterjedtnek azt, hogy a pályázók összejátszanak, felosztják a pályázatokat egymás között.
Vagy még sokkal többen érezték azt nagyon elterjedtnek, hogy az adott közbeszerzést eleve annyira túlspecifikálva írják ki, hogy a kiszemelt győztesnek valójában ne kelljen senkivel versenyeznie.
Az igazságszolgáltatás érzékelt hatékonyságára is több kérdéssel rákérdeztek a felmérés során. Ezek közül most csak azt emeltük ki, hogy a legsúlyosabb korrupciós ügyek elkövetőinél mennyire számítanak a magyar cégek érdemi büntetésre.
Itt az uniós átlag sem túl szívderítő, de Magyarországon a cégvezetőknek csak kevesebb mint harmada tartja valószínűnek a súlyos büntetést. További kapcsolódó részletek a felmérésben.
