A természeti erőforrásokban szűkös Kecskemét alatt, kétezer méter mélységben hatalmas geotermikus készletek rejlenek. Kézenfekvőnek tűnik ilyen adottságok között, hogy az alföldi város távfűtésének legalább egy részét helyben kiaknázható, megújuló energiaforrásból és olcsóbban biztosítsa lakóinak és cégeinek. De eddig nem így történt.
Éppen tizenegy évvel ezelőtt a városi közgyűlés zárt ajtók mögött egy projektcég létrehozásáról döntött. Míg olyan megyei jogú városokban, mint Szegeden, Győrben és Miskolcon már működnek nagyobb, geotermikus energiát felhasználó távhőszolgáltató rendszerek, addig Kecskeméten a nagyratörő helyi terv tíz év alatt nem valósult meg. Még próbafúrásokra sem került sor. A beígért akár húszszázalékos költségcsökkentés most nagyon jól jönne, amikor elszálltak a rezsiárak, és az ország ezer szállal függ az orosz gáztól.
„Akár húszszázalékos költségcsökkentést is eredményezhet egy geotermikus energián alapuló városi hőellátó rendszer. A korábbi becslések szerint a hírös város alatt, kétezer méter mélyen hatalmas geotermikus készletek rejlenek, s ha ezt a jelenleg is zajló mérések igazolják, akkor Kecskeméten óriási az esély arra, hogy példaértékű fejlesztés vegye kezdetét” – nyilatkozta tizenegy évvel ezelőtt az Innotékának Nagypál Sándor volt alpolgármester, aki 2010 és 2014 között Kecskemét infrastruktúrájáért és beruházásaiért felelt.
Hogy Kecskemét a távfűtésének egy részét megújuló energiaforrásból és olcsóbban biztosítsa, helyi fülnek most is jól csengő terv lenne, ahogy tűnt ez a 2008-as gazdasági válságból való kilábalás időszakában is. A szűkös természeti erőforrású homoki vidéken a városvezetés jó irányban kereste a kiutat azért is, mert az energiahatékonyság fokozása érdekében a lokális, környezetbarát energiaforrás hasznosítása azóta is összhangban áll az EU energiauniós, illetve a 2030-ig szóló nemzeti energiastratégiai céljaival. A magyar dokumentum a külföldi energiakitettségünk miatt Magyarország energiafüggetlenségének erősítését is megfogalmazta.
A nagyratörő helyi terv tizenegy év alatt végül nem valósult meg, ahogy az ország orosz gáztól való kitettsége sem csökkent. A háborút senki sem láthatta előre, de azt igen, hogy idővel a kőolaj és a földgáz ára fenntarthatatlan lesz, ezért pedig más alternatívát kell keresni. Hazánk, annak ellenére hogy kedvező geotermikus potenciállal rendelkezik, nem használja ki ezt az adottságát, legfeljebb 10-15 százaléka hasznosul – ismerte el a volt Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára egy 2021 őszi konferencián.
A kecskeméti önkormányzat az EU-Fire Kft.-vel közösen egy projektcég létrehozásáig jutott el, de a gáz legalább részbeni geotermikus energiára való kiváltásáig már nem. Nemcsak új kutak fúrására nem került sor, de a meglévő egy darab, 2500 méter mélységű és 130 ºC hőmérsékletű kút hasznosítására sem, amely ezer átlagos háztartás nem fűtési célú elektromosenergia-igényét és mintegy 240 háztartás fűtési hőigényét tudná biztosítani – olvasható az elmulasztott lehetőségről a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó városi gazdasági programban. Hazánkban jelenleg a megyei jogú városok közül Szegeden, Győrben és Miskolcon működnek nagyobb, geotermikus energiát felhasználó távhőszolgáltató rendszerek, ezek közül a szegedit az önkormányzati SZETÁV üzemelteti, a miskolci és a győri a PannErgy-csoporté.
Alvócég Kecskeméten
Az EU-Fire Kft. 2011-ben tűnt fel Kecskeméten, ekkor a várost kétharmados többséggel a fideszes Zombor Gábor polgármester vezette. Kovács Imre, az EU-FIRE Kft. Geotermális Divíziójának vezetője mutatta be családi cége addigi tevékenységét a 2011. júniusi közgyűlésen. Az Orbán-kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló vállalkozó akkor azt is elmondta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérte a cégét, hogy a zöldenergiatervekkel kapcsolatos kormányzati elképzelésekhez szolgáltassanak adatokat, illetve működjenek közre ezek kidolgozásában.
Az EU-Fire Kft.-t 2001-ben alapították EU-BAU Buildings Kft. néven. Eleinte építészeti projektmenedzselési tevékenységgel foglalkoztak, időközben nevet változtattak, és a tevékenységüket is bővítették. Ma a cég egyszerre foglalkozik termálfűtéssel, génmegőrzéssel, húsfeldolgozással, szürkemarhával, borászattal, de gyártanak orvosi gumikesztyűt, szikét és ollót is, amire több milliárd vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a koronavírus-járvány alatt, amiről honlapjukon is beszámoltak.
A cég a 2010-es kormányváltást követő évben egy negyvenmillió eurós uniós támogatást nyert el, amiből 7,3 milliárd forintot le is hívtak, de a Békés megyei, Battonya mellé beígért földhőerőműből végül semmi nem lett. Ahogy a Kiskunhalasra tervezett erőműből sem, ahol 1,3 milliárdot szántak kútfúrásra, de kiderült, hogy a térség nem alkalmas a beruházás fogadására. Mosonmagyaróváron hárommilliárd forintból eddig a kutat és a visszasajtolókat fúrták meg. A távvezeték és az erőmű megépítése még várat magára, amelynek átadását 2018 végére ígérték.
Kovács kecskeméti bemutatkozásában egyébként bölcs elképzelésnek tartotta, hogy a város a meglévő gázmotorok mellé biomasszára és geotermális energiára épülő kiegészítő lehetőséget keres. Előzetesen összegyűjtött adataik alapján, amelyek egy részét a Moltól vásárolták, arról beszélt, hogy „kecsegtető lehetőségek kínálkoznak Kecskemét környékén. Mintegy 24 környező kút adatait dolgozták eddig fel, és amennyiben létrejöhet a projektcég, további kutatásokat kell végezni” – olvasható a közgyűlésről készült jegyzőkönyvben.
A projektcéget Kecskeméti Termálrendszer Kft. néven a kecskeméti önkormányzat és az EU-Fire Kft. 2011-ben közösen alapította. A kecskeméti termálcég élére határozatlan időre Kovács Imrét nevezték ki, míg a szerződő EU-Fire Kft. ügyvezetője ekkor Kovács Péter volt, aki történetesen Kovács Imre fia. Más önkormányzatokhoz hasonlóan Kecskemét is nagyon kis, mindösszesen hétszázaléknyi részesedést tudott kikaparni magának a projektcégben. Nem ez az egyetlen szűk keret, amelyet magára húzott a fideszes kecskeméti önkormányzat. Vállalták azt is, hogy a projektcég fennállásáig geotermálisenergia-kitermelés és -hasznosítás kapcsán nem folytat tárgyalásokat a Kecskeméti Termálrendszer Kft. és az EU-FIRE Kft.-n kívül más természetes vagy jogi személlyel. Ezt az akkori maroknyi ellenzéki képviselő úgy értékelte, hogy Kecskemét önmaga lábát kötötte meg. A projektcég feladata az volt, hogy egy tartósan működtethető, zöldvillamosenergia-termeléssel kiegészített geotermális rendszer megvalósítását készítsék elő.
A Kovács család vállalkozásának nem ez az egyetlen érdekeltsége, tucatnyi leányvállalatuk van, ezek többsége alvócégnek tűnik. Ezekben általában közel százszázalékos tulajdonrésze van az anyacégnek, a kecskeméti, a kiskunhalasi, a mátészalkai és mosonmagyaróvári önkormányzatok mindösszesen 1–15 százalékig részesek azokban a leányokban, amelyeket a távfűtés geotermális alapokra helyezésére hoztak létre. Az éves beszámolók szerint a Kecskeméti Termálrendszer Kft. 2018 óta nulla forint nettó árbevételt ért el, az adózott eredménye 2020-ban mindösszesen tízezer forint volt. 2021-es bevallását a cég még a törvényi előírások ellenére sem adta le, pedig 2022. május 31. napjáig meg kellett volna tennie. Kovács Imrét 2016 után négy ügyvezető váltotta, 2022 augusztusától Szabó Péter vezeti a céget.
A geotermikus távfűtés Kecskeméten megvalósítatlan terv maradt
A kecskeméti geotermális hőtermelési rendszer kiépítése érdekében alapított projektcég szindikátusi szerződését 2012 tavaszán kötötték meg, és a városi közgyűlés ekkor egy pályázat benyújtásáról is döntött. A cél az volt, hogy összeálljon egy komplett terv (benne megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, pénzügyi tervezés, közbeszerzési dokumentáció elkészítése) a Kecskemét mélységében lévő hő használatára. Az Európai Bizottság Intelligent Energy – Europe Programjában a geotermikus projekt előkészítéséhez az Európai Unió 75 százalékban, azaz 285 ezer euróval járult hozzá – olvasható az Eu-Fire honlapján. Ez akkori árfolyamon számolva 84 millió forint volt, plusz 28 millió saját forrás.
A természeti erőforrások elvileg adottak a geotermális hőtermelési rendszer kialakítására Kecskeméten. A város geotermikusenergia-koncesszióra kijelölt terület, amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) a geotermikus energia kinyerésére kedvező területnek minősített. 2011-ben Kovács Imre ezzel kapcsolatban azt vázolta fel a kecskeméti döntéshozók előtt, hogy 2000-2300 méter mélységben 90-100 Celsius-fok hőmérséklet van, de létezik egy kút majdnem háromezer méter mélységben, ahol 187 fokos talphőmérsékletet találtak. Ez nagyon kedvező eredménynek tűnt ahhoz, hogy a geotermális energiát városi szinten hasznosíthassák.
A projektnek külön weboldalt is készítettek. A GeoKec projekt révén elért eredmények között felsorolják a tervezett beruházáshoz kapcsolódó engedélyeztetési eljárás és tervezési dokumentum előkészítését és beszerzését, továbbá hogy „az elkészült üzleti terv alapján a bevonható pénzügyi erőforrások azonosításra kerültek, a projekt pénzügyi modellje rendelkezésre áll, így a projekt finanszírozása a döntéshozók és érintettek számára átláthatóvá vált”. A Dokumentumok fül alatt még találunk letölthető anyagokat, köztük sablonokat (együttműködésről, titoktartásról), egy geotermálisfűtőrendszertender-tervezet, amely kivitelezésre viszont nem használható, és angolul a megvalósíthatósági tanulmányt, amely inkább egy jól adatolt helyzetképet mutat, mint részletes tervet.
A projektben részt vevők szerint tehát eredményként lehet elkönyvelni a fentieket. Ahelyett hogy az eredmények oldalon a megvalósítható műszaki tartalmat, a kiépítendő geotermikus rendszert, a várható lakossági és önkormányzati megtakarítást, összességében azon részleteket látnánk, amelyek szemléletesen bemutatják mindenki számára, hogy az importgázt valóban lehet csökkenteni Kecskeméten.
Portálunk birtokába került a kecskeméti geotermális hőtermelési rendszer kiépítésének egy vázlatos terve. A megvalósítást eredetileg három szakaszra bontották volna. A geológiai szakasszal, tehát a kutatófúrásokkal indult volna a kivitelezés, ahol fokozatosan érték volna el a hőszolgáltatás 400 ezer GJ és 28 MW maximális kapacitását. A beruházás becsült összértékét 2012-ben harmincmillió euróra becsülték. A szükséges mennyiségű forrást főként pályázatokon keresztül vonták volna be.
A program financiális okok miatt még a próbafúrások előtt abbamaradt.
Egy, a kecskeméti energiaszektort jól ismerő forrásunk azt mondta, hogy a geotermikus energiára vonatkozó koncessziós jogokkal sem éltek. Ennek egyik folyománya az volt, hogy amikor a minisztérium koncessziós pályázatot írt ki a geotermikus energia hasznosítására, a régióban senki sem pályázott, a jogot nem adták át másnak.
Kerestük Kovács Imrét, hogy mi volt szerinte az oka, miért nem valósult meg a geotermikus energián alapuló hőellátó rendszer kiépítése Kecskeméten. A vállalkozó azt írta, hogy őszinte sajnálatára nem tud érdemi válasszal szolgálni a tíz évvel ezelőtti részletekről, mert közben elmúlt hetvenéves, és nyugdíjba vonult. Érdeklődtünk a Kecskeméti Termálrendszer Kft. új ügyvezetőjénél, Szabó Péternél is, aki elmondta, hogy azért nem valósult meg a geotermikus energián alapuló városi hőellátó rendszer, mert a város vezetése végül a biomassza-alapú fűtőmű megépítését támogatja. Ami a projektcég munkáját illeti, azt sikeresnek ítéli: a pályázatban foglalt feladatokat maradéktalanul teljesítette, hiszen felmérte a város környékének geológiai és geotermális adottságait, és kidolgozta a geotermikus rendszer kiépítésének lehetséges változatait.
„Egyszóval a Kecskeméti Termálrendszer Kft. tette a dolgát, ám Kecskemét végül más utat választott. És miután az önkormányzat a biomassza-fűtőmű mellett döntött, a Kecskeméti Termálrendszer Kft. lényegében szünetelteti tevékenységét” – válaszolta az ügyvezető, aki megerősítette, hogy próbafúrásra nem került sor.
A Kecskeméti TERMOSTAR Hőszolgáltató Kft. is vizsgálta a geotermikus energia hasznosításának lehetőséget, de az eredmények alapján gazdaságosabbnak ítélte a biomassza alkalmazását. Az önkormányzati tulajdonú társaság jelenleg nem is tervezi a geotermikus energia távhőrendszerbe integrálását.
Megkerestük Nagypál Sándor volt alpolgármestert is, aki elkötelezett pártolója volt a geotermia helyi hasznosításának. Válaszában türelmet kért, cikkünk megjelentetését ezért egy ideig visszatartottuk. Amint kapunk választ, publikáljuk egy következő írásunkban.
Bedugaszolt tervek, elszállt rezsiárak
A kecskeméti Homokbánya térségében geotermikus távhőkörzet kialakítását tervezték néhány éve alacsony hőmérsékletű fűtéssel. Az eredeti tervek szerint a projekt 2020 végére valósult volna meg. 2016-ban került szóba egy másik terv a Beretvás közhöz közeli területen, ahová egy geotermikus energiaellátáson alapuló minta-ökolakópark kialakítást álmodták meg. A fűtési rendszert és a meleg vizet geotermikus hulladékhővel biztosították volna, az elektromos energiát pedig napelemekkel, saját rendszerrel, akkumulátorokkal, a közcélú villamos hálózat igénybevétele nélkül.
A Föld hőjének hasznosítását célul kitűző kecskeméti tervek tíz év alatt elszálltak, ahogy a lakossági rezsiárak is az égbe szöktek. Az energiaválságban a korábban beígért húszszázalékos költségcsökkentés nagyon is jól jött volna most a kecskemétieknek. A városnak ugyan 2023 őszig van megkötött gázszerződése, de már rövid távon is hasznos lenne a magas gáz- és villanyárak miatt az energiapiacon újabb, lehetőleg helyi és környezetbarát energiamódokat találni. Egyelőre viszont marad a gáz, és mindenki reméli, hogy mielőbb elül a válság.
