A sok robbanás és a szerdán még mindig égő tűz Ukrajna elfoglalásának biztonságos bázisából a legújabb gyújtóponttá változtatta az oroszok által annektált Krímet. A helyzet rávilágít a Moszkva előtt álló kihívásokra, szinte napra pontosan fél évvel a háború kezdete után.
A brit védelmi hírszerzés közleménye szerint „az orosz parancsnokokat nagy valószínűséggel egyre jobban aggasztja a megszállás mögöttes bázisaként funkcionáló Krím félsziget biztonságának jól látható romlása”.
Még maga Oroszország is elismerte, hogy „szabotázscselekmény” okozta a keddi robbanásokat és tüzeket egy lőszerraktárban, Dzsankoj közelében. Az egykor biztonságos Krímben kaotikus jelenetekhez vezetett, amikor körülbelül háromezer embert kellett evakuálni.
Oroszország krími sebezhetőségének eleven emlékeztetőjeként szerdán is folytatódtak a detonációk a Dzsankoj melletti raktárban. A krími térség vezetője, Szergej Akszjonov azt mondta, hogy a hatóságok tűzoltó helikopterrel próbálják meg eloltani a tüzeket. Hozzátette, hogy a támadás elkövetőit még keresik.
Egy héttel korábban már nyomás alá került az orosz hadsereg a Krím félszigeten, amikor Ukrajna közölte, hogy kilenc orosz harci gép semmisült meg robbanás következtében. Moszkva akkoriban még azt a magyarázatot kínálta, hogy egy eldobott cigarettacsikk volt a ludas.
Egyre fontosabb a Krím déli része
Az ilyen magyarázatok többé már nem elegendők, mert a háborúban, amelynek középpontjában sokáig az Ukrajna keleti részén fekvő Donyec-medencéért folyó brutális harcok álltak, mára egyre nagyobb jelentőséget kap a Krím félsziget déli része.
A krími kilátásokat rontja a Kommerszant üzleti lap jelentése, miszerint a félsziget közepén, Gvardejszkoje közelében is voltak robbanások. Szerdáig az orosz hatóságoktól ehhez még nem fűztek hozzá semmit.
A brit hírszerzés jelentése szerint Gvardejszkoje és Dzsankoj „a Krím félszigeten található két legfontosabb orosz katonai repülőtérnek ad otthont”.
Ukrajna nem vállalta a felelősséget egyik robbanásért sem, beleértve azokat, amelyek a múlt héten történtek egy másik krími légi támaszponton. Oroszország 2014-ben foglalta el a Krím félszigetet, és a február 24-én kezdődött háborúban Ukrajna elleni támadásokhoz használta.
Az ukrán katonák képesek mélyen behatolni az oroszok által megszállt területekre?
Ha az ukrán erők állnak a robbanások mögött, az jelentős eszkalációt jelentene a háborúban. Az ilyen támadások azt is jelezhetik, hogy az ukrán katonák képesek mélyen behatolni az oroszok által megszállt területekre.
A keleti fronton a két oldal között még mindig tart a patthelyzet, az ágyúzások brutalitása egyre több halált és pusztítást okoz.
Donyeck megyében az orosz offenzíva arcvonalában két civil meghalt, hét másik pedig megsebesült a legújabb orosz támadásban, amikor több várost és falut értek lövedékek.
Az odesszai területi adminisztráció szóvivője, Oleh Bratcsuk közölte, hogy nagy hatótávolságú orosz Tu–22M3 bombázók az éjszaka folyamán cirkálórakétákat lőttek ki a régióra, négyen megsérültek.
A délen fekvő Mikolajivban két orosz rakéta megrongált egy egyetemi épületet szerdán hajnalban, de ott senki sem sérült meg.
Az orosz erők az éjjel Harkivot és Harkiv régió különböző részeit is ágyúzták, lakóépületeket és polgári infrastruktúrát rongáltak meg, de nem halt meg senki.
António Guterres ENSZ-főtitkár azt tervezi, hogy csütörtökön Ukrajnába utazik, ahol a nyugati Lviv városában találkozik Zelenszkijjel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel. Várhatóan megvitatják a gabonaszállítmányok helyzetét és egy esetleges tényfeltáró misszió küldését az oroszok által ellenőrzött Zaporizzsja Atomerőműhöz. Oroszország és Ukrajna kölcsönösen egymást vádolja az erőmű lövetésével.
