Az ukrán hadsereg kedden először számolt be arról, hogy találkozott egy iráni kamikazedrónnal, amelyet Oroszország használt a harctéren. Ez a kapcsolatok mélyülését mutatja Moszkva és Teherán között, miközben kritikus állapotban van Irán és a világhatalmak megtépázott nukleáris megállapodása.
Az amerikai hírszerzés még júliusban nyilvánosan figyelmeztetett arra, hogy Teherán bombahordozó drónok százait tervezi küldeni Oroszországnak, hogy segítse Moszkvát az ukrajnai háborúban. Míg Irán kezdetben tagadta ezt, félkatonai Forradalmi Gárdájának vezetője az elmúlt napokban azzal dicsekedett, hogy felfegyverzik a világ legnagyobb hatalmait.
Egy ukrán katonai tisztviselő és egy, a hadsereghez szorosan kapcsolódó weboldal képeket tett közzé a drón roncsairól. Ezek arra a háromszög vagy delta alakú drónra hasonlítanak, amelyet Irán reptet, és Shahednek vagy perzsa nyelven Tanúnak nevez.
A katonai tisztviselő és a weboldal egyaránt azt közölte, hogy az ukrán katonák a keleti fronton, a Harkiv körüli orosz vonalakon áthatoló offenzívájuk közben találkoztak a drónnal, Kupjanszk közelében.
A kép azt sugallja, hogy a Shahed drónt az ukrán erők lelőtték le, és nem a becsapódáskor robbant fel, ahogy tervezték, bár Kijev egyelőre kevés más információt közölt róla. A drónon látható felirat, az M214 Geran–2 nem egyezik semmilyen ismert orosz fegyverzet nevével.
Irán ENSZ-képviselete egyelőre nem válaszolt a kérdésekre.
Lebegő lőszerek több variációban
Iránnak több változata is van a Shahedből, amely elrepült egy amerikai repülőgép-hordozó felett a Perzsa-öbölben, és az Irán támogatását élvező lázadók használták Jemenben, szaúdi olajraktárakat támadtak vele, és állítólag 2021-ben megöltek két tengerészt egy olajszállító tartályhajón Ománnál. A háromszög alakú Shahed hatótávolsága körülbelül kétezer kilométer, bár Irán erről csak kevés részletet közölt.
A szakértők az ilyen, bombát szállító drónokat lebegő lőszereknek nevezik. A drón egy célállomásra repül, valószínűleg a repülés előtt programozzák be, és vagy a levegőben robban fel, a célpont felett, vagy a becsapódáskor.
Irán közelebb került Oroszországhoz, amikor a nukleáris alku 2018-as összeomlása miatt megsemmisítő szankciókkal kellett szembenéznie, miután Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kilépett a megállapodásból. A szerződésről szóló tárgyalások, amelyek során Irán korlátozta az urándúsítást a szankciók feloldásáért cserébe, a jelek szerint ismét holtpontra jutottak.
Ukrajna és Irán között is feszült a viszony: ez abból fakad, hogy az Iráni Forradalmi Gárda 2020-ban lelőtt egy ukrán utasszállítót, és ezzel megölte a fedélzeten tartózkodó 176 embert.
