A vasárnap a biztosi testület elé kerülő előterjesztés információink szerint nem számszerűsíti a felfüggeszteni javasolt uniós források arányát, de utal rá, hogy a korrekciós intézkedésekre való tekintettel kisebb lehet az előre jelzettnél. Magyarországnak november 19-ig kellene teljesítenie, de az eljárás leállítására nincs konkrét ígéret.
Az Európai Bizottság vasárnap elfogadandó javaslatának tervezete arra a megállapításra jut, hogy a Magyarország által a jogállami feltételrendszerről folyó eljárás keretében felajánlott korrekciós intézkedések összességében nem adnak kielégítő választ a testület által felvetett aggályokra. Ezért az eljárás sem áll le és a pénzügyi szankciók fenyegetése sem hárul el a kormány feje fölül, legalábbis addig nem, amíg a javasolt intézkedések (ezek száma nagyjából 17) részleteit ki nem dolgozzák, illetve bizonyos esetekben végre nem hajtják.
A testület elé kerülő tervezet – amelybe a Szabad Európának módja volt bepillantást nyerni – ugyanakkor kimondottan nem tesz ígéretet az eljárás visszavonására, ha a magyar kormány által tett vállalások teljesülnek. Ez azonban még nem a végleges verzió, és a biztosi testület vasárnapi döntéséig, illetve a döntés során még változhat.
A bizottság mindazonáltal a javaslatban azt sugallja, hogy a tanács – a vonatkozó rendelet értelmében – egy helyett akár három hónappal később is meghozhatja döntését (végrehajtási határozatát), három hónapos ablakot nyitva a magyar vállalások teljesítésének megvizsgálására. Ez azt sugallja, hogy legkésőbb december 18-ig akár meg is szüntethetik az eljárást, feltéve hogy a kormány addig kielégítően kezel minden aggályt, és teljesíti a vállalásait.
A lapunk által látott változat arról tanúskodik, hogy tervezetében a bizottság korábbi sajtójelentésekkel szemben nem számszerűsíti a lehetséges pénzügyi szankció mértékét, azaz a kohéziós politikai programok pénzügyi kötelezettségvállalásainak felfüggeszteni javasolt arányát. Arra azonban határozottan céloz a szöveg, hogy a testület július 20-i levelében felvázolt felfüggesztési arányoknál kisebb lehet a megvonás, mivel csökkentek a költségvetésre leselkedő kockázatok, tekintettel a Magyarország által időközben tett vállalásokra.
Az alaphelyzet nem változik abban az értelemben, hogy a befagyasztás továbbra is három, a kohéziós politikához tartozó operatív program (környezetvédelem, integrált közlekedés, településfejlesztés) pénzügyi kötelezettségvállalásait (eredetileg hetven százalék) érintené, továbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal megtiltana mindennemű új jogi kötelezettségvállalást.
A szankciós fenyegetés annak ellenére sem szűnik meg, hogy a bizottság egy kivétellel minden egyes magyar vállalás esetében elismeri, hogy azok elvileg alkalmasak a beazonosított problémák orvoslására. Igaz, rögtön hozzá is teszi, hogy amíg ezeket az intézkedéseket nem részletezik, és amíg a legfontosabb lépésekre nem kerül sor, addig az uniós költségvetést övező kockázatok is fennmaradnak. Az egyetlen kivétel a közbeszerzés rendszerszintű hiányosságaira adott magyar válasz, az ugyanis a jelek szerint még mindig nem elégíti teljes mértékben Brüsszelt.
Az is megállapítható, hogy a vállalások egy részét részben saját ütemterve alapján már szeptember 30-ig teljesítenie kell a magyar kormánynak (például az OLAF-fal való együttműködést biztosító két törvény elfogadása), de november 19-ig bezárólag lényegében végre kell hajtania a korrekciós intézkedések java részét. Mint ismeretes, a magyar kormány augusztusi levele szerint ekkor kezdené meg működését a közbeszerzéseket felügyelő, kormánytól független Integritási Hatóság.
A bizottság azt is javasolni szándékozik, hogy a kormány november 19-ig, majd háromhavonta számoljon be a testületnek a korrekciós intézkedések végrehajtásáról.