A Rogán Antal tárcájához tartozó Nemzeti Koncessziós Irodának ki kell adnia azt a háttérszámítást, amely alapján arra jutott a kormányzat, hogy 35 évre magáncégekre kell bízni a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetetését. Ebből derülhet ki, hogy jobban járnak-e az adófizetők, ha nem az állam, hanem a tenderen nyertes Mészáros Lőrinc-közeli cégek üzemeltetik a hazai autópályákat. Brüsszelt is érdekli az ügy, a Kúria döntésének időzítése tökéletes: a kormány most, az EU-val folyó jogállamisági vita közepén bebizonyíthatja, hogy nemes szándék vezérelte, amikor magyar oligarchák közelében landolt egy ötezer milliárd forintra becsült állami megbízás.
Tavaly indított pert a Transparency International Magyarország (TI) a Nemzeti Koncessziós Irodával szemben, miután a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó hivatal nem volt hajlandó kiadni a TI által beadott közérdekű adatkérésre válaszul a 35 évre szóló autópálya-koncesszió háttérszámításait.
A korrupcióellenes szervezet első fokon, majd 2022 tavaszán másodfokon is megnyerte az adatigénylési pert. Az NKI ezt követően a Kúriához fordult felülvizsgálatra. A TI tegnap nyerte meg ezt a pert is, így a koncessziós irodának ki kell adnia a számításokat.
Törvénysértő módon
„Jelentős győzelem ez, a bíróság az eljárás során mindhárom fokon a Transparency International Magyarországnak adott igazat, vagyis sem a törvényszék, sem az ítélőtábla, sem pedig a Kúria nem adott helyt a kormány azon kísérletének, hogy feketével kisatírozott iratokkal próbálja igazolni a rekordhosszúságú sztrádakoncesszió 35 éves futamidejének pénzügyi és szakmai indokait” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a (TI) jogi igazgatója.
Ligeti szerint már csak idő kérdése, hogy mikor ismerhetjük meg teljes egészében azokat a számításokat, amelyek alapján az állam szerint jó üzlet volt évtizedekre előre „Mészáros Lőrincnek és köreinek hűbérbe adni az autópályák üzemeltetését és építését”.
A Kúria és az ügyben korábban eljáró bíróságok ítéletéből egyszersmind az is következik, hogy az állami Nemzeti Koncessziós Iroda törvénysértően titkolta eddig ezeket a számításokat, hiszen azok olyan közérdekű adatok, amelyek kiadását nem lett volna szabad megtagadni.
„Nyilvánvaló, hogy az állam célja az időhúzás volt, és ez a cél sajnos meg is valósult, hiszen jóval több mint egy évvel sikerült késleltetni az adatok napvilágra kerülését, és időközben a koncessziós eljárás le is zárult” – tette hozzá Ligeti Miklós.
Ahogy a Szabad Európa is beszámolt róla, a kormány tavaly nyáron határozta el, hogy mintegy kétezer kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatot szervez ki az állam kezeléséből a kiíráson induló magáncégeknek.
Az állam így 35 évre tervezte átadni a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait, amiért évente jelentős összeget fizet a nyertes vállalkozásoknak, akik cserébe a fenntartás mellett új szakaszok megépítését is vállalják. A nyertes pályázó végül a Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető céges érdekeltség lett.
Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Közbeszerzés nélkül
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány az autópálya-üzemeltetés esetében lezárná a piacot. Ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyiprogram-vezetője akkor azt mondta lapunknak, hogy a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyag drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány.
Egy szemléletes példával illusztrálta Nagy Gabriella a háttérszámítások bonyolultságát, vagyis azt, hogy nem tudni, milyen lesz a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió.
A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
A TI szerint a felcsúti gázszerelő, Mészáros Lőrinc és a Szijjártó Péter külügyminisztert yachtoztató Szijj Lászlóhoz köthető magántőkealap a gyorsforgalmi utak kezeléséért cserébe évente nettó közel százmillió forintot kap az államtól kilométerenként, azaz a jelenlegi számítások alapján a koncessziós jog három és fél évtizedes időtartama alatt öt és fél ezer milliárd forint üti a szerencsés nyertesek markát.
„A Kúria ítéletének köszönhetően a kormány előtt remek alkalom nyílt arra, hogy az Európai Unióval folyó vita közepén prezentálhassa, hogy nem a korrupció motiválta akkor, amikor a Mészáros–Szijj-pároshoz köthető magántőkealapok közelében landolt a hazai autópályák és autóutak 35 éves koncessziós szerződése” – tette hozzá Ligeti Miklós. (A perben Karsai Dániel ügyvéd képviselte a Transparency Internationalt.)
Sebtében kiírt pályázat
Ahogy korábban beszámoltunk róla, egy kormányzati szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda koncesszióval kapcsolatos felhívása június 14-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Jelentkezni sem volt sok idő, hiszen a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét állt rendelkezésre.
Nagyon nehéz ilyen rövid idő alatt minden információt megszerezni, és lemodellezni egy harmincöt éves szerződés kockázatait. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak. (Az M6-os és az M5-ös egyes szakaszait most is magáncégek üzemeltetik, az nincs benne ebben a körben.)
A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
