Próbaidőre bocsátja Magyarországot javaslatával a bizottság. 2060-ig tartó Fidesz-kormányzásról is beszélt Kötcsén Orbán Viktor miniszterelnök. A trafikosztásra emlékeztet, ahogy Orbánék támogatását kezelik a radikális boszniai szerbek. Az ukrán háború kitörése után tudatosult a kabinetben, hogy a magyar oktatásban vannak külföldi diákok. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
A magyar kohéziós támogatások egyharmada, mintegy háromezer milliárd forint zárolására terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság. Erről a tanácsnak kell majd döntenie, de a magyar kormány két hónapos határidőt kapott a brüsszeli testülettől arra, hogy bebizonyítsa: komolyan gondolja a bizottságnak tett ígéreteit.
Ha a kormány képes lesz megfelelni a bizottság javaslatában támasztott elvárásoknak, a testület november végén-december elején egy kiegészítő javaslattal indítványozhatja a tanácsnál az eljárás lezárását.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a magyar kormány ezt követően azt tesz majd, amit akar: az Európai Bizottság tulajdonképpen végig nyomon fogja követni az alku valóra váltását, ugrásra készen arra, hogy újraindítsa az eljárást, ha a feltételek már nem teljesülnek, vagy a kormány új intézkedései aláássák, meggyengítik az alkalmazhatóságukat.
A NAV segít az OLAF-nak
A héten el is kezdődött a munka, az Országgyűlés elé kerültek azok az első törvénymódosítások, amelyekről a kormány és az Európai Bizottság között született egyezség a jogállamisági mechanizmus keretében visszatartott közösségi források folyósítása érdekében.
Ennek nyomán egyebek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladatává válik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) helyszíni ellenőrzéseinek támogatása, zavartalan lefolytatásának biztosítása.
Az OLAF szakértői bejuthatnak a vizsgálattal érintett helyiségbe vagy bármely más, üzleti célra használt területre a pénzügyőrökkel, hozzáférhetnek a szükséges iratokhoz, adathordozókhoz, védelmet kapnak az esetleges tettleges ellenszegüléssel szemben.
„A tagállamok többsége szeretne meggyőződni a vállalt intézkedések végrehajtásáról, mielőtt meghozná döntését” – mondta a Szabad Európa kérdésére válaszolva szerdán Csehország Európa-ügyi minisztere.
Mikuláš Bek, aki brüsszeli tudósítók egy csoportjának nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy „manapság senki sem naiv a tanácsban”.
A kötcsei beszéd
A miniszterelnök szerint ez a háború 2030-ig is velünk maradhat, és Ukrajna akár területe harmadát-felét és elveszítheti – a Szabad Európa több résztvevővel beszélve részleteket tudott meg Orbán Viktor kötcsei beszédéből.
A miniszterelnök szerint a háború lokális lett volna, de a Nyugat beszállt, ezzel globálissá tette, most pedig a szankciókkal lábon lőjük magunkat Európában.
A szankciók okozta energiaválság miatt télen akár az európai ipar negyven százaléka is leállhat – jósolta Orbán Viktor –, a visegrádi négyek viszont erős hatalmi központ lesz addigra. Azt elismerte a kormányfő, hogy a háború miatt most válságban van az együttműködés, de ezen túl lehet lépni.
2030-ra a V4-ek nettó befizető tagállammá válnak, Orbán Viktor szerint ekkor el kell gondolkodni az EU-tagság értelmén. Végül saját politikai táborára kitérve arról beszélt a miniszterelnök, hogy az elmúlt időszakban tudatosan nevel ki egy új generációt a Fideszben, akik jól képzettek, képesek kormányozni, és akiknek 2030 után akár 2060-ig is el kell tudniuk vezetni az országot.
Pénzosztás magyar módra
Tavaly novemberben Orbán Viktor váratlanul Boszniába repült, hogy Putyin szövetségesével, a szélsőséges, jobboldali Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tárgyaljon.
A bizalmas találkozóról nem sokat akart elárulni a magyar kormány, de a Szabad Európa balkáni szolgálata helyi források alapján kiderítette, hogy Orbán százmillió eurót (nagyjából negyvenmilliárd forintot) ígért Dodiknak.
Papíron gazdaságfejlesztésre ajánlott Milorad Dodik boszniai szerb vezetőnek forintmilliárdokat Orbán Viktor, de a megvalósuló pénzosztás korrupciós kockázatokkal terhelt.
Mindeközben az elszakadással kacérkodó szélsőjobboldali Dodik a délszláv háború óta nem látott politikai feszültséget élesztget Boszniában. A magyar támogatásra pont a helyi választások előtt írtak ki pályázatot.
Azt már az emlegetett találkozó után meg lehetett tudni boszniai forrásokból, hogy a magyar pénzt hivatalosan gazdaságfejlesztésre fogják kiosztani eszközvásárlásra pályázatos formában, a kiválasztottak hetvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak.
Idén nyáron az is nyilvánosságra került, hogy első körben 35 millió eurót osztanak majd ki, legalább 2,5 ezer és legfeljebb 25 ezer euróra (nagyjából tízmillió forintra) lehet egyszerre pályázni, és Magyarországon összeszerelt mezőgazdasági gépekre lehet pénzt kérni.
Azaz legfeljebb 14 ezer pályázó jut pénzhez, miközben az országban százezres nagyságrendben lehetnek főleg kisebb gazdálkodók. Azóta se mondott érvet a kormány arra, miért csak Bosznia egyik felét szeretnék támogatni a magyar adófizetők.
Menekültek oktatása
Fél éve tart az ukrajnai háború, a menekült családok azóta itt élnek, gyerekeiknek szeptember 1-jétől iskolába, óvodába kell(ene) járniuk.
„Ki kellett törnie egy háborúnak ahhoz, hogy tudatosuljon, hogy a magyar oktatásban vannak külföldi diákok” – mondja Gombár Erzsébet, a budapesti, zuglói Mező Ferenc Általános Iskola igazgatója. Ez az intézet a magyar mint idegen nyelv oktatásának egyik módszertani központja. 2019 óta tudatosan dolgoznak ezen, levédett programjuk van rá.
Most 76 külföldi gyerekük van 28 tanulócsoportban, tehát sok tanórán csak őket fejlesztő oktatást is kapnak. A legtöbbjük nem menekült/menedékes/oltalmazott, hanem itt dolgozó európai, dél-amerikai vagy távol-keleti szülők gyereke. 16 ukránjuk van, a tavalyi tanévben még csak ketten voltak.
Nagyon kevés azonban az olyan iskola, amely alkalmas arra, hogy a menekült gyermekek oktatásában segítséget nyújtson. Tanításukat meghatározzák a magyar oktatás alapvető gyengeségei és az, hogy a kormány 2015 óta belpolitikai okokból felszámolta a menekültellátást.
Menekültek esetében sem egyenlő ugyanis a jogegyenlőség az esélyegyenlőséggel – az oktatási jogok terén sem. A bevándorlás negatív kormányzati értelmezésének (és ennek tízmilliárdos kampányokkal történő hirdetésének) árnyékában a magyar állam teljesen kivonult a külföldiek társadalmi integrációját célzó szakpolitikákból, és ez történt az oktatással is.
2005-től létezett Magyarországon úgynevezett interkulturális oktatási program, de – hasonlóan a magyar gyerekek százezreit érintő integrációs oktatási programokhoz – az új köznevelési törvénnyel ez is megszűnt az Orbán-kormány alatt.
