A Vodafone állami felvásárlása kétségtelenül a hét híre, amit még az sem halványít el, hogy kirúgták az OMSZ vezetőit az augusztus 20-i előrejelzés után, és már érkeznek a megemelt rezsiszámlák. Heti összefoglalónkban olvashat még a kódexbe vésett közszolgálatiságról és egy kínos államfői bakiról.
Tizenkét évnyi Fidesz-kormányzás után nehéz nem összefüggést keresni a Vodafone felvásárlása és az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek kirúgása között: az utóbbi hír már annyira irracionálisnak és szürreálisnak tűnik, hogy eltörpül mellette a szomszédban dúló háború, a katasztrofális gazdasági mutatók és a várható energiaválság közepette eltapsolt 715 milliárd forint. A lépés pedig, mármint a Vodafone burkolt államosítása, több kockázatot rejt, mint amennyi hasznot ígér – ezt a kijelentésemet erre a cikkünkre alapozom, olvassa el Ön is!
Némileg ellentmondanak a kommunikációs terelésről szőtt teóriának a Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai a keddi kormányinfóról: a Meteorológiai Szolgálat vezetőinek menesztése szerinte nem hirtelen ötlet volt, hosszabb ideje érlelődött az elhatározás. „Az utolsó utáni csepp volt a pohárban” – fogalmazott Gulyás Gergely az augusztus 20-i óvatos előrejelzésről. A kitartóan kérdező újságírókat nem tudta meggyőzni, miért most és miért ennyiért kell megvenni a Vodafone-t, amelynek a veszteséges évek után magyar tulajdonban felvirágzó profitjából szerinte fut a pedagógus-béremelés fedezésére is.
Kvíz: „Magyarországnak nincs felelős kormánya, de van felelős ellenzéke”?
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
Ha már a szürreális dolgoknál tartunk: nem sokan mondhatják el magukról, hogy Budapesten harapta meg őket egy cápa. Pedig Karáth Emil tengerbiológus és operatőr így járt. Az egyik bevásárlóközpontban működő Tropicariumban dolgozott, amikor az ott bemutatott halak etetése közben történt vele ez a baleset. De nemcsak ezt az egy sztoriját mondta el Szelfi című podcastunkban, amelyet most már olvashat is, itt találja az átiratot.
Kódexbe vésett közszolgálat
Állami kitüntetéssel ismerték el a közmédia visszavonuló vezetőjének munkásságát, beleértve ebbe a Közszolgálati Kódex megalkotását is. Dobos Menyhért a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatói posztjáról köszön le. 2015-ben kezdődött regnálása emlékezetes időszakot hozott az állami média működésében. Írásunkban számba vesszük, hogy mennyire érvényesültek a megrendelőként működő társaság vezérigazgatójának kódexbe foglalt elvárásai a műsorgyártó cég mindennapi működésében és tartalmaiban.
A magyar kormányfő jobboldali helykeresése a nemzetközi porondon új szintet léphet, ha bejönnek számításai az olaszországi előrehozott választásokkal szeptemberben. A posztfasiszta pártot vezető Giorgia Melonival kezdett kapcsolatépítésére azért is felkaphatjuk a fejünket, mert Meloni több elemző szerint a kelet-európai magyar kisebbségek számára mintát jelentő dél-tiroli autonómia kritikusa, így Orbán reálpolitikai érdeke szembemehet a magyar nemzeti érdekkel, a magyar kisebbségek jogainak képviseletével. Davide Zaffi politológust, kisebbségi szakértőt kérdezzük cikkünkben.
Rezsicsökkentés – energiacsökkentés
A rezsicsökkentés ígéretével nyert választást a Fidesz, de ezzel feláldozta a klímavédelmi fejlesztéseket – ez a kép rajzolódik ki megkérdezett szakértőink nyilatkozataiból. Ez hasonlít arra az eljárásra, ahogy a háromezer milliárd forintos magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása a későbbi gondoskodás lehetőségeit rontotta. A megoldás helyett mindkét problémát (klímakrízis és időskori ellátások) csak elnapolta a kormány, pedig ahogy múlik az idő, úgy lesz nehezebb (ha nem lehetetlen) és még költségesebb a válságok kezelése. Érdemes elolvasni A rezsicsökkentés elvesztegetett évtizede című háttérelemzésünket.
Egy két évig tartó kutatás szerint eddig kétszer annyit használt el ebből a fűtőanyagból a lakosság, mint amennyit hivatalosan kivágnak az országban. Emiatt is aggódnak a kutatók a hazai erdőkért, mert úgy liberalizálta a kormány a fakitermelést, hogy évek, sőt évtizedek óta nincsenek pontos statisztikái a hazai erdőgazdálkodásról.
Adatvédelmi szempontból nem kifogásolható, hogy a benzinkutak lecsippantják a gépjárművek forgalmi engedélyét tankoláskor, de az így gyűjtött információk felhasználásával már akadhatnak gondok. Így lehetne röviden és egyszerűen összefoglalni az adatvédelmi hatóság állásfoglalását, amelyet Wiedemann Tamás kollégám fedezett fel a szervezet honlapján. A hatóság szerint aggályos, ha a benzinkutak nem tettek közzé tájékoztatást az adatkezelésről, így azt sem tudni, hol és meddig őrzik az infót, illetve ki fér hozzá.
Elfelejtett színház, törvénysértő kultúra
Kínos államfői baki tanúi voltak Debrecen új színházának felavatói. Novák Katalin köszöntőjében azt mondta, 44 éve nem adtak át színházat vidéken, amire a szombathelyiek jogosan hördültek fel. A Weöres Sándor Színház ugyanis 11 éve, 2011-ben nyitotta meg kapuit. Ezzel a tévedéssel is igazolta az államfő beszédének egy korábbi mondatát: „A vidéki színjátszásra a kelleténél kevesebb figyelem irányul.” Mi azonban figyelünk a nem budapesti történésekre, a cikk a független vidéki szerkesztőségekkel indított Szabad oldal című programunkban jelent meg.
Gondolták volna, hogy a mai napig bűncselekménynek számít, ha egy magánszemély 16 vagy 35 mm-es filmet vetít az otthonában? Emiatt nem rendezhet be nosztalgiamozit a kertjében Magyarország utolsó mozigépésze. Rácsik Dezsőt és a celluloidtekercsek letűnt korát mutatjuk be friss videónkban.
Hat hónap háború
Fél éve dúl a háború Ukrajnában, és legtöbben még mindig bíznak a győzelemben – mondta a Szabad Európának Jaroszlav Hricak, a lvivi Ukrán Katolikus Egyetem professzora. „Nemzeti háborúról van szó, mert senki nem vonhatja ki magát alóla: így vagy úgy mindannyiunkat érint, ezért mindannyiunknak közös felelősségünk az ellenállás a megszállókkal szemben” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért beszél az orosz megszállással kapcsolatban az ukránok nagy nemzeti háborújáról.
„Hamarosan sok orosz hírszerző tiszt szerez ukrajnai tapasztalatokat, ami megváltoztatja az orosz biztonsági szolgálatok mentalitását és gondolkodásmódját” – figyelmeztet a Szabad Európának adott interjúban Andrej Szoldatov oknyomozó újságíró. Szerinte a háború előtt az orosz hírszerzés leginkább az emberek megvesztegetésére és az ukrajnai politikai pártokban és kormányzati szervekben lévő kapcsolataik ápolására támaszkodott, de mostanra ez a játék teljesen megváltozott.
Európa-szerte tüntettek Ukrajna mellett
Emellett videón mutatjuk be annak az orosz boltosnak a történetét, aki az orosz csapatok által lebombázott ukrán városok nevével írta tele üzletének falait. Dmitrij Szkurihin ellen két büntetőeljárás is indult „az orosz hadsereg lejáratása” miatt. Ugyanezzel az ürüggyel tartóztattak le egy orosz polgármestert is, akit a kormány politikájának éles bírálójaként, az orosz ellenzék egyik legkarizmatikusabb és legismertebb figurájaként tartanak számon.
A kivonuló multik helyét máris elfoglalják a leleményes orosz vállalkozók a korábbira kísértetiesen emlékeztető márkákkal és márkajegyekkel. Ahogy egy időben nálunk is volt Abidas cipő és Rolax óra, úgy most Moszkvában is bárki betérhet a korábban Starbucksnak helyet adó Stars Coffeeba, ehet egy hamburgert a Finom – és pontra átkeresztelt egykori McDonald’s-ban, vagy vehet egy flaskát a piros-fehér címkés Cool Colából. Képgalériánkban még látványosabb a márkarablás.
Talán a vállalkozói helyzetfelismerésnek is köszönhető, hogy a szankciók ellenére rekordalacsony a munkanélküliség Oroszországban. A májusi és júniusi adat konkrétan a legkedvezőbb volt a Szovjetunió összeomlása óta. Aki ebben a nyugati szankciók hatástalanságát látja igazolva, téved: elsősorban a demográfiai trendek és a tömeges kivándorlás miatt csökkenő lakosságszám magyarázza a zavarba ejtő statisztikát.
