A romaügyi kormánybiztos szerint ahol a baloldal megjelenik, ott jönnek a botrányok és tragédiák. „A közösség előtt jól ismert, hogy a viselt dolgokkal rendelkező elnökök mindegyike a baloldalhoz kötődik” – nyilatkozta lapunknak az ORÖ-botrányra reagálva Sztojka Attila, a Fidesz parlamenti képviselője. Valójában a Farkas Flórián irányítása alatt eltűnt 1,6 milliárd forint ügyében is nyomoz az ügyészség már hét éve. A romaügyi kormánybiztos szerint jól halad a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, bár van még mit tenniük.
Néhány héttel ezelőtt bilincsben vitték el a rendőrök Agócs Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét, aki 18 millió forint kenőpénzt vett át cserébe azért, hogy lemond pozíciójáról. 1995-ös megalakulása óta az OCÖ/ORÖ-nek összesen hat elnöke volt. Közülük eddig kettőt ítéltek el, de csak egynek kellett börtönbe vonulnia, ám Agócs János letartóztatásával várhatóan nőni fog a számuk. Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy politikai ellenfele miként húzta csőbe Agócs Jánost az ügyészség támogatásával.
Ifj. Farkas László akkor azt is elmondta a Szabad Európának: egyéni akció volt, nem támogatta ebben a Fidesz. Később azonban beszélt Sztojka Attila romaügyi kormánybiztossal, aki azt mondta: egyszer már megégette magát azzal, hogy megpróbált beleszólni az ORÖ dolgaiba, most nem teszi, egy normális vezetéssel a jövőben együtt fog működni.
A romaügyi kormánybiztost Agócs János letartóztatása után egy héttel kerestük meg, azonban elfoglaltságai miatt csak most tudott válaszolni kérdéseinkre.
Sztojka Attila szerint a politikusok egyéni érdekei sok esetben felülírják a közösségét, ez az egyik legnagyobb gond. „Először is tisztázni szükséges, hogy az ORÖ kapcsán kialakult helyzetért elsősorban annak vezetése a felelős, és az nem azonosítható a magyarországi cigányság teljes képviseletével. A nehézségek ott kezdődnek, amikor a közösségi érdekek fölé helyeződnek az egyéni érdekek. Ez sajnos megfigyelhető volt már a szószólói választásnál, amikor a hivatali visszaélés gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő elnök a közgyűlés több képviselőjének indítványát nem bocsájtotta szavazásra. A végeredményt mindenki ismeri: nem lett szószólója a magyarországi cigányságnak. Az ORÖ intézményének pártpolitika-mentesnek kell lennie” – írta a Szabad Európának Sztojka Attila.
Farkas Flórián, aki 1995–2003-ig, majd 2011–2014 között volt az Országos Roma Önkormányzat elnöke, 2002-től egyben a Fidesz országgyűlési képviselője is volt.
Sztojka Attila így folytatta válaszát:
„Sajnos ha ez nem így történik, akkor a botrányos működések válnak jellemzővé, és az is tény, hogy ezek a baloldali politikai beavatkozáskor történnek. Ilyenkor az ORÖ nem a közösség képviseletét látja el, hanem egyéni és párpolitikai érdekek mentén befolyásolják az ORÖ-t. A közösség előtt jól ismert, hogy a »viselt dolgokkal« rendelkező elnökök mindegyike a baloldalhoz kötődik.”
Az ORÖ körül a legnagyobb összeg eltűnése éppen egy fideszes országgyűlési képviselőhöz, Farkas Flóriánhoz kötődik. Az ügyészség már hét éve nyomoz, de még mindig nem tudják, hogy kik és hova tüntettek el a gyanú szerint 1,6 milliárd forintot az uniós támogatású, Farkas Flórián vezette Híd a munka világába programban. Pedig az Emmi már 2016-ban elismerte, hogy visszaélések történtek. A 2015 óta tartó nyomozásban eddig még tanúként sem hallgatták ki Farkas Flóriánt.
Ismeretes, hogy az Európai Bizottság részben arra is hivatkozva kezdeményezett április végén eljárást Magyarország ellen, mert nem látja biztosítottnak az unió sérelmére elkövetett csalási ügyek felgöngyölítéséért felelős ügyészi szervek függetlenségét.
„Emlékezzünk csak vissza, mi történt 2010 előtt. A gazdasági válság mellett morális válság jellemezte az országot. Ember ember ellen fordult. Olyan események történtek, amelyek a II. világháború óta nem fordultak elő. Roma embereket, gyerekeket támadtak és öltek meg, pusztán azért, mert romák voltak. És a baloldaldali kormány nem tudta megteremteni az emberek biztonságát. A családok félelemben és kilátástalanságban éltek. Magyarország jelenlegi kormánya elkötelezett a nemzetiségi politika támogatása mellett” – írta lapunknak a politikus, aki kérdésünkre felvázolta azt is, milyennek kellene lennie egy működőképes roma önkormányzatnak.
„Nem az én dolgom a megítélésük, mivel ez egy választott testület: a roma közösségért végzett munkájuk fogja értékelni a szerepüket. De az elvárható, hogy azokat az alapértékeket képviseljék, amivel a roma közösség – mint ahogy eddig is – az ország gyarapodását szolgálja. A roma közösség az ország nemzetalkotó része, akiknek romasága a magyarságuk hozzáadott értéke, és nem utolsósorban az ország gazdaságilag megkerülhetetlen szereplői.”
Néhány mondatban kifejtette azt is, hogy az elmúlt tizenkét évben a Fidesz-kormány mit tett a romák felzárkóztatásáért. Sztojka Attila szerint ha munka van, minden van.
„A jobboldali, polgári kormányzat szakpolitikájának lényege egyértelmű: ha munka van, minden van. Mi szakítottunk a 2010 előtti időszakban jellemző passzív ellátással, amely az emberek önbecsülését is mélységekbe lökte és ott-tartotta. Szinte alig van olyan munkahely, olyan szakma, olyan hivatás, olyan foglalkoztatás, ahol ne dolgoznának romák. Magyarországon a 2010 előtti évekhez képest egymillió fővel többen dolgoznak, ezen belül a romák foglalkoztatása a rendszerváltás óta mért legmagasabb szinten van. Tíz év alatt ötven százalékkal nőtt a bérből és fizetésből élők száma. Azokon a településeken is, ahol többségében hátrányos helyzetűek élnek, ott is növekszik a település adóerő-képessége.”
Ez azért is lehetséges, tesszük hozzá, mert 2010 előtt a minimálbér – amelyet a legtöbb, képzés nélküli ember kap Magyarországon – adómentes volt, a Fidesz-kormány viszont adókötelessé tette.
Válaszában konkrét példaként említi a Biztos Kezdet Gyerekházak nevű programot. Valójában a Biztos Kezdet program Magyarországon már 2004 óta létezik. Először kísérleti programként jelent meg, majd 2009-ben, tehát még a szocialista–liberális kormány alatt bekerült az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe, az egyik uniós programba.
Levelében pozitív példaként említi a tanodákat is. Ezek valójában a kilencvenes években alakultak először Magyarországon, működésüket 2002 és 2010 között is pályázatokkal támogatta az oktatási kormányzat, ahogy a Fidesz-kormány is teszi.
„Ennek köszönhetően a romák polgárosodása az elmúlt tizenkét évben megkérdőjelezhetetlen! A nemzeti, keresztény, konzervatív kormány fő célja, hogy mindenki, aki akar, képessé váljon saját élethelyzetén változtatni. Azért, mert azonos értékek mellet gondolkodunk: nemzet, haza, család” – zárta levelét a kormánybiztos, aki szerint a komoly sikerek dacára még fontos feladataik vannak a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásában és segítésében.
