Az alapüzemanyagok nagykereskedelmi ára továbbra is 480 forint, de ha céges autó vagy külföldi tankol, piaci áron adják a kutak. A Molnak jelentenie kell ezt a mennyiséget, majd kiszámlázza. A kis benzinkutakhoz eközben nem jönnek vissza az ügyfelek, pedig ismét elindult egyfajta verseny a piaci árú üzemanyagoknál. Egri Gábor szerint komoly feladat lesz visszaállítani az egyensúlyt.
Első hallásra furcsának tűnhet a kis benzinkutak panasza, miután sokkal kevesebb üzemanyagot kapnak a Moltól, mint amennyit rendelnek. Eddig azért panaszkodtak, hogy komoly veszteségeket kell elkönyvelniük a hatósági áras üzemanyagok kötelező értékesítése miatt.
A kormányrendelet értelmében nem zárhatnak be, ezért kénytelenek voltak a normál ügymenetet fenntartani. Ebből az következik, hogy ha most kevesebb üzemanyagot szállít a Mol, örülniük kellene, hiszen a veszteségeik is alacsonyabbak.
Csakhogy az üzemanyagokra vonatkozó hatósági áras előírások megváltoztak. Július 30-tól a 480 forintos árat csak a magántulajdonú gépjárművekre, taxikra és mezőgazdasági erőgépekre tartja fenn a kormány, vagyis kizárták a hazai céges autók zömét. Ez azt jelenti, hogy ők már csak piaci áron tankolhatnak, vagyis a benzinkutak ismét nyereséggel értékesíthetnék az üzemanyagot ennek a célcsoportnak.
„A piaci áras értékesítésen lenne egy kis marzs, tudnánk valamit nyerni, egy kis levegőhöz juthatnánk. De nem kapunk elég üzemanyagot” – mondta a Szabad Európának Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke. Szerinte nem tudják, hogy van-e elég áru az országban, mert nem ismerik a Mol termékegyenlegét.
Az elnök szerint azt sem tudják, hogy a Mol különböző finomítóiból mennyi megy exportra, és mekkora rész marad a hazai piacra. „Előbbi esetében a cég piaci áron tud értékesíteni, vagyis nyereséget tud realizálni, míg a magyar hatósági áras rendszer miatt itthon csak veszteségesen tudja ellátni nagykereskedelmi tevékenységét. A Molnak üzletileg jobban megéri exportálni, mint a magyar piacot ellátni” – tette hozzá.
A kis benzinkutak 35, illetve ötven százalékra vannak korlátozva, vagyis a heti szükségleteik harmadát, illetve felét kapják csak meg. Ez leginkább az új partnerekre igaz. Mint ismert, azután, hogy a kormány 480 forintos literenkénti árban maximalizálta a nagykereskedelmi árat is, a külföldi nagykereskedelmi cégek felfüggesztették a magyar piac ellátását. Nem érte meg drágán megvenni az üzemanyagot, és jóval olcsóbban eladni.
Nincs más a piacon
Most lényegében a Mol az egyedüli nagykereskedelmi cég Magyarországon. A Molnak azért nincs nagy vesztesége, mert az Európai Uniótól hazánk engedélyt kapott, hogy továbbra is orosz kőolajat (úgynevezett Ural keveréket) vehessen, amelynek az ára a szankciók miatt mintegy harminc százalékkal olcsóbb, mint az irányadónak számító Brent kőolaj ára.
„Elméletileg már profitálhatnának a kis benzinkutak is a piaci áron történő értékesítésből, de mivel nem szállít elég üzemanyagot a Mol, ezért nem tudjuk a kútjainkra visszacsábítani az autósokat. Hétfőn és kedden tudnánk üzemanyagot biztosítani, de szerdán, csütörtökön, pénteken már nem. A céges autósok inkább biztosra mennek, és ott tankolnak, ahol mindig van elég üzemanyag” – tette hozzá. Egri Gábor szerint ezt a helyzetet úgy lehetne összefoglalni, hogy „volna, ha lenne, de nincs”.
A kis benzinkutak eközben továbbra sem kapták meg a múlt hétre ígért állami támogatást. A kormányzati szervezet elvileg az elmaradt júliusi és az esedékes augusztusi kifizetéseket a szeptemberivel összevonva fogja utalni a kis benzinkutaknak. „Egyelőre várunk, reméljük, hamarosan megkapjuk a támogatást” – mondta az elnök.
A kormány idén márciustól támogatja a kis benzinkutakat. Ide azok tartoznak, akik legfeljebb ötven üzemanyagtöltő állomást működtetnek, az üzemanyag-értékesítésből származó éves nettó árbevételük pedig tavaly nem haladta meg az ötvenmilliárd forintot.
A támogatás alapja a támogatást igénylő 2021. évi március, április, május és június hónapban összesen értékesített üzemanyag-mennyiségének nyolcvan százaléka, a támogatás összege e forgalom alapján literenként húsz forint. A kormány célja a vidéki ellátásbiztonság garantálása. Ezt a támogatási rendszert néhány hete szeptemberig meghosszabbították.
A kormányrendelet szerint az innovációért és technológiáért felelős miniszternek kell gondoskodnia a forgalomarányos támogatás nyújtásáról. Mint ismert, Palkovics László az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t bízta meg a feladattal.
Kevés a támogatás
A bruttó húszforintos literenkénti támogatás azonban csak a kutak állandó költségeinek egy részére elég, jellemzően az alkalmazottak bérére, a több százezer forintra rúgó energiaszámlára már nem.
A kutak ugyanis régóta piaci áron kapják az áramot, amelyért mostanában sokkal többet kell fizetni. Ráadásul a bruttó húsz forintból öt-tíz forintot elvisz a fuvardíj. Eddig ingyen hozták a nagykereskedők az üzemanyagot, most azonban már fizetni kell érte.
„Nekem annyi üzemanyagot hoz ki a Mol, amennyit rendelek. Igaz, hogy a tavaly ilyenkor szokásos mennyiség negyedét szoktam csak megrendelni” – mondta egy vidéki családi vállalkozó a Szabad Európának.
A benzinkutas elmondása szerint neki a 95-ös hatósági áras alapbenzin és gázolaj értékesítése bukó, ezért inkább 98-as üzemanyagot vásárol a Moltól, amely piaci áras termék. A hatósági áras üzemanyaggal kapcsolatban megjegyezte: „Rendelhetnék többet is, de minek, inkább vigyék a 98-ast, így kevesebbet bukok rajta.” Elmondása szerint nagyon kevés céges autó tér be hozzá, a forgalom kevesebb mint tíz százalékát adja.
„Le kell jelentem a Mol felé, hogy mennyi üzemanyagot adtam el piaci áron. A különbséget kiszámlázzák, és ki kell fizetnem” – mondta egy másik vidéki benzinkutas a Szabad Európának. A kutas szerint hiába kapja 480 forintos nagykereskedelmi áron az alapáras üzemanyagot, és hiába adhatja el a céges autósoknak piaci áron, azaz hétszáz forintért, a különbözet a Molnál landol.
„Az olajcég minden héten közli a normál piaci nagykereskedelmi árat, ami most 35 forinttal emelkedett. Nekem a végszámlán 480 forintos ár szerepel, de a piaci értékesítést jelentenem kell, és azt a Mol kiszámlázza nekem. Így oldották meg” – mondta a benzinkutas.
Azt is nehezményezte, hogy bár havonta kell megadnia, hogy hány litert adott el, a statisztikát napi bontásban kell átadnia, vagyis minden egyes napi forgalmat külön közölnie kell a hóvégi adatszolgáltatás során.
„Eddig is pattanásig feszült volt a helyzet, állandóan vitatkozni az emberekkel, hogy mennyit tankolhatnak, miért kell piaci árat fizetni a kannás tankolásért, most még a bürokratikus terheim is növekedtek” – tette hozzá.
Egy rendelet miatt számláz a Mol
Egy kormányrendelet szabályozza, hogyan kell elszámolni a hatósági áron megvásárolt, de piaci áron értékesített üzemanyaggal. A rendelet szerint amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a piaci áron értékesített üzemanyagot hatósági áron szerezte be, az értékesítés hónapját követő hónap 5. napjáig bevallást küld a beszállítónak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak erről a mennyiségéről napi bontásban.
A különbözetet a benzinkútnak a következő hónap 15. napjáig meg kell fizetnie a beszállítónak, vagyis lényegében a Molnak. A rendelet arra kötelezi a beszállítót, hogy folyamatosan tájékoztassa a benzinkutat arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna.
Ebből az következik, hogy a kis kutak a piaci árú értékesítéskor rátehetik azt a jellemzően 20-25 forintos marzsot, amit a hatósági ár tavaly novemberi bevezetése óta nem alkalmazhattak.
Egri Gábor szerint miután a céges autós ügyfelek sem tértek vissza tömegesen a kis kutakhoz, pedig jellemzően néhány forinttal olcsóbban tankolhatnak, látható, hogy a piac jelentősen átrendeződőtt a Mol javára. „Komoly feladat lesz a piaci egyensúlyt visszaállítani” – tette hozzá.
Kerestük a Molt, ígérték, de végül nem válaszoltak a kérdéseinkre.
