Egész épületszárnyak lezárásával, a szobahőmérséklet szabályozásával, a klímaberendezések használatának napi egy-három órára történő korlátozásával próbálják többek között visszafogni energiafelhasználásukat az EU intézményei. Rezsicsökkentés brüsszeli módra.
A számítógépes szervereken és a biztonsági őrökön kívül egy ideje senki sem dolgozik körülbelül fél tucat európai bizottsági épületben. A működés szempontjából kevésbé fontos létesítmények szellemkastéllyá válása csak egyike azoknak az energiamegtakarítási intézkedéseknek, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok bizottsági kibocsátásának hatvan százalékkal való csökkentése 2030-ra a 2005-ös szinthez képest.
A testület azt állítja, hogy 2015 és 2021 között már húsz százalékkal sikerült csökkentenie a teljes energiafelhasználást brüsszeli és luxemburgi létesítményeiben, mindenekelőtt az energiafogyasztás visszafogásával, az épületek energetikai teljesítményének javításával és az irodaterek szűkítésével.
Az EP kétarcúsága
A Strasbourgban és Brüsszelben székelő és ülésező Európai Parlament azzal büszkélkedik, hogy a fűtéshez felhasznált energia mennyiségét 23 százalékkal, a villamosenergia-fogyasztást pedig 19 százalékkal sikerült mérsékelnie 2020-ra a 2012-es szinthez képest. Ebben az intézmény sajtószolgálata szerint nagy szerepet játszott az a tény, hogy a felhasznált energia közel egyötödét az EP maga állítja elő hőpumpák, kapcsolt energiatermelés és napelemek révén. A több mint hétszáz európai képviselőnek – asszisztenseikkel és a parlamenti stábbal együtt több ezer személynek – munkát adó intézmény 2006 óta kizárólag megújulókból előállított áramot használ.
Az Európai Parlament ugyanakkor visszatérő bírálatok tárgya amiatt, hogy egyszerre két városban, Brüsszelben és Strasbourgban van a székhelye, ami a sok utazgatás miatt nemcsak sok pénzébe kerül az európai adófizetőknek (még az energiaár-robbanás előtt évi 114 millió euróra becsülték az utazás és a fenntartás költségeit), de az intézmény ökológiai lábnyomát is jelentősen növeli. Augusztus elején egy német zöldpárti képviselő, Daniel Freund levélben kérte Roberta Metsola parlamenti elnököt a strasbourgi ülések felfüggesztésére.
A két intézmény a közelmúltban kénytelen volt tovább szorítani a gyeplőn, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kereslet csökkentése nélkül nem lehet úrrá lenni a fenyegető energiaellátási válságon, és kivétel nélkül mindenkinek ki kell vennie a részét az erőfeszítésekből.
Az új norma 19 fok télen, 25 nyáron
Az Európai Bizottságnál, amely több mint harminc ingatlant bérel vagy tulajdonol Brüsszelben, a spórolás jegyében év végén már eddig is bezárták az épületeket. Tavaly nyár óta azonban az illetékesek több lépésben további megszorító intézkedéseket hoztak. Mostantól 21 helyett maximum 19 fokig lehet felfűteni az irodákat, nyáron pedig a korábbi 23 fok helyett 25 foknál nem szabad jobban lehűteni a helyiségeket – közölték megkeresésünkre a bizottságnál.
Az idei, különösen forró nyár ellenére az intézménynél azoknak a komfortóráknak a számát is radikálisan csökkentették – az épület jellegétől függően napi egy-három órára –, amikor a klímaberendezések üzemeltek. A tömeges nyári szabadságolások és a Covid idején bevezetett távmunka miatt ugyanakkor valószínűleg kevés eurokratát kerülgetett a hőguta a kánikulai napokon.
Májusban az Európai Parlament vezetése is hasonló rövid, közép- és hosszú távú energiatakarékossági intézkedésekről döntött, amelyek elsősorban az épületek belső hőmérsékletének csökkentésére és a világításra vonatkoznak. Az intézmény szóvivői szolgálatának tájékoztatása szerint a parlamenti helyiségek hőmérsékletét már korábban egy fokkal csökkentették, a nyári időszakban pedig a szokásosnál egy fokkal magasabb fokozatra kapcsolták a légkondit.
Úgy tudjuk, hogy a folyamat itt nem áll meg, és a parlament illetékes szolgálatai már új közép- és hosszú távra szóló energiatakarékossági terveken dolgoznak, amelyeket ősszel mutatnak be.