Újra egy atomerőmű sorsa aggasztja és tartja izgalomban az ukránokat azon a területen, ahol 1986-ban a világ legsúlyosabb atomkatasztrófája, a csernobili történt.
A zaporizzsjai atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét a háború első napjaitól megszállás alatt tartják az orosz erők. A létesítmény közelében zajló folyamatos harcok miatt egyre többen tartanak olyan katasztrófától, amely érintheti a közeli dél-ukrajnai városokat – vagy esetleg egy szélesebb régiót is.
A kijevi kormány azt állítja, hogy Oroszország lényegében túszként használja a szovjet időkben épült atomerőművet, fegyvereket tárol ott, és a környékéről indít támadásokat. Moszkva azzal vádolja Ukrajnát, hogy meggondolatlanul lőtte az Enerhodar városában található létesítményt.
Fél év reszketés
„Bárki, aki ért a nukleáris biztonsági kérdésekhez, reszketett az elmúlt hat hónapban” – mondja Mycle Schneider független szakpolitikai tanácsadó, a World Nuclear Industry Status Report koordinátora.
Ukrajna egyszerűen nem állíthatja le atomerőműveit a háború alatt, mert nagymértékben függ tőlük, a négy helyen található 15 reaktor biztosítja áramellátása mintegy felét. Ennek ellenére a működő atomerőmű közelében zajló konfliktus sok szakértőt aggaszt, akik attól tartanak, hogy a létesítmény megrongálódása katasztrófát okozhat.
Ez a félelem kézzelfogható a Dnyeper folyó túloldalán, Nikopolban, ahol július 12. óta szinte állandóan lövik a lakosságot az oroszok – nyolc ember meghalt, 850 épület megsérült, és a százezer lakó több mint fele elmenekült a városból.
Ljudmila Siskina 74 éves özvegy – aki látótávolságon belül élt a zaporizzsjai üzemtől, mielőtt a lakását lebombázták és a férjét megölték – azt mondja: szerinte az oroszok képesek szándékosan nukleáris katasztrófát okozni.
Európa-szerte tüntettek Ukrajna mellett
Nukleáris zsarolás
Március elején a harcok kisebb tűzhöz vezettek az erőmű oktatóközpontjában, ez a tisztviselők szerint nem járt semmilyen sugárzás kibocsátásával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország ottani katonai akciói „nukleáris zsarolásnak” minősülnek.
Egyetlen polgári atomerőművet sem terveztek háborús helyzetre, bár a zaporizzsjai létesítmény hat reaktorának otthont adó épületeket vasbeton védi, amely ellenáll az eltévedt lövedékeknek, mondják a szakértők.
Kiszolgáltatva az áramellátásnak is
Aktuálisabb aggodalomra ad okot, hogy az erőmű áramellátásának megszakadása tönkreteheti a reaktorok biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen hűtőrendszereket, a vészhelyzeti dízelgenerátorok pedig esetenként megbízhatatlanok. Azok a medencék, ahol a kiégett fűtőelemrudakat hűtik, szintén sérülékenyek ágyúzás esetén, ami radioaktív anyagok kikerüléséhez vezethet.
Kijev közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetével, hogy a hét eleji ágyúzás során megsérültek egy közeli hagyományos erőmű transzformátorai, és több órára megszakadt a zaporizzsjai erőmű áramellátása.
„Ezek az incidensek mutatják, hogy a NAÜ-nek miért kell minél előbb küldöttséget menesztenie a zaporizzsjai atomerőműbe” – mondja az ügynökség vezetője, Rafael Mariano Grossi, hozzátéve: arra számít, hogy „néhány napon belül ez megtörténik, ha a már folyó tárgyalások sikerrel zárulnak”.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának keddi ülésén Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai vezetője sürgette, hogy vonják ki az összes katonát és hadi felszerelést az erőműből, és kössenek megállapodást egy demilitarizált övezetről a létesítmény körül.
Négyből egy
A hivatal tájékoztatása szerint az erőművet az elektromos hálózattal összekötő négy vezetékből jelenleg csak egy üzemel. A külső áram nemcsak a még működő két reaktor hűtéséhez kell, hanem a speciális létesítményekben tárolt kiégett radioaktív fűtőelemekhez is.
„Ha az utolsó vezetéket is elveszítjük, teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a vészhelyzeti generátoroknak” – mondja Najmedin Meshkati, a Dél-Kaliforniai Egyetem építő- és környezetmérnöki karának professzora.
A fáradtság és a stressz is bajt okozhat
Ő és Schneider aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az erőmű orosz elfoglalása a biztonsági ellenőrzéseket és a kritikus alkatrészek cseréjét is hátráltatja, és súlyosan megterheli a létesítményt üzemeltető több száz ukrán alkalmazottat.
„Az emberi hibák valószínűségét a fáradtság a sokszorosára növeli – mondja Meshkati, aki tagja volt annak a bizottságnak, amelyet az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája jelölt ki, hogy feltárja a japán Fukusima atomerőműben történt 2011-es nukleáris katasztrófa tanulságait. – A fáradtság és a stressz sajnos két nagy biztonsági tényező.”
Paul Dorfman, a Sussexi Egyetem nukleáris biztonsági szakértője, a brit és az ír kormány tanácsadója szerint a szennyezés mértékét és helyét nagymértékben az időjárás határozná meg, ha a zaporizzsjai erőműben jelentős mennyiségű sugárzás szabadulna fel.
A fukusimai erőművet sújtó hatalmas földrengés és szökőár tönkretette a hűtőrendszereket, ami három reaktorban zónaolvadáshoz vezetett. A szennyezett anyag nagy része a tengerbe került, ez mérsékelte a károkat.
Az 1986. április 26-i robbanás és tűz a Kijevtől északra található csernobili atomerőmű négy reaktorának egyikében radioaktív anyagfelhőt küldött széles sávban Európába és azon túl. Amellett, hogy a katasztrófa sok országban felerősítette az atomellenes érzelmeket, mély lelki sebeket hagyott az ukránokban.
Ha elromlik valami, az Európán túl is fájhat
A zaporizzsjai erőmű reaktorai más típusúak, mint a csernobiliek, de a kedvezőtlen szél így is bármilyen irányba elviheti a radioaktív szennyeződést – mondta Dorfman.
„Ha valami tényleg elromlana, akkor teljes körű radiológiai katasztrófa előtt állnánk, amely elérheti Európát, eljuthat a Közel-Keletig, és biztosan elérné Oroszországot is, de a legjelentősebb a közvetlen közelében lenne a szennyezés” – mondta.
Ezért a nikopoli sürgősségi szolgálatok osztálya az orosz invázió kezdete óta óránként végez sugármérést. Korábban ezt négyóránként tette.
